[Grem] Kedves Emőke, közzétennéd? Ma este Pál Feri az Infórádióban!

2018. Már. 31., Szo, 11:35:35 CEST

 Pál Feri atya: az Isten utáni vágyakozás teljesedik be húsvétkor
*Infostart / InfoRádió - Hlavay Richárd*
<info at inforadio.hu?subject=https://infostart.hu/kultura/2018/03/30/pal-feri-atya-az-isten-utani-vagyakozas-teljesedik-be-husvetkor>
2018.
március 30. 19:05
https://infostart.hu/kultura/2018/03/30/pal-feri-atya-az-
isten-utani-vagyakozas-teljesedik-be-husvetkor
<https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?u=https%3A%2F%2Finfostart.hu%2Fkultura%2F2018%2F03%2F30%2Fpal-feri-atya-az-isten-utani-vagyakozas-teljesedik-be-husvetkor>
<https://twitter.com/share?lang=hu&text=P%C3%A1l+Feri+atya%3A+az+Isten+ut%C3%A1ni+v%C3%A1gyakoz%C3%A1s+teljesedik+be+h%C3%BAsv%C3%A9tkor&url=https%3A%2F%2Finfostart.hu%2Fkultura%2F2018%2F03%2F30%2Fpal-feri-atya-az-isten-utani-vagyakozas-teljesedik-be-husvetkor>
<https://plus.google.com/share?url=https%3A%2F%2Finfostart.hu%2Fkultura%2F2018%2F03%2F30%2Fpal-feri-atya-az-isten-utani-vagyakozas-teljesedik-be-husvetkor>
<?subject=P%C3%A1l+Feri+atya%3A+az+Isten+ut%C3%A1ni+v%C3%A1gyakoz%C3%A1s+teljesedik+be+h%C3%BAsv%C3%A9tkor&body=https%3A%2F%2Finfostart.hu%2Fkultura%2F2018%2F03%2F30%2Fpal-feri-atya-az-isten-utani-vagyakozas-teljesedik-be-husvetkor>

*A feltámadás üzenetéről,* *a csak húsvétkor templomba járókról* és* a jó *
meg* a rossz **közötti választásról is beszélt Pál Ferenc római katolikus
pap*, mentálhigiénés szakember az InfoRádió Aréna című műsorában. A
beszélgetésből
szerkesztett interjút olvashatják.

*Mi a feltámadás üzenete?*

*Ugyanaz, mind mindig. A halál az életnek nem a vége, hanem a része. * Az
ember a saját erejéből sok mindenre képes, de előbb-utóbb a gyöngeség, a
betegség és a halál mindenkin erőt vesz, ezért* szükségünk van arra, hogy
valaki élettel ajándékozzon meg bennünket.*
*A saját életünk*re úgy tekintünk, hogy az nem valami birtok, hogy az enyém
volna, hanem *ajándék,*

*mégpedig Isten életéből való ajándék,* és amikor meghalunk, akkor Isten
azt akarja, hogy éljünk, és a saját életéből akar nekünk ajándékozni. És
ezért így ismerem föl az életemet, húsvétnak, Jézusnak, az Istennel való
kapcsolatomnak az összefüggésében mint ajándék. És ennek aztán lehet egy
másik gondolatszála: *megpróbálok úgy élni ezen a Földön, hogy az ajándék
legyen másoknak, hogy mások azt mondhassák, de jó, hogy ezzel az emberrel
találkoztam.*

*Hogyan illeszkedik be ez a modern életbe a feltámadási ünnepe, a húsvét?*

Ez egyáltalán nem könnyű kérdés. Mikor kimondjuk azt, hogy *kereszténység
vagy a keresztény kultúra, hagyomány,* beleértve a föltámadás ünnepségét, a
vallási szertartásokat, akkor legalább* három különböző területet érdemes
megkülönböztetnünk.* Az első *a politikai kereszténység**, amelyben a
kereszténység elsősorban egy ideológia.* A második* a kultúrkereszténység,
ebben a kereszténység kulturális elemek összessége, ide kapcsolódik a
vallásosság, a vallásgyakorlat, az egyházias vallásgyakorlat.* Európa
lényegéből adódóan keresztény, de nem azért, merthogy egy csomó hívő ember
lakja, hanem mert a kultúrája keresztény. *A harmadik dimenziója a
kereszténységnek a hívő kereszténység.*

*A hívő keresztény az, akinek személyes bizalmi viszonya van Jézussal.*

És ezért aki önmagát, az önazonosságát meghatározza akármelyik csoportban
is, tulajdonképpen másképp határozza majd meg magát. Más gondolatai
lesznek, más érzései, mást tart majd fontosnak és lényeginek.

