[Grem] Nagypéntek igéi
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2018. Már. 30., P, 06:35:13 CEST
*2018-03-30http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-03-30
<http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-03-30>*
*Nagypéntek*
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
*A mi bűneinkért szúrták át. *
*Így szól az Úr: Íme, szolgám diadalmaskodik, fönséges lesz és
felmagasztalják, és nagy dicsőségre emelkedik. Amint sokan elborzadtak
láttán – hisz oly dicstelennek látszott, és alig volt emberi ábrázata –,
úgy fog majd sok nemzet ámulni rajta, és királyok némulnak el színe előtt.
Mert olyasmit fognak látni, amilyet még sohasem hirdettek nekik, és olyan
dolognak lesznek tanúi, amilyenről addig soha nem hallottak. Ki hitt abban,
amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg?*
* Úgy nőtt föl előttünk, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből.
Nem volt sem szép, sem ékes, hogy szívesen nézzük őt, a külsejére nézve nem
volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia,
aki tudta, mi a szenvedés, olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat,
megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.*
* Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis
(Istentől) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit
megalázott. Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték
össze, a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek
nekünk gyógyulást! Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga
útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát.
Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki száját. Mint a juh,
amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem
nyitotta ki száját. Erőszakos ítélettel végeztek vele. Ugyan ki törődik
ügyével? Igen, kitépték az élők földjéről, és népem bűnei miatt halállal
sújtották. A gonoszok között adtak neki sírboltot, és a gazdagok mellé
temették el, bár nem vitt végbe gonoszságot, sem álnokság nem volt
szájában. Úgy tetszett az Úrnak, hogy összetöri a szenvedéssel. Ha odaadja
életét engesztelő áldozatul: látni fogja utódait, hosszúra nyúlik élete és
teljesül általa az Úr akarata. Azért, mert lelke szenvedett, látni fogja a
világosságot, és betelik megelégedéssel. Sokakat megigazultakká tesz
szolgám, mivel gonoszságaikat magára vállalta. Ezért osztályrészül sokakat
adok neki, és a hatalmasok lesznek zsákmányai, amiért életét halálra adta,
és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit hordozta, és közben a
bűnösökért imádkozott.*
Ez az Isten igéje.
*Iz 52,13-53,12*
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: *Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet.* 2. tónus.
Előénekes:
*Te vagy, Uram, én reményem: † ne hagyj soha szégyent érnem, * igaz
voltodban szabadíts meg engem. Uram, kezedbe ajánlom lelkemet, *
megváltottál engem, hűséges Istenem. Hívek: Atyám, Istenem, * kezedbe
ajánlom lelkemet. E: Ellenségeimnek gúny tárgya lettem, † szomszédaimnak
szégyene, barátaimnak félelme, * kitérnek előlem, akik az utcán látnak.
Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna, * olyanná lettem, mint az
összetört edény. H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet. E: Én
azonban benned remélek, Uram, * azt mondom: „Te vagy Istenem, kezedben van
sorsom.” Ragadj ki az ellenség kezéből, * és azoktól, akik üldöznek engem.
H: Atyám, Istenem, * kezedbe ajánlom lelkemet. E: Ragyogjon fel arcod
szolgád fölött, * irgalmasságodban szabadíts meg engem. Legyetek bátrak, és
erős szívűek, * mind, akik reménykedtek az Úrban. H: Atyám, Istenem, *
kezedbe ajánlom lelkemet.*
*Z/b> Zsolt 30,2 és 6.12-13.15-16.17 *
* SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből A Fiú a szenvedésből engedelmességet
tanult, és hódolatáért meghallgatást nyert. Testvéreim! Mivel olyan kiváló
főpapunk van, aki áthatolt az egeken: Jézus, az Isten Fia, ezért legyünk
állhatatosak a hitvallásban. A mi főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna
együtt érezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan
mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban mentes maradt. Járuljunk
tehát bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk és kegyelmet
kapjunk, amikor segítségre szorulunk. Krisztus földi életében hangos
kiáltással és könnyek között imádkozott, könyörgött ahhoz, aki meg tudta
menteni a haláltól, és hódolatáért meghallgatást nyert. Isten Fia volt, de
a szenvedésből engedelmességet tanult. Műve befejeztével pedig örök
üdvösséget szerzett azoknak, akik neki engedelmeskednek. Ez az Isten igéje.
