[Grem] az Igen klub májusi programja

[Csakany Rita]

Kedves Mindenki!

Alább küldöm az Igen klub májusi programját.

A keddi klubprogramokat a Krisztus Király plébánián tartjuk (VIII.,
Reviczky u. 9., a Kálvin térhez közel). Általában fél héttől lehet
jönni, a programok pedig fél nyolckor kezdődnek (az ettől eltérő
időpontok a megfelelő programoknál fel vannak tüntetve). Mivel a termet
már nem kell fűteni, ezért 100 Ft adományt kérünk csak (élelmiszerre,
apróbb beszerzésekre).
Pingpongozni is lehet a keddi alkalmak alatt. Saját ütőt hozzatok,
és lehet, hogy egy hálóra is szükség lesz.

Aki rendszeresen szeretne más programokról is értesítést kapni, az
jelentkezzen fel az Igen klub levelezőlistájára, ami az
igen-klub at googlegroups.com címen található meg, mivel a primlista már
megszűnt. (Ha nem sikerülne, írjatok nekem, küldök meghívót.) Ide
főleg koncertekről, bulikról, előadásokról szoktam értesítést küldeni,
de ezt a lista bármelyik tagja is megteheti.

Újra fenn vagyunk a facebook-on is, de most Igen Kulturális Egyesület
néven találhattok meg minket (www.facebook.com/groups/1457151724310001).

Mindenkit szeretettel várunk minden programunkra.
Sziasztok         Rita



                      AZ IGEN KLUB 2018. MÁJUSI PROGRAMJA


május 8, kedd:     A jövő pénze, a bitcoin
       	 	      László Imre előadása


május 15, kedd:    Játékest
 		      Activity, de hozhattok mást is

május 22, kedd:    Kincsem
 		      magyar romantikus kalandfilm, 121 perc, 2017

Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan,
kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége,
Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai
lóversenypályákon. Ezzel a sors tálcán kínálja neki az elégtételt,
hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen
bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő
menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának
lányába. Vajon mi a fontosabb, a szerelem vagy a bosszú?


május 29, kedd:    Széchenyi tizenkét pontja III.
       	  	   Stadium terminalis: Befejező szakasz
  	              Szöllősi János előadása

1832 december 12-én megindult a magyar történelem egyik legfontosabb
országgyűlése. A súlypontelmozdulás pillanata volt ez: egyszerre megjelent
egy sajátos nemzeti kifejeződés, melynek irányzatai lassan megtalálták a
saját hangjukat s már mindnyájan tudták: valami józanabbat és
összehangoltabbat, átgondoltabb közéletet szeretnének látni a mostani 
"rontó
rendszer" helyén, ami nem tart sehova s amiből nem következik semmi sem.
Magyar alkotmányosságot, magyar szellemű közigazgatást, a magyar nyelv
reformját, a nemzet csinosodását, gyarapodását, a haza fényre derülését. A
vonatkozó törekvéseknek egyre több arca volt, s mindnek megvolt a maga 
ügye,
küldetése, vállalása...

József nádor, a halhatatlannak tűnő,  és Reviczky Ádám, az
ultrakonzervatív kancellár körül gyülekeznek a felsőház arisztokratái és
főrendjei, s úgy adódott, hogy kettejük közül a Habsburg-házbeli palatinus
képviselte a merészebb irányvonalat. Persze hol volt az ő merészsége a
negyvenhatéves Wesselényi Miklós, aki politikai pályája delelőjén 
egyszerre
volt készen a magyarországi és erdélyi diaeta elé lépni radikális
reformterveivel, s közben már írta szellemes és kíméletlen könyvét a
Balítéletekről. S hol volt az ifjú Kossuth Lajostól, aki már készen állt 
az
Országgyűlési tudósítások tervével, hogy mindenről tájékoztathassa a minél
szélesebb nyilvánosságot, ami csak a pozsonyi redoult-ban történik. S 
aztán
az ifjú Eötvös József és Batthyány Lajos a karzaton: az ifjú főnemesek és
jogászhallgatók (patvaristák, ahogyan akkoriban nevezték), akik már
cselekedni akartak, de egyenlőre még hallgatniuk, figyelniük és tanulniuk
kellett. Utóbbiról apja, az ultrakonzervatív báró Eötvös Ignác, aki 
királyi
biztosként egy évvel korábban leverte a felvidéki kolerafelkelést, tán még
nem is sejtette, hogy tizenöt év múlva már a "legbomlasztóbb nézetek"
letéteményese lesz s Reform címmel ír könyvet a közigazgatás gyökeres
megújításáról. S végezetül itt van még Zala vármegye követe, akinek ez az
országgyűlés volt a gyakorlati politizálás első nagy pillanata, az ifjú 
Deák
Ferenc. S vele Csányi László, Klauzál Gábor, Kerkapoly István, Királyi 
Pál,
Beöthy Ödön, Fáy András s még Kölcsey Ferenc, Palóczy László, Felsőbüki 
Nagy
Pál...

Végezetül pedig, de korántsem az utolsó sorban: az ember, a vitaindító, a
diskurzusformáló Hitel szerzője s a Pestet és Budát összekötő első állandó
hídra vonatkozó törvényjavaslat benyújtója, akivel minden kezdődött: éppen
ő, aki a legnagyobb hatást tette s aki nélkül az összes többi bajosan 
tudott
volna ilyen erőteljes, ilyen rendkívüli megfogalmazódássá beérni. Gróf
Széchenyi István, akinek könyve, mellyel ennek az országgyűlésnek 
alaptémáit
meghatározni kívánta, végül meg sem jelenhetett, s annak menetére végül 
nem
gyakorolhatott semminemű hatást. De valami talán mégis megvalósult
mindabból, aminek lapjain hangot adott: s ezért érdemes megvizsgálnunk, 
mit
is tartalmazott az a tizenkét javaslat, ami a Stadium gerincét adta...

Hitel, Világ, Stadium: itt ugyanis nem ér véget a sor. Folytatódik a
Hunniával, a Kelet népével, a Politikai Programm Töredékekkel. Ami azt
illeti: az igazi, a lényegi küzdelem csak ezután kezdődik. S a jelszó:
"térülj, fordulj"...