*A hit szempontjából mi a feltámadás jelentősége?*

A hívő ember szempontjából az, hogy *az ember saját magát nem tudja
megmenteni, az ember a halálból saját magát nem tudja kiemelni, szükségünk
van Istenre. *De ez a kevésbé fontos, a fontosabbik vagy a szebbik, hogy *az
ember egy olyan lény, aki szíve mélyéből vágyakozik Isten után, hogy van
bennünk egy vonzalom, egy vágyakozás valaki több után, valaki más után.*

Az emberi szívben *ez a vágyakozás teljesedik be húsvétkor.*

Mert a beteljesedés, ahogy Jézus a kereszten ezt mondja, azt jelenti, hogy *az
ember rengeteg szörnyűségre képes, akár az Istent is meg tudja ölni,* és*
Isten még az őt megölő, bántalmazó, vele igazságtalan embernek is azt
mondja, hogy te akármit tehetsz velem, ez nem másítja meg azt, hogy én azt
mondom neked, hogy szeretlek, hogy fontos vagy nekem.*

*Ez a kereszthalál üzenete.* Isten és ember kapcsolata örök érvényű, nem
tudok olyat tenni, amire Isten azt mondaná, hogy én megszakítom ezt a
viszonyt.

*Isten kinyitotta az eget, és az ég nyitva van*. És* ezért az ember újból
és újból dönthet Isten mellett. A föltámadás pedig azt jelenti, hogy a jó
győzött, az igaz győzött, a szép győzött*.* A jó *és *a rossz* *küzd
egymással,* *de azzal, hogy Jézus föltámadt *a halálból, *a jó győzött,* és*
a mi kérdésünk* nem az, hogy a jó erősebb-e, vagy a rossz, mert mi tudjuk,
hogy a jó erősebb, hanem* az, hogy melyik oldalra állok.*

*Min múlik ez? Mitől függ?*

A nagyon egyszerű válasz: *azon múlik, hogy éltünk.* Nem az érzéseinken,
nem is a gondolatainkon, nem a vágyainkon és nem a szándékainkon, hanem* a
tetteinken.* Egy gondolkodó megkérdezte Pilinszky Jánost: te hiszel ebben
az ítélet dologban? Te tényleg el tudod képzelni, hogy majd angyalok jönnek
harsonával, és akkor aztán ott az égből majd mennydörög valaki, és ránk
olvassa ezt meg azt? Erre Pilinszky János azt mondta, nem, én egyáltalán
nem gondolom, hogy ez így lenne, ebben egy kicsit sem hiszek. Sokkal inkább
azt gondolom, ez ahhoz fog hasonlítani, és talán inkább úgy lesz, hogy
ott, *abban
a pillanatban mindenki nyakába akasztanak egy táblát,*
*és a táblán az lesz, ahogy éltünk, a táblán ott lesz, amit tettünk.*

*Jónak kell lenni.*

Igen, de van nyilván mindenkinek az életben olyan, amit nem szívesen látna
ezen a táblán, és főleg nem szeretné, hogy mások lássák! Mi, hívő emberek
pontosan tudjuk, hogy azok a mondatok, amelyek ezen a szimbolikus táblán
vannak, nem ponttal fejeződnek be, hanem

mindegyik mondatnak a közepén egy vessző van, és a vessző utáni részt mi
fejezzük be szabadon.

Ott van az a mondat, hogy csúnyán beszéltem a feleségemmel, vessző, de
utána odamentem hozzá, és azt mondtam, nagyon szeretlek. Hogy nem voltam
elég gondos a gyerekeim nevelésében, de egyszer csak fölismertem ezt, és
rájöttem, hogy tulajdonképpen a gyerekeim sokkal fontosabbak, mint a pénz,
és ezért ezt és ezt csináltam utána.