Zsid 4,14-16;5,7-9 *
*EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, *
mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, † és olyan nevet
adott neki, * amely fölötte áll minden névnek. *Fil 2,8-9 – 7b. tónus.
† A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent János szerint
* Elfogták Jézust és megkötözték. Abban az időben: Jézus kiment
tanítványaival a Kedron völgyén túlra, ahol egy kert volt, s bement oda
tanítványaival. Ezt a helyet ismerte Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus
gyakran járt ide tanítványaival. Júdás kapott egy csapat katonát, valamint
a főpapoktól és a farizeusoktól szolgákat, és kiment velük oda lámpákkal,
fáklyákkal, fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus tudott mindent, ami rá várt.
Eléjük ment tehát és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt
válaszolták: „A názáreti Jézust.” Jézus erre így szólt: „Én vagyok”. Júdás
is ott volt köztük, aki elárulta. Mikor azt mondta nekik: „Én vagyok”,
meghátráltak és a földre estek. Ezért újra megkérdezte tőlük: „Kit
kerestek?” Azok ezt válaszolták: „A Názáreti Jézust.” Erre Jézus így szólt:
„Megmondtam már, hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek, engedjétek el
ezeket!” Így beteljesedett, amit korábban megmondott: „Senkit sem
veszítettem el azok közül, akiket nekem adtál.” Simon Péternél volt egy
kard. Kirántotta és a főpap szolgájára sújtott vele: levágta a jobb fülét.
A szolgának Malkusz volt a neve. De Jézus rászólt Péterre: „Tedd vissza
hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a kelyhet, amelyet az Atya adott
nekem?” *
*Jézust először Annáshoz vezették. Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidó
szolgák elfogták Jézust és megkötözték. Először Annáshoz vezették, mert ő
apósa volt Kaifásnak, aki abban az évben főpap volt. Ő adta a zsidóknak azt
a tanácsot, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért. Simon Péter és egy
másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak,
ezért bemehetett Jézussal a főpap udvarába, Péter meg kint várakozott a
kapu előtt. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, visszajött,
szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. A kaput őrző szolgáló
közben megjegyezte: „Talán te is ennek az embernek a tanítványai közül
vagy?” Ő azt felelte: „Nem vagyok!” Mivel hideg volt, a szolgák és a
fegyveresek tüzet raktak, hogy fölmelegedjenek. Péter is köztük álldogált
és melegedett. A főpap eközben tanítványai és tanítása felől faggatta
Jézust. Jézus ezt válaszolta neki: „Én a világhoz nyíltan beszéltem. Mindig
a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása
van. Titokban nem mondtam semmit. Miért kérdezel hát engem? Kérdezd azokat,
akik hallották, amit beszéltem. Íme, ők tudják, hogy miket mondtam!” E
szavakra az egyik ott álló szolga arcul ütötte Jézust, és így szólt: „Így
felelsz a főpapnak?” Jézus ezt mondta neki: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd
be a rosszat, ha viszont jól, akkor miért ütsz engem?” Ekkor Annás
megkötözve elküldte őt Kaifás főpaphoz. Talán te is az ő tanítványai közül
vagy? Nem vagyok! Simon Péter még mindig ott állt és melegedett. Újra
megkérdezték tőle: „Talán te is az ő tanítványai közül vagy?” Ő így felelt:
„Nem vagyok!” A főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter
levágta a fülét, megjegyezte: „Nem téged láttalak én a kertben ővele?” De
Péter ismét tagadta; és ekkor mindjárt megszólalt a kakas. Az én országom
nem ebből a világból való! Kaifástól tehát elvezették Jézust a
helytartóságra. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra,
hogy tisztátalanná ne váljanak és elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért
Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte: „Mivel vádoljátok ezt az embert?”
