[Grem] Ma: Élőben közvetíti Brenner János boldoggá avatását a közmédia, előtte dok. film

[Rita Kunsay-Sipos]

Élőben közvetíti Brenner János boldoggá avatását a közmédia
2018. április 30. hétfő 12:01
Brenner János május 1-jei boldoggá avatásával újabb névvel gazdagodik
egyházi, eszmei és kulturális örökségünk. A boldoggá avatás szertartását a
Duna Televízió élőben közvetíti.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86947&img=o_brennerkep.jpg>

Angelo Amato, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa május
1-jén, Szombathelyen boldoggá avatja Brenner Jánost.  Az 1956-os forradalom
utáni kommunista megtorlások egyik első vértanúját, a mindössze 26 éves
Brenner Jánost 32 késszúrással ölték meg 1957 decemberében.

Meggyilkolása reggelén így szólt a plébánia házvezetőnőjéhez, aki a
reggelit készítette: „Málcsi néni, olyan gyönyörű ez a nap, átölelném az
egész világot.”

Ferenc pápa 2017. november 8-án engedélyezte Brenner János boldoggá
avatását. A Duna Televízió a kanonizáció szertartását megelőzően,
10.15-től az *Isten kezében: A hivatás vértanúja – Brenner János* című
dokumentumfilmet közvetíti. 11 órakor kapcsolják Szombathelyet, így a
csatorna nézői élőben követhetik a boldoggáavatási szertartást, amelyen a
szentbeszédet Erdő Péter bíboros tartja