*Tulajdonképpen arról szól ez a kép, kicsit leegyszerűsítve, hogy egyszerre
megvan az életünkben a jó és a rossz is?*

Nemcsak erről szól, hanem arról, hogy miközben megvan az összetettség az
életünkben, mi szabadon döntéseket hozhatunk arról, hogy melyik irányba
lépünk, hogy a döntéseinkkel mennyire tesszük valósággá azt a jót, ami
bennünk van.

*A kulturális kereszténység körében mi rakódik még a feltámadás üzenetéhez?*

*A nagyheti szertartásokra* *sok olyan ember eljön a templomba, akit
egyébként sosem látok.* Ez nagyon örömteli, kicsit sem gondolom azt, hogy
miért csak most jöttetek el, hanem arra gondolok, hogy ezek kivételes
lehetőségek arra, hogy valakinek valamit a hívő részből el tudjunk mondani.
Mert azt föltételezem, hogy
* talán a bizalmi viszonya Jézussal nem elég kidolgozott, de valami miatt
mégis eljön,*

*a szív vágya miatt, az Isten iránti vonzalom miatt és talán valamiféle
hagyománytisztelet vagy szokás miatt,* amit ő nem is tudna pontosan
megfogalmazni, hogy miért.

*Ez lehet valami módon az ő életükben a remény megjelenése?*

Lehet a reményé, lehet a gyermeki kíváncsiságé, a vágyé, tulajdonképpen a
szívünk legmélyebb tartalmait annyira nehezen fogalmazzuk meg. És ezért az
a meggyőződésem, hogy érdemes nagyon jóhiszeműen, nagyon pozitívan látni
mindazokat, akik ezeket a kulturális elemeket valamilyen oknál fogva
értékesnek vagy fontosnak tartják.

*A remény önmagában mennyire fontos része a feltámadás ünnepének?*

*A remény nagyon fontos. *Mi nagyon világosan és pontosan megkülönböztetünk
két tartalmat.

*Az egyik tartalom a vágy, a másik a remény. És a kettőt nem tévesztjük
össze.*

*A szívünkben nagyon sok vágy van, vannak fölszínes és pillanatnyi vágyak, *és
*vannak nagyon mélyek,* *de a vágyaink vagy beteljesednek, vagy nem, és
sokszor szomorúsággal és hiányérzettel éljük az életet. *A reménynek
azonban más a természete. Mert *a hívő keresztény ember szemléletmódja
alapján az emberiség reménye és az egyes ember reménysége beteljesedett
Jézus föltámadásával, ez pedig azt jelenti, hogy számunkra a remény
tartalma mindaz, ami be fog teljesedni, *ami meg fog történni, ami meg fog
születni, ami úgy lesz, de most még nem végérvényes, most még nem teljes,
most még nem látható. *Az, hogy a jó már győzött, **ez kétségkívül ma,
ebben a világban, még nem egyértelmű, *ezért sokak számára ez inkább egy
vágy, de* a keresztény ember számára remény. *Mi biztosan tudjuk, hogy a jó
győzött a rossz fölött, és ennek a kinyilvánulását, a beteljesedését
egyrészt várjuk, másrészt, merthogy ez reményünk, teszünk is érte.

*A negyvennapos böjt a része, vagy csak az előkészítése?*

Mind a kettő. Része is, mert *a böjti időszak lényege, hogy átélem, nekem
valaki hiányzik, mégpedig Isten.*

*A böjti gyakorlatok*kal nem erénygyakorlatokat végzünk, még csak nem is
valami lelki élsportolás, hogy mire vagyok képes, valami sajátos lelki
teljesítményhajhászás. A *lényege, hogy merek szembesülni azzal, hogy Isten
csillapíthatatlanul hiányzik nekem, hogy Isten után vágyódom.*

És hogy az emberi életutam során az Isten utáni vágyakozásom és vonzalmam
teljesen soha nem elégül ki és nem teljesedik be, és *a böjt gyakorlataival
azt is átélem, hogy megvan mindegyikünkben a késztetés, hogy az Isten utáni
vágyakozásunkról elfeledkezzünk, vagy pedig, hogy azokat a hiányérzetek,
amelyeket az Isten utáni vágyakozásunk természetesen magába foglal,
elkezdjük tompítani és betömni más természetű dolgokkal: étellel, itallal,
szórakozással, élvezetekkel, birtoklással, hatalommal.*

