[Grem] A magyar szórványt védeni kell!

[Emoke Greschik]

Védősáv a magyar szórvány

https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html
"*A szórványt védeni kell. Ez feladat *és nem teher. Feladat,* mert a
szórvány védősáv: az etnikai határon élők védik a tömböt"* - mondta a
Széchenyi Társaság soproni konferenciáján *Bodó Barna politológus, író,
szerkesztő, a Sapientia Tudományegyetem Kolozsvári Karán az Európa
Tanulmányok Tanszék egyetemi docense, *a Sapientia EMTE tiszteletbeli
professzora. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2018. március 9. 12:56
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/109207-Vedosav_a_magyar_szorvany_.html#>

*- Professzor úr, Krassó-Szörény megye magyar szórványainak az elmúlt
évtizedekben történt felszámolódása csak a nyelvhatárt vitte 40-50
kilométerrel odébb. Ma Belső-Magyarországon mégis harsányan hirdeti magát
az a szélsőséges politika, amely 2004. december 5-én tragédiát okozott a
magyar nemzetnek. Hogyan védekezhet a magyar társadalom a további
"szellemi" pusztítás ellen?*

- *A nyelvhatár feljebb húzódása 40-50 km-el nagyon komoly kérdés. Ez azt
jelenti, hogy ebben a Temesvártól délre fekvő sávban ma már nincsenek olyan
helyi magyar közösségek, amelyek számára a magyar nyelvben és kultúrában
való megmaradásuk biztosított.* *Temesvártól délre* *nincsenek* *magyar
iskolák* (Végvár az egyedüli kivétel), a még itt élő magyarok, ha
gyermekeik számára magyar oktatást szeretnének biztosítani, akkor be kell
hozzák a gyermeket Temesvárra.

*2004. december 5-vel kapcsolatosan beszélhetünk tragédiáról, amennyiben
akkor vezető politikusok a határ táloldalán élő nemzettársakat veszélyként
jelenítették meg,* akik elorozhatják a magyarországi polgárok
álláslehetőségeit. Ez a szociális sovinizmus nagyon elítélendő, aki ilyet
mond, azzal én nem tudom vállalni a nemzeti közösséget, együvé tartozást. *Az
ilyen politikai viselkedés* közvetett módon hat a szórványosodásra, hiszen*
a támogatásra szoruló kicsiny közösségekben ** növeli az elárvultság,
kiszolgáltatottság érzését.* Ezért kemény szóval azt is mondhatjuk, *aki
2004. december 5-én a határon túliak ellen érvelt, az leginkább a szórványt
támadta.* *Az ilyen politikusok* *ellen csak az anyaország politikai elitje
védekezhet,* *mi, határon túli magyarok, elitek vagy közösségszervezők**
nem rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyek az ilyen megszólalókat képes
volna elhallgattatni.*

*-  A szórvány olyan társadalmi tapasztalatot hordoz, amely a nemzet
számára hasznos, a szórvány belülről látja a másik etnikumot. Ennek
ellenére a burgenlandi nyolcezer magyart 1990 óta kirekesztik a Máértből és
más egyeztetésekből. Hogyan érhető el fordulat?*

- A szórvánnyal kapcsolatos jellemző reakciók: sajnálat, szegények
támogatásra szorulnak, hátrányos helyzetűek, az asszimiláció számukra
közvetlen veszély. De lehetséges egy pozitív olvasat is, hiszen a
szórványban élő egy másik kultúrát is jól, belülről ismer, képes
közvetíteni kultúrák és népcsoportok között. Ami az ausztriai magyarságot
illeti, ott meglátásom szerint a helyzetet az bonyolítja, hogy az 56-os
menekültek és az azóta politikai okokból Ausztriát választó magyarok
lélekszáma jóval meghaladja az őshonos, burgenlandi magyarokét. Ugyanakkor
utóbbiak mind kevésbé ragaszkodnak nyelvükhöz és kultúrájukhoz, a 2011-es
Mozaik kutatás alapján állítható ez. Bonyolult képlet. Ebből kifolyólag az
Ausztriában élő magyarok helyzete olyan kérdés, amelyet Erdélyből elég
nehéz objektíven megítélni.

*- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat
jelmondata Belső-magyarországi civil szervezetek miképpen tudják
bekapcsolni a szórványokat a magyar szellemi vérkeringésbe?*

-* A nemzetépítés intézményi keretei mellett építeni kell a nemzetet úgy
is, hogy a nemzetrészek között minél élőbb és sokrétűbb legyen a kapcsolat.
Ennek ma már igen jó esélyei vannak, több program szolgálja ezt.* Hadd
beszéljek egy erdélyi példáról. A kolozsvári székhelyű Magyar Civil
Szervezetek Erdélyi Szövetsége egy közösségi térképbe kívánja összegyűjteni
mindazt, ami egy megye, ezen belül egy település magyarságát illetően
fontos és értékes információ. A civilterkep.ro honlap abban különbözik az
eddigi kapcsolatépítést szolgáló honlapoktól, adatbázisoktól, hogy nem egy
területet mutat be, hanem egy helyi közösséget. Például Szilágysomlyó
városról megtudjuk a történelmét, a demográfiai folyamatokat, az oktatás
helyzetét, a helyi kulturális kínálatot, a helyi egyházakat, a jeles
személyiségeket, el egészen a civil szféráig és a vendégfogadási
lehetőségekig. Persze, ez is fejleszthető, de a lényeg, hogy ha bárki
magyarként, éljen Magyarországon, a Felvidéken, Kárpátalján, bárhol,
kapcsolatot keres, akkor fel tudja mérni, milyen helyi potenciállal, milyen
lehetőségekkel számolhat.
preshaztarsasag.hu


<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_930158332030604014_m_2765981444810645947_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180311/57aba9da/attachment.html>