Boldog, aki hittel, nagy szívvel él! – Székely János gondolatai Brenner
> Jánosról
> 2018. április 30. hétfő 19:50
> Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26.
> születésnapja előtt halt vértanúhalált, holnap, május 1-jén avatják
> boldoggá Szombathelyen. A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés
> papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait
> adjuk közre.
>
> <https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=86987&img=o_brenner2.jpg>
>
> II. János Pál pápa Szombathelyen járva kijelentette, hogy a város a
> szentek földje. Utalt ezzel a mondattal elsősorban a számtalan itt megölt
> ókeresztény vértanúra, köztük kiemelten Szent Kvirinre. Gondolt azután
> Európa egyik legismertebb szentjére, Szent Mártonra, aki itt született,
> gondolt Szent Leonianusra és Batthyány-Strattmann Lászlóra, a szegények
> orvosára. De gondolt a kommunizmus számtalan üldözött, börtönbe zárt,
> megalázott papjára, hitoktatójára, az elmúlt évtizedek nagy tanúira, a
> mártírsorsú Mindszenty bíborosra és Brenner János vértanúra is. Öröm és
> hála van a szívünkben, hogy Egyházunk Brenner János atyát a boldogok sorába
> iktatja.
>
> Egészen különleges az a családi háttér, amelyből Brenner János élete
> kisarjadt. Az édesapa, Brenner József minden nap részt vett a Szentmisén,
> minden nap elimádkozta a rózsafüzért. A hitét soha nem szégyellte, mindig
> büszkén megvallotta, abban a korban is, amikor ez komoly veszélyt
> jelenthetett. Sok nagyon kedves vallásos könyve volt, amelyekből gyakran
> felolvasott a három fiának. A fiúk pedig szívesen hallgatták, mert az
> édesapa hiteles, szeretettel teli alakja vonzó tekintély volt a számukra.
> Az édesanya, Wranovich Julianna kedves, szeretetet és jóságot sugárzó szíve
> volt a családnak. A gyerekek egyetlen esetre sem emlékeztek, amikor a
> szüleik veszekedtek volna. Béke, derű, jóság uralkodott a családban.
> Békességben éltek, mert a szívük tele volt Istennel, az Ő szeretetével. Az
> édesanya – főként a II. világháború után – időről időre segített egy-egy
> szegényebb sokgyermekes családot, noha ekkoriban ők maguk sem álltak jól
> anyagilag. A család havonta együtt ment el gyónni, együtt élték át a
> megtisztulás örömét, csodáját. Nem véletlen, hogy mind a három fiú
> meghallotta Krisztus hívó hangját, és papnak ment.
>
> Ha szeretnénk, hogy legyenek olyan nyílt tekintetű, egyenes, tiszta lelkű,
> mosolygós, hívő fiataljaink, mint amilyen Brenner János volt, akkor kellene
> hogy legyenek ilyen családjaink. Olyan családok, ahol együtt imádkoznak,
> együtt mennek gyónni, ahol az édesapa a család papja, ahol segítik a
> szegényt, ahol soha nincs veszekedés. Ez Brenner János életének első nagy
> üzenete mindannyiunk számára.
>
> Brenner János kisdiákként egy színdarabban nagyon nagy átéléssel játszotta
> el Tarzíciusz szerepét. Talán sejtette már, hogy egykor ő lesz a magyar
> Tarzíciusz?  Mély hatással volt rá a pécsi ciszterci gimnázium, ahol sok
> időt tölthetett szakkörökben, délutáni foglalkozásokon a szerzetes
> atyákkal. Megragadta a ciszterci jelmondat: „Ardere et lucere!” (Lángolj és
> világíts!) Mennyire fontos, hogy egy fiatal találkozzon az iskolában is az
> élő Istennel. Egy fiatal legfőbb nevelője az Isten. Nagyon sok mindent,
> amit a szülei és a tanárai soha nem fognak tudni elérni egy fiatal
> szívében, azt az Isten meg tudja tenni.
>
> Huszonéves fiatal papnövendékként már a lelki élet nagy mélységei nyílnak
> meg számára, erről tanúskodik a lelki naplója.  Azt írja: „A te útaid
> annyira az enyémek, hogy nem tudok magamtól élni.” Másutt ezt olvassuk:
> „Nélküled nem tudok élni… Csak tenálad érzem jól magam… Szívemben a csend
> ritmusa kalapál… Uram, szeretnék elégni szívem oltárán! Fogadj el. Azt
> akarom, hogy életem folytonos imádság legyen!” Jól tudta, és átélte, hogy
> az emberi szívet csak Isten tudja egészen betölteni, csak odafentről lehet
> betölteni.
>
> Egy látomásszerű álomban egy alkalommal egy magas hegyet látott, az
> életszentség hegyét. Látta, hogy egyesek a lenti mocsarakból kiszabadulva
> elindulnak felfelé. De azt is látta, hogy igazán magasra csak azok jutnak,
> akik az Istentől lebocsátott kegyelemszálakat megragadják. Beöltözése előtt
> ezt írta: „Szívem legnagyobb hálájával és szeretetével köszönöm meg Neked
