[Grem] A "francia" győzelemről és a horvát vereségről / Szilvay G.

[Emoke Greschik]

 A „francia” győzelemről és a horvát vereségről
<http://mandiner.hu/cikk/20180716_szilvay_gergely_a_francia_gyozelemrol>
http://mandiner.hu/cikk/20180716_szilvay_gergely_a_francia_gyozelemrol

*Írta: Szilvay Gergely <http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely>*

Furcsa, ha egy dicsőséges nemzet nemzeti válogatottjának legjavát más népek
fiai adják ki. A múló gloire jele.

Négy-kettőre kikapott az addig bulldózerként taroló horvát válogatott a
vb-döntőben a franciáktól. Igaz, hogy két meccsen tizenegyesek döntötték el
a továbbjutás sorsát, de a horvátok folyamatosan hihetetlen
lélekjelenléttel focizták még vereségre álláskor is kispasszos játékukat.

A horvát foci ma a legélvezetesebbek közt van. Csak tanulni lehet tőlük. A
döntőben a franciák tulajdonképpen csak kivártak, nemhogy nem játszottak
élvezetesen, hanem szinte sehogy sem.

A focit gólra játsszák, és vasárnap délután a horvátok négy-kettőre
kikaptak. Másodlagos ugyan, de mégis igaz, hogy ennek ellenére ők
érdemelték volna meg játékuk alapján a győzelmet, a franciák nem sokat
tettek ezért a vb-aranyért, még két gólt is tulajdonképpen ajándékba kaptak.

A foci játék,de mindig is tükrözte a politikai szembenállásokat,
szimpátiákat. Sosem lesz l'art pour l'art játék, mindig túlmutat önmagában,
akárcsak az olimpia. Ezért aztán a foci kapcsán helye van egyéb
megfontolásoknak is.

A francia válogatott összetétele pedig azért el kell, hogy gondolkoztasson
minket. A válogatottság alapja persze az állampolgárság, ami többé-kevésbé
rendben is van. De mégiscsak furcsa, hogy a francia forradalommal és a
felvilágosodás radikális ágával a világot „megajándékozó”, dicsőséges
Franciaország válogatottjában erős kisebbségben vannak a ténylegesen
franciák. Mintha az egykor nagy nemzet idegenlégiósokat bérelt volna fel,
hogy a foci nevű játékot játssza helyettük. A horvátoknál viszont valóban
horvátok játszottak.

Ha egy válogatottban van egy-kettő más nemzetiségű, az sosem zavart. De ha
látványosan más nemzetek, népeik fiai fociznak egy nemzet, egy ország saját
fiai (beleértve az őshonos nemzetiségeket is) helyett egy válogatottban, az
mindig furcsa.

Nyilván a válogatottsági alap akkor tiszta, ha jogilag egyértelműen
meghatározható. Az pedig az állampolgárság, nem a nemzetiség és hasonlók.
De azért valahogy mindig is zavaró volt, ha egy ország, egy nemzet nem
saját magából (az országban őshonos népekből) állítja össze válogatottja
legjavát.

Talán ez jól mutatja Franciaország állapotát. És ha esetleg a horvátok húsz
év múlva játszhatnának az aranyért, kérdés, hogy akkor lesz-e még olyan
Franciaország, amit mi annak ismertünk, és el tud-e indulni a vébén.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180716/153a7f76/attachment.html>