[Grem] Számok, intézkedések, kutatások a családpolitikában

[Emoke Greschik]

 Számok igazolják a családpolitikát
Fűrész Tünde: A népesedési kutatóintézet az emberek mentális állapotával is
foglalkozik
Varga Attila
https://magyaridok.hu/belfold/szamok-igazoljak-csaladpolitikat-2826399/?utm_
source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201803

*Hazánkban** már több mint 35 éve tart a népességfogyás,* *de a kormány
családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv*. A
teljes *termékenységi
arányszám* a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami* több
mint 20 százalékos emelkedést jelent,* de* nőtt **a házasságkötések száma*,
*kevesebb* *a válás és az abortusz* is – nyilatkozta lapunknak *Fűrész
Tünde, a közelmúltban létrejött Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a
Családokért elnöke. *

*– Nyolc évvel ezelőtt jött létre a szakminisztériumban a családpolitikai
főosztály, amelynek akkor a vezetője lett. Milyen döntések előkészítésében
vettek részt?*
– *Magyarország* *2010-ben nemcsak gazdasági értelemben állt a szakadék
szélén, hanem demográfiai szempontból is*, ami *egyenes következménye volt
annak, hogy 2010 előtt semmiféle népesedéspolitikát nem folytatott az
akkori kormányzat. *A kormányrúd átvételét követően, amikor az akkori
Szociális és Munkaügyi Minisztériumban átvettük a hivatalt, *nem volt olyan
ajtó, amelyre a „család” szó ki lett volna írva. **Az előző, balliberális
kormány ugyanis *a szociálpolitika részeként kezelte a családok ügyét és
támogatását,* a családpolitikai ellátásokat a segélyek főosztályán
kezelték.*

*– Segélynek tekintették?*
– Igen,* segélynek tartották azt az amúgy is csekély családtámogatási
ellátást, amely a 2002-es kormányváltás után egyáltalán még megmaradt.* *A
családpolitikai fordulatnak egyik eleme volt az, hogy a Szociális és
Családügyi Államtitkárságon belül létrejött a családpolitikai főosztály.
Megfogalmaztuk, hogy a mi gondolkodásunkban a gyermekvállalás nem jelenthet
szegénységi kockázatot,* illetve a munkavállalás és a gyermekvállalás nem
egymást kizáró, sokkal inkább egymást erősítő tényezők.* A Kopp Mária
professzor asszony által 2009-ben létrehozott Népesedési Kerekasztal a
kezdetekkor számos javaslatot fogalmazott meg, köztük azt, hogy
harmonizálni kell a készpénzes családtámogatási ellátásokat az
adórendszerrel, illetve a munkavégzéssel.* Az első intézkedések között volt*
a családi pótlék iskoláztatáshoz kötése, illetve a gyes harmadik évének
visszaállítása*. 2011-ben alkottuk meg *a családvédelmi sarkalatos
törvényt, újítottuk meg a családbarát munkahely pályázati rendszerét *is.
2014 jelentett igazi mérföldkövet, hiszen ekkor* jött létre az önálló
családügyi államtitkárság* Novák Katalin jelenlegi államtitkár vezetésével.

A szakember szerint nőtt a gyermekvállalási kedv és emelkedett a teljes
termékenységi szám is
Fotós: Teknős Miklós

*– A bölcsődei rendszer átalakításáért miniszteri biztosként felel. Az egy
éve bevezetett, új típusú bölcsődék száma hogyan alakult?*
– Gyakorlatilag 2017 elejétől beszélhetünk új bölcsődei formákról:
minibölcsődéről, családi bölcsődéről, munkahelyi bölcsődéről és a korábbi
hagyományos bölcsődéről. Átalakult, *feladathoz kötött lett a bölcsődék
finanszírozása, ami azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest
nagyságrendekkel kisebb erőfeszítést jelent az önkormányzatoknak a
működtetés.* Emellett folyamatosan nő a férőhelyek száma a különféle
pályázatoknak, támogatásoknak köszönhetően, és *a bölcsődei dolgozók
megbecsülése terén is sokat léptünk előre.* A 2010-es adatokhoz képest *most
közel 13 ezerrel több bölcsődei férőhely van *Magyarországon. A
legfrissebb, bár napról napra változó adatok szerint *102-vel több bölcsőde
működik,* mint a múlt évben. A minibölcsődék területén zajlik a legnagyobb
változás, ma már nyolcvan működik országszerte. *Minden olyan településen,
ahol negyvennél több három év alatti gyermek él vagy öt család kéri a
bölcsődei ellátást, ott valamilyen módon meg kell ezt oldania az
önkormányzatnak, akár önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel is*. *A
munkahelyi bölcsődék terén viszont még sok a teendő.*

*– Követik, hogy a bővülő gyermekelhelyezési lehetőségek mellett valóban
tudnak-e munkát vállalni a fiatal édesanyák?*
–* Évről évre nő a három év alatti gyermekeket nevelő, a munkaerőpiacra
visszatérő nők aránya*. A gyermek kétéves kora előtt uniós
összehasonlításban kis mértékű a női foglalkoztatottság, de a két és három
év közötti gyermekeket nevelő anyáknak már mintegy egyharmada
dolgozik, s *amikor
a gyermek óvodás lesz, már hetvenkét százalékuk áll munkába. Ebből is
látszik, hogy nagyon nagy szükség van a bölcsődékre és az óvodákra.*

