[Grem] Keresztény erények napjaink Magyarországában

[Ildikó Somorjainé Kuźniarski]

*A magyar államapparátus a keresztény erényeket gyakorolja, vagy ahol ez
nem teljes, ott az erények felé igyekezik abból a célból, hogy bármi
következik a jövőben, ez a nemzet felkészült legyen - mondta Kásler Miklós,
az emberi erőforrások minisztere Az idők jelei projekt pénteki, budapesti
záró konferenciáján.*
A tárcavezető megjegyezte, a rendkívüli idők rendkívüli megoldási formákat
igényelnek, "most is sorsfordító időket élünk, szemtanúi lehetünk nemcsak a
keresztény kultúra és hagyományok értékeinek szétverésének, hanem
egyszerűen az emberi lét alapjainak, a természeti törvényeknek a lebontása
történik".

A miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári
Együttműködés Egyesület (MPEE) és a Professzorok Batthyány Köre által
szervezett rendezvényen arról beszélt: ma a világban mindenhol
megoldhatatlan konfliktusok láthatóak, "mert nincs meg a fix háttér, nem
gyakorolják az erényeket, és nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége".

Hangsúlyozta, az ember az egész világhoz hasonlóan teremtett lény, amelyet
a gondolkodás képessége, a lélek és a hot emel ki a többiek közül, s mivel
isten képére teremttetett, a világ őrzése, gondozása és a közjó szolgálata
is a feladata, ezekhez kapott alapvetően a jóra irányuló szabad akaratot
istentől.

Hozzátette: ha valaki nm éli meg a hitet, az isteni törvényeket, "isten
nélküli életet él", éppen azokat a pilléreket veszíti el, amelyekre az
emberi életet fel lehet építeni.

A természeti törvényekbe avatkozásról szólva a miniszter azt hangsúlyozta,
"nagyon pontosan kell mérlegelni, hol kezdődik a teremtés, és hol van az
emberi alkotás határa".

A ráció és a hit egyensúlyban tartásának fontosságát kiemelve azt mondta,
ennek az egyensúlynak a hit a vezérlő elve, "mert csak a hit által
irányított ész, alkotás szolgálja az emberiség javát", és ez a történelmet
a társadalmat és a kultúrát vizsgálva is kimutatható.

Mint mondta, a magyarság küldetéstudattal érkezett a Kárpát-medencébe, és
ez "a kereszténység felvételével nyerte el teljességét, nyerte el a maga
igazságát, akkor vált a szemlélet igazán emberközpontúvá", ezeréves
történelmünk két alapvető vonulataként a magyarságot és a kereszténységet
említve.

Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, korábbi
emberierőforrás-miniszter az eseményen a kritikus szolidaritás fontosságát
emelte ki, azt mélyen gyökerező emberi és keresztény értékként említve,
amelynek kezdete az "önkritikus szolidaritás".

Mint mondta, miden értelmiségi és keresztény ember számára feladat az idők
jeleinek kutatása, értelmezése, majd a megfelelő cselekvés, ennek során
pedig a helyzetet mindvégig az erények alapján kell megítélnünk.

Ezt a szónok úgy értelmezte, hogy utat kell engednünk a belénk helyezett
jónak, amely nem egyéni képesség, hanem olyan adomány, ami "kívülről jön,
felülről jön; egy olyan képesség, ami belénk is szorulhat, meg ki is
szabadulhat, kiszabadítható".

Ezért minden keresztény embert arra bíztatott, hogy a felülről kapott
tisztasággal, azt gyakorolva és fejlesztve vegyen részt a közéletben, mert
ha a politika piszkos dolognak nevezve abban nem vesznek részt, mert "annak
a következménye az lesz, hogy a gazembereké lesz a politika."

Balog Zoltán a jelenlegi kormány alapelveként említette, hogy egyszerre
kell szólni a nemzet jövője iránt elkötelezett "szívmagyarokhoz" és a
"zsebmagyarokhoz" is, hozzátéve, fel kell ismerni, hogy az előbbieknek is
van zsebe, az utóbbiaknak pedig szíve, amelyhez meg kell találni az utat.

Mint mondta, az elmúlt nyolc év kormányzása jó irányba haladt, egymáshoz, a
jóléthez és az igazságossághoz is közelebb hozta a magyarokat, megjegyezve,
az elmúlt hetven esztendőben most a legjobb a hazai cigányság esélye a
kiemelkedésre, a segély és a tőkejövedelem helyett pedig a munkából
származó bevételre került a hangsúly.

Bízom benne, hogy ahhoz is közelebb vagyunk, hogy hajlandóak vagyunk a
keresztény mérce alapján megmérni magunkat - zárta beszédét Balog Zoltán,
célnak azt nevezve, hogy megfeleljünk ennek a zsinórmértéknek.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora napjaink problémáit
arra vezette vissza, hogy a felvilágosodás korában teret nyert az igazságot
az emberen belülre helyező, az objektív igazság létét tagadó felfogás,
amivel szemben legutolsóként a kereszténység lép fel az európai
kultúrkörben.

Az igazsághoz való viszonyunk döntő kérdés - hangsúlyozta, a felfogásbeli
változás jeleként említve, hogy a középkorban létrehozott egyetemek
szimbólumaiban még jelenik az igazságot jelentő latin veritas kifejezés, a
későbbiekben azonban már nem.

MTI
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180601/af076f22/attachment.html>