*És ezektől tisztulunk meg?*

*A megtisztulás arra vonatkozik, hogy közel kerülök a saját szívem
középpontjához, ahol az Isten utáni vágyakozásom lakik*. És *azokhoz az
élményekhez **képest,* *ami az Istennel való kapcsolatomból származik,**
egy nagyot enni, egy nagyot inni vagy egy nagyot táncolni sokkal kevesebb.*

*A böjtnek rendkívül nagy divatja van egyébként a kulturális kereszténység
részében vagy a világi részében. Miért van ez így?*

Nyilván azért is, mert van bennünk egy keresés. És ameddig a szívünk
mélyéhez nehezen érünk el, addig keresünk. Ez valami olyasmi, hogy ameddig
nem éltem át, milyen szerelmesnek lenni, és kívülről nézegetem a
szerelmeseket, azt látom, fogják egymást kezét, néha csókolóznak, olyan
egész érdekes a tekintetük, és látszik, hogy nagyon elvesztik a külvilággal
való kapcsolatukat, és ugye megpróbálom ezeket ismételni vagy megpróbálom
akkor én is.

*Van elég időnk az ünnepeinkre?*

*Az ünneplésben ott van az az érzékenységem, hogy tudom, mi az, ami igazán
lényeges.* Ma már a többség elkezdte megkülönböztetni azt, hogy mi a fontos
és mi a sürgős. Az első, hogy rájövök, a kettő között van különbség, hogy
sürgős, de nem fontos. De a következő lépés még érdekesebb:* minden fontos
dolog se fér bele az életünkbe, ezért van egy másik megkülönböztetésünk,
hogy elkezdem megkülönböztetni a fontos dolgokat a lényegtől vagy a
lényegestől. És kezdek tudni fontos dolgokat is elengedni, mégpedig azért,
hogy a lényeg megmaradjon.* *Az ünneplés világa* akkor tud bennem
kibontakozni és realitássá válni, ha ezekre a megkülönböztetésre képes
vagyok. Az első föltétele, *hogy képes legyek a lényegben lenni, a lényeget
megragadni, tudni, hogy a személyek fontosabbak, mint a tárgyak. Hogy** a
boldogság fontosabb,* *mint az élvezet.*

A második szempont pedig, hogy amikor képes vagyok a lényeget megragadni,
akkor nagyon sok mindent képes leszek elengedni.

*Mi az, ami segít a lényeget felismerni?*

*Felnőtt ember esetében nem egyszer a hiányaink, a szenvedéseink, vagy a
csalódásaink azok, amelyek elvezetnek a lényeg fölismeréséhez.*

A kereszténységbe nagyon fontos üzenete, hogy *a csalódásaink, a
fájdalmaink, a veszteségeink, a vereségeink, a gyöngeségeink, a
kudarcaink **azok,
amelyek nem egyszer fölnyitják a szemünket, de a szívünket* *is arra,* hogy
te jó ég, *hogy elmentem* *a lényeg* * mellett.*

Ezért egyáltalán nem az a leglényegesebb célunk, hogy minden szenvedést és
fájdalmat megszüntessünk, hanem szüntessünk meg minden fölösleges és
értelmetlen fájdalmat és szenvedést. *Két lehetőségünk van,* *az egyik,
hogy az élet mindegyikünket megsebez, és nézhetjük a sebeinket, és
mondhatjuk, hogy a sebeinkből elszivárog az élet.* De* van egy másik
lehetőségünk, hogy a sebeinkből élet fakadjon. Nem az egészséges részünkből
fakadjon élet, hanem a sebeinkből.* És

*ez húsvétnak is az üzenete, hogy Jézus a kereszten ott van a sebeivel, és
az az üzenet, hogy ezekből a sebekből élet tud fakadni.*

*És amikor átéljük azt, hogy az élet megsebez, vagy mi magunk megsebezzük
magunkat vagy egymást,* utána eldöntjük, hogy *azt akarjuk-e, hogy a
sebeinkből élet fakadjon, mert ez lehetséges.*

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_8844434876024896548_m_4958297603485901383_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180331/c020fbfb/attachment.html>