[Grem] Dabóczi Kálmán, a BKK hét gyermekes, katolikus vezérigazgatója
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2018. Jan. 30., K, 18:41:06 CET
Interjú Dabóczi Kálmánnal, a BKK vezérigazgatójával
*https://777blog.hu/2018/01/28/van-egy-megallapodasom-joistennel-interju-daboczi-kalmannal-bkk-vezerigazgatojaval/
<https://777blog.hu/2018/01/28/van-egy-megallapodasom-joistennel-interju-daboczi-kalmannal-bkk-vezerigazgatojaval/>*
*Dabóczi Kálmán három éve vezeti nemcsak a főváros, hanem az egész ország
egyik legnagyobb médiafigyelmet kiváltó vállalatát. Habár a BKK vezér és
hétgyermekes édesapa nem úgy köszön a liftben a kollégáinak, hogy Laudetur
Jesus Christus, mégis tudják róla, hogy nem a kameráknak vallásos.
Beszélgetés hitről, arról, hogy miért tartja magát „rendszerhibának”, hogy
hogyan élte meg a nyári kibertámadást, valamint arról, hogy hol szokott
feltöltődni a városházi egyeztetések után.*
*Melyikről nehezebb beszélnie: a BKK-ról vagy a hitéről?*
Talán a hitről való beszéd a nehezebb, ennek több oka is van. Elsődlegesen
azért van így, mert abban a korszakban, amelyben felnőttünk, a keresztény
értelmiségi családokban jobban benne volt a „katakomba kereszténység”. A
hitet beszorították a vasárnapi kereszténységbe, mi pedig ellenálltunk a
rendszernek. Sokkal tisztább üzenete volt a kereszténység vállalásának,
éppen ezért sokkal egyszerűbb volt értelmiséginek lenni akkor. Amit a
hatalom csinált, azzal szemben az ember elfoglalta a pozíciót, a fekete
fekete volt, a fehér pedig fehér. Éppen ezért a hitről nem beszélgettünk
annyit, hanem mindenki a saját maga kis szűk mikrokörnyezetében megpróbálta
megélni.
*Ennek fényében hogyan vélekedik a 777 mottójáról, arról, hogy „a hit nem
magánügy”?*
Maximálisan egyetértek vele. *Hogyha az ember életét az Isten egyszer
megérintette, akkor onnantól kezdve olyan belső tűz van benne, amely
áthatja az életének minden dimenzióját.* Ha nincs meg benne ez a tűz, akkor
valószínűleg még nem érintette meg. Ezzel nem ítéletet akarok mondani bárki
felett, mert ez egy teljesen természetes folyamat. Én* ezt a fajta
megérintettséget 30 éves korom felett éltem át, addig a jól nevelt „így
szoktuk, így csináljuk” katolikusok életét éltem.*
*Ekkor egy konkrét változás történt, vagy ez egy folyamat végállomása volt?*
Folyamat, de egy pillanathoz is köthető.* Bekapcsolódtunk a MÉCS
családközösség mozgalomba, amelynek egyik lelkigyakorlatán tényleg azt
tapasztaltam, hogy a Jóisten megérinti a szívemet. Nehéz ezt szavakba
önteni, de egyértelműen éreztem: fantasztikusan felszabadító volt ezt a
katartikus élményt átélni.*
Addig mindig csak tanítottam, hogy hogyan kéne kereszténynek lenni, ekkor
pedig rájöttem, hogy ez az én életemben is működik.
*Innentől kezdve tudom átélni a Szentlélek vezetettségét, ami egy
csodálatosan új dimenzió. *Ez persze nem azt jelenti, hogy ülök a székemben
és egyszer csak jön a sugalmazás, hogy a hármas metró pótlását hogyan kéne
megoldani, nem ilyen direkt dolgokra kell gondolni.
<https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/01/Daboczi_1.jpg>
*Egy korábbi interjújában humorosan csak „rendszerhibának” titulálta saját
magát, utalva arra, hogy ritkán kerül ilyen magas pozícióba egy 7 gyermekes
családapa, aki bátran tesz tanúságot a hitéről, az általa vallott
értékekről. Hogyan éli meg a mindennapokban ezt a rendszerhibát?*
Nehéz erről úgy beszélni, hogy ne lehessen rosszindulatúan kiforgatni.
Visszaugornék arra a gondolatomra, hogy *nehezebb ma keresztény
értelmiséginek lenni, mint a rendszerváltás előtt. Akkor egyértelműbb
állapotok voltak, most látunk egy alapvetően nagyon pozitív és jó
értékrendű erőteret, viszont annak a mindennapos megnyilvánulásai és
kísérőjelenségei mellett meg nem lehet elmenni szó nélkül. Ezt a
kettősséget jelenleg sem lenyelni, sem pedig kiköpni nem tudja a keresztény
értelmiség, de azt gondolom, hogy ez igaz az egész magyar értelmiségre is.
Vagy démonizálja az egészet, és azokat az értékeket, eredményeket is
megtagadja, amelyek objektíven nézve is pozitívak, vagy letagadja a
valóságot, hogy ne kelljen szembesülni a problémákkal, például a
korrupcióval. Szerintem a keresztény felelősség pont itt jön elő, hogy az
ember merje az értékek melletti elkötelezettségét nyíltan vállalni.
Egyrészről ki kell állni a hatalom által – hitem szerint helyesen –
megfogalmazott értékek mellett, mint az életközpontúság, a családbarátiság,
a hazafiság, mert ezeknek közösségépítő, megtartó erejük van. Másrészről
viszont rá kell szorítani a mindenkori kormányzatot, hogy a hatalmát
valóban a közjó érdekében használja és ne egy szűk csoport gazdasági
érdekei mentén. Az igazi kihívás az, hogy a rendszer mutat-e nyitottságot
az önkorrekcióra és öntisztulásra. *Azért nevezem magamat rendszerhibának,
mert ezt a fajta kritikus értelmiségi gondolkodásmódot nem