> azt az igen-igen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy
> életem méltó legyen hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én egyszerre
> mindent és egészen, fenntartás nélkül akarok adni és kapni.” Egész lényével
> vágyik Istenre. Keresi Őt, bele akar kapaszkodni az Ő kegyelmébe.
>
> Sokat ír arról is, hogy Isten szeretet, és minket is szeretetre teremtett.
> „Isten tűz” – írja, és azt kéri: „Add a Te tüzedet!” Majd így folytatja:
> „ezen az életúton vezess végig a szenvedés tüzes kohóján… vezess a szeretet
> izzó folyosóján keresztül, ahol én is áttüzesedem, és így érkezem e
> folyosón át a Te lángoló, isteni trónusodhoz.” Szeretne „repülni örök
> Atyánk felé”. Egy alkalommal arról prédikált, hogy az élet iskolájának
> legfontosabb tantárgya a szeretet. Arra születtünk, hogy megtanuljunk
> szeretni, odaadni az életünket.
>
> Bár egészen fiatal, rengeteget ír a szenvedésről: „Akár jó sorsot adsz,
> akár rosszat, az mindenképpen ajándék tetőled, melyet hálás szívvel fogadok
> és ajánlok fel Neked a bűnösökért, és megcsókolom gondviselő kezed mialatt
> reám sújtasz az ostorral… Sebezz meg és égess, égess ki, mint az
> agyagedényt, hogy tiszta legyek, alkalmas táplálék tartására.… A szenvedés
> taktusa égeti a szívbe a szeretet ritmusát.” Vajon mi tudunk-e így
> szenvedni? Vagy állandóan tele vagyunk panaszokkal, állandóan le akarjuk
> dobni vállunkról a keresztjeinket?
>
> Brenner János nemcsak beszélt ezekről a lelki mélységekről, hanem élte is
> őket. Az imádság embere volt. A szentmisét mindig nagyon szépen mutatta be.
> Mindig beült a rózsafüzérekre és litániákra, akkor is, ha nem ő, hanem a
> plébános atya vezette ezeket. Általában hetente gyónt, hűségesen végezte a
> papi imádságait. Mindenkinek előre köszönt, az iskolaigazgatónak éppúgy,
> mint az egyszerű cigány embernek. Plébánosával szeretettel teli, harmonikus
> viszonyban volt. Egyszerű, gyakran foltozott ruhákban járt. Soha nem
> cigarettázott, nem ivott alkoholt. A gyerekekkel legtöbbször focizott egy
> kicsit a hittanóra előtt, hogy könnyebb legyen odafigyelniük. Időnként
> anyagilag is segítette a szegényeket. Mindenekelőtt pedig sugározta a
> derűt, békét, Isten kegyelmét. Jó érzés volt a közelében lenni.
>
> Soha nem politizált, elzárkózott a kommunista diktatúra embereivel való
> bármiféle együttműködéstől és cinkosságtól. Az egyetlen „bűne” – amiért a
> diktatúra emberei végül is kegyetlenül meggyilkolták – az volt, hogy
> sokakat, főként fiatalokat vonzott a templomba.
>
> Az utolsó reggelen ezt mondta a reggelit elkészítő néninek: „Málcsi néni!
> Olyan gyönyörű a reggel! Átölelném az egész világot!” Azon a rettenetes
> éjszakán, amikor egy állítólagos haldoklóhoz kihívták, az utolsó pillanatig
> az Oltáriszentséget védte. Ezért is a legtöbb késszúrás a kezén és a karján
> érte.
>
> Brenner János boldoggá avatása azt hirdeti, hogy a történelem igazi ura az
> Isten. Diktatúrák jönnek és mennek. Isten azonban az Alfa és az Ómega, a
> Teremtő és a Beteljesítő. Brenner János gyilkosainak, a diktatúra gépezetét
> működtetőknek az alakja lassanként eltűnik az emberek emlékezetéből, az ő
> arca azonban ragyog. A történelem igazi ura a teremtő Isten.
>
> A kommunista diktatúra gyűlölte az Istent, a vallást, a nemzetet, a
> családot. Minden olyan gyökeret, ami tartást ad egy embernek. Ezeket az
> éltető gyökereket el akarta fűrészelni. Ugyanezt próbálja tenni a Gonosz ma
> is. Elszakítani az embert az éltető, megtartó gyökereitől.  Brenner János
> vértanú hűsége és életáldozata minket is bátorít, hogy őrizzük, védjük
> éltető gyökereinket: a szálakat, amelyek a Teremtőhöz, az Élet Forrásához,
> a családhoz, a nemzethez kötnek minket!
>
> Brenner János mosolya, ragyogó élete azt hirdeti, hogy aki az Élet
> Forrásainak közelében él, az boldog. Boldog, aki tud szeretni, akinek tele
> van a szíve Istennel! Boldog, aki tudja lángolva élni az életét, aki mer
> nagy szívvel élni!
>
> Brenner János vértanú! Segíts minket, segítsd a fiataljainkat,
> családjainkat, papjainkat, segítsd nemzetünket ennek a boldogságnak a
> megtalálásában!
>
> Székely János
> szombathelyi megyéspüspök
>
> Magyar Kurír
>
> *Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2018. április 29-i, Brenner
> Jánosnak szentelt számában jelent meg.*
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180501/c440822a/attachment.html>