*– A munkahelyi bölcsődék létrehozására vannak ösztönzőik?*
– Van egy hatmilliárd forintos keretösszegű uniós pályázati forrás
munkáltatók számára annak érdekében, hogy munkahelyi bölcsődéket hozzanak
létre, a közép-magyarországi régiót kivéve. Bízunk a munkáltatók növekvő
érdeklődésében, hiszen* igen jelentős támogatást nyerhetnek el akkor, ha
munkahelyi bölcsődét kezdenek el működtetni.* Azt gondolom,* a
munkáltatóknak is érdeke,* hogy létrehozzanak ilyeneket, hiszen így tudják
megtartani s már a gyermek hároméves korának betöltése előtt visszahívni a
kisgyermekes munkavállalókat, ami a mai munkaerőhiányt figyelembe véve
gazdasági racionalitás és érdek is. Miniszteri biztosként minden megyei
jogú városban szerveztünk bölcsődei informá­ciós napokat, amelyeken
ismertettem az új rendszert.* A jövőben a munkahelyeket is meg kell
győznünk, hogy éljenek a lehetőségekkel.*

*– Ezek az intézkedések összefüggnek a javuló demográfiai trenddel, a
termékenységi arányszámok megváltozásával?*
– Hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, ugyanakkor a
kormány családpolitikájának köszönhe­tően* nőtt a gyermekvállalási kedv. **A
teljes termékenységi arányszám *a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re
1,5-re nőtt, ami *több mint 20 százalékos emelkedést jelent*. 2010-hez
képest 1,4 százalékkal több gyermek született úgy, hogy közben a 20 és 40
év közötti női korosztály létszáma 10 százalékkal csökkent. A gyermekek 90
százaléka ebben az életszakaszban születik meg, tehát *önmagában nagy
eredmény, hogy annak ellenére nőtt a születések száma, hogy mindeközben a
gyermekvállalási korban lévők létszáma csökkent. **A házasságkötések száma
2010-hez képest megugrott*, 42,5 százalékkal több házasságot kötöttek
tavaly, mint 2010-ben.* Kevesebb** a válás és az abortusz i*s.
Visszaigazolódik az a családpolitika, melynek során az elmúlt nyolc évben
megduplázódott a családokra fordított pénzek összege.

*– A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért vezetője lett. Mi
az intézet feladata? Hány munkatárssal és hogyan dolgoznak?*
–* Alapvető feladatunk, hogy egyfajta think tankként vagy agytrösztként
elemzéseket készítsünk, kutatási eredményekkel döntéseket alapozzunk meg és
szakpolitikai javaslatokat tegyünk a kormány asztalára a népesedéspolitika
területén, a határainkon belül és a határainkon túl élő magyarság**
demográfiai helyzetével kapcsolatban.* Mindenképpen szeretnénk Kopp Mária
és férje, Skrabski Árpád nyomdokain a családpolitikai támogatások
mellett a *gyermekvállalás,
a családalapítás lelki, mentális összefüggéseivel, a magyarok lelki
egészségével és életminőségének alakulásával kapcsolatos kutatásokat is
folytatni, elemzéseket végezni.*


*– Mit fognak a migrációval kapcsolatban kutatni? *– *A migráció
demográfiai vonatkozásait vizsgáljuk meg, egyrészt a belső migrációt, azaz
a Magyarországon vagy Európán belüli mozgásokat vizsgálva, másrészt
szélesebb nemzetközi kitekintéssel is. A múlt évben a legtöbb migráns
Nigériából érkezett Európába. Ez nem véletlen, hiszen ott a legmagasabb a
teljes termékenységi arányszám az egész világon: az af**rikai országban egy
nőnek átlagosan 6,5 gyermeke születik, míg nálunk 1,5.* Fontos megnézni,
hogy az úgynevezett befogadó országokban *milyen társadalmi folyamatokat
indít el a migránsokkal való együttélés, s ennek milyen szociológiai
vetületei vannak.* *Intézetünk munkatársai­val, demográfusokkal,
szociológusokkal, társadalompolitikai elemzőkkel a célunk az, hogy a magyar
családpolitika népszerűsítése ne csak itthon, hanem nemzetközi szinten is
minél hatékonyabban megvalósuljon.*

*– Január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást
és a babakötvényt. Mennyien kérelmezték eddig és honnan?*
–* A Köldökzsinór program keretében február végéig közel 1600 igény
érkezett be, 60 százaléka Romániából. Az igénylések háromnegyede a határon
túli, magyarlakta területekről érkezett, de Új-Zélandról és Iránból is
kaptunk megkeresést, eddig összesen 36 országból. A támogatás feltétele,
hogy a gyermek anyakönyveztetése megtörténjen, így jobban követni tudjuk
majd, hogy szerte a világban hol születnek magyar gyermekek*. Bízunk abban,
hogy ez az intézkedés is* hozzájárul a világ magyarságának megerősödéséhez,
a Magyarország területén kívül élő magyarok anyaországhoz való szorosabb
kötődéséhez.*


<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_63134275705162603_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180322/53ed900c/attachment.html>