Azok azt felelték: „Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe!”
Pilátus ezt mondta: „Vigyétek el és ítélkezzetek fölötte ti a saját
törvényetek szerint!” A zsidók ezt válaszolták neki: „Nekünk senkit sem
szabad megölnünk!” Így beteljesedett, amit Jézus arról mondott, hogy milyen
halállal fog meghalni. Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé
hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” Jézus
így válaszolt: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?”
Pilátus ezt felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a
kezembe. Mit tettél?” Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a
világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra
kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét
való.” Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?” Jézus így felelt: „Te
mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világba,
hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a
szavamra!” Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus
újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok
benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak.
Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét
kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rabló volt. Üdvöz
légy, zsidók királya! Ekkor Pilátus fogta Jézust és megostoroztatta. A
katonák tövisből koszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst
adtak rá. Azután eléje járultak és így gúnyolták: „Üdvöz légy, zsidók
királya!” És közben arcul verték. Pilátus ezután újra kiment és így szólt
hozzájuk: „Íme, elétek vezetem őt, hogy megtudjátok: nem találok benne
semmi vétket.” És kijött Jézus, töviskoronával, bíborruhában. Pilátus pedig
így szólt: „Íme, az embert” A főpapok és a szolgák, mihelyt meglátták őt,
kiáltozni kezdtek: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!” Pilátus azt mondta nekik:
„Vigyétek, feszítsétek őt ti keresztre, mert én semmi vétket sem találok
benne!” De a zsidók ezt felelték: „Nekünk törvényünk van, és a törvény
szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát.” Amikor Pilátus
meghallotta ezt, még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra
megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy?” De Jézus nem válaszolt neki semmit.
Erre Pilátus azt mondta neki: „Nem felelsz nekem? Talán nem tudod, hogy
hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, vagy arra, hogy elbocsássalak?”
Erre Jézus azt mondta: „Semmi hatalmad sem volna fölöttem, ha onnan
felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki engem a kezedbe adott, nagyobb
a bűne.” El vele, el vele! Feszítsd meg! Ettől fogva Pilátus azon volt,
hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók azonban ezt kiáltozták: „Ha
szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá
teszi magát, ellene szegül a császárnak.” E szavak hallatára Pilátus
kivezettette Jézust, maga pedig a bírói székbe ült a kövezett udvaron,
amelyet héberül Gabbatának hívnak. A húsvéti készület napja volt, a hatodik
óra körül. Így szólt a zsidókhoz: „Íme, a királyotok!” De azok így
kiáltoztak: „El vele, el vele! Feszítsd meg!” Pilátus megkérdezte:
„Keresztre feszíttessem a királyotokat?” A főpapok azonban ezt felelték:
„Nincs királyunk, csak császárunk!” Erre kiszolgáltatta nekik, hogy
keresztre feszítsék. Keresztre feszítették őt, és vele másik kettőt. Ekkor
a zsidók átvették Jézust. A keresztet ő maga vitte, míg oda nem ért az
úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott
keresztre feszítették őt, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust
meg középen. Pilátus feliratot is készített, és a keresztfára tétette. Ez
volt ráírva: „A názáreti Jézus, a zsidók királya.” A feliratot sokan
olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel
volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt felírva. A zsidó főpapok
kérték Pilátust: „Ne azt írd: »A zsidók királya«, hanem hogy ő mondta: »A
zsidók királya vagyok!«” Pilátus azonban ezt válaszolta: „Amit írtam,
megírtam.” Szétosztották maguk között ruháimat. A katonák pedig, miután
Jézust keresztre feszítették, fogták a ruháit, négy felé osztották,
mindegyik katonának egy részt. Azután a köntöse következett. A köntös
varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne
vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett
az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot
vetettek.” A katonák pontosan ezt tették. Íme, a te fiad! – Íme, a te
anyád! Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária,
Kleofás felesége, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja
és a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te
fiad!” Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!” Attól az órától
fogva házába fogadta őt a tanítvány. Beteljesedett! Jézus tudta, hogy
minden beteljesedett. De hogy beteljesedjék az Írás, így szólt:
„Szomjazom.” Volt ott egy ecettel telt edény. Belemártottak egy szivacsot,
izsópra tűzték és a szájához emelték. Mikor Jézus megízlelte az ecetet, így
szólt: „Beteljesedett!” És fejét lehajtva kilehelte lelkét. (Most térdre
borulunk, és egy keveset csendben időzünk.) Ekkor vér és víz folyt ki
belőle. A zsidók pedig, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek
nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse meg a
keresztre feszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a
szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és megtörték a
lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek.
Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték
meg a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte lándzsáját az oldalába.
Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és az
ő tanúságtétele igaz. Jól tudja ő, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.
Mert mindez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontot ne törjetek
benne!” És ami az Írás más helyén áll: „Föltekintenek arra, akit
keresztülszúrtak.” Jézus testét, fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe
göngyölték. Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól
való félelmében csak titokban, engedélyt kért Pilátustól, hogy levehesse
Jézus testét. Pilátus megengedte. El is ment, és levette Jézus testét.
Eljött Nikodémus is, aki korábban egyszer éjszaka ment Jézushoz. Hozott
mintegy száz font mirha- és áloékeveréket. Fogták Jézus testét, és
fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe göngyölték. Így szokás temetni a
zsidóknál. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, a
kertben pedig egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír
közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda temették Jézust. Ezek az
evangélium igéi. Jn 18,1-19,42*
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
* I. Az Isten Egyházáért imádkozzunk, testvérek, hogy Urunk, Istenünk
vezesse békében, növelje egységben, s az egész világon tartsa meg épségben,
és adja meg nekünk, hogy békés nyugalomban éljünk, és dicsőíthessük a
mindenható Atyaistent!*
*(A könyörgések előtt csendben imádkozunk.)*
* Mindenható, örök Isten, te örök dicsőségedet Krisztus Urunkban minden
népnek megmutattad: őrizd meg a megváltás művét, hogy Egyházad az egész
világon elterjedjen, és állhatatos hittel kitartson neved megvallásában.
Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.*
II.
* A Szentatyáért, N. pápáért imádkozzunk, testvérek, az Úristen kiváltságos
helyre emelte őt a püspöki rendben. Az Egyház javára tartsa meg jó
egészségben és erőben, hogy tovább kormányozhassa Isten szent népét.
Mindenható, örök Isten, te irányítasz mindent a világon: hallgasd meg
irgalmasan könyörgésünket, és tartsd meg kegyesen Szentatyánkat; segíts,
hogy a keresztény nép gondviselésed kormányzásával ennek a pápának vezetése
alatt gyarapodjék hitben és érdemekben. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.*
III.
*Most N. püspökünkért és minden püspökért, az áldozópapokért, a
szerpapokért és az Egyházban szolgálatot teljesítő hívekért imádkozzunk,
testvérek, valamint Isten egész népéért. Mindenható, örök Isten,
Szentlelked megszenteli és vezeti Egyházad minden tagját: hallgass meg
minket, amikor a papságért és az összes hívekért hozzád esedezünk, hogy
kegyelmed segítségével mindnyájan hűségesen szolgáljunk neked. Krisztus, a
mi Urunk által. – Ámen.*
IV. A
* keresztség előtt állókért imádkozzunk, testvérek: az Úristen nyissa meg
szívüket, és tárja fel előttük a kegyelem kapuját, hogy újjászületve a
keresztség vizében, bűneik bocsánatát elnyerjék, és immár ők is a mi Urunk
Jézus Krisztusban éljenek. Mindenható, örök Isten, Egyházadat mindig új
tagokkal gyarapítod: növeld a keresztelendőkben a hitet és igazságaid
megértését; add, hogy a keresztség vizében újjászületve gyermekeid közé
kerüljenek. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.*
V.
*Most imádkozzunk összes testvérünkért, akik Krisztusban hisznek, hogy
Urunk és Istenünk őket igaz tetteik útján az egyetlen egyházba gyűjtse
össze, és őrizze. Mindenható, örök Isten, ami szétszóródott, te
összegyűjtöd, és amit összegyűjtöttél, megőrzöd: tekints kegyesen Fiad
nyájára, és add, hogy a hit osztatlan épsége és a szeretet köteléke
egyesítse azokat, akiket megszentelt az egy keresztség. Krisztus, a mi
Urunk által. – Ámen.*
VI.
*A zsidókért is imádkozzunk, testvérek, hogy azok, akikhez előbb szólott
Urunk, Istenünk, őt egyre jobban szeressék, állhatatosan őrizzék a
szövetségi hűséget. Mindenható, örök Isten, te ígéreteidet Ábrahámnak és
utódainak adtad: hallgasd meg kegyesen Egyházad könyörgését, hogy az
Ószövetség választott népe eljuthasson a megváltás teljességére. Krisztus,
a mi Urunk által. – Ámen.*
VII.
* Most azokért imádkozzunk, akik nem hisznek Krisztusban! A Szentlélek
világossága töltse el őket, hogy megtalálják ők is az üdvösség útját.
Mindenható, örök Isten, add, hogy azok, akik még nem hisznek Krisztusban,
őszinte szívvel járjanak előtted, és találják meg az igazságot; mi pedig a
kölcsönös szeretetben mindig előbbre haladjunk, és isteni életed titkának
mélyebb megértésére vágyakozva tökéletesebb tanúságot tegyünk a világban
isteni szeretetedről. Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.*
VIII.
*Most azokért imádkozzunk, akik nem hisznek Istenben, hogy őszinte szívvel
az igazságot keresve megtalálják Istent, és kegyelmével eljussanak hozzá!
Mindenható, örök Isten, te úgy alkottál meg minden embert, hogy vágyakozó
szívvel keressen téged, és csak benned találja meg nyugalmát: kérünk, add,
hogy az emberek minden akadály ellenére örömmel valljanak igaz Istennek és
az emberi nem Atyjának, és mindenki felismerje atyai jóságod jeleit,
valamint híveid jótetteinek tanúságtételét. Krisztus, a mi Urunk által. –
Ámen.*
IX.
*Az államfőkért és a hatóságokért imádkozzunk, testvérek: az Úristen
irányítsa értelmüket és szívüket, – hogy szándéka szerint szolgálják
mindenki szabadságát és az áldott békét. Mindenható, örök Isten, kezedben
van az emberek sorsa és megszabod a népek jogait: tekints kegyesen azokra,
akik fölöttünk hatalmat gyakorolnak, és add, hogy az igazi békesség, a
vallás szabadsága és a népek jóléte megvalósuljon az egész világon.
Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.*
X.
* Most azért imádkozzunk, kedves testvéreim, a mindenható Istenhez, hogy
tisztítsa meg a világot minden tévelytől, a betegséget tartsa távol tőlünk,
az éhínséget űzze el, a börtönöket nyissa meg, a bilincseket oldja fel, az
utazóknak adjon biztonságot és szerencsés érkezést, a betegeknek
gyógyulást, a haldoklóknak pedig örök életet. Mindenható, örök Isten,
szomorúak vigasztalója, bajbajutottak erőssége: jusson el hozzád
könyörgésünk, amikor a sokféle bajból hozzád kiáltunk; érezzük mindnyájan
boldog örömmel, hogy a megpróbáltatások idején velünk van irgalmas jóságod.
Krisztus, a mi Urunk által. – Ámen.*
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180330/71e6d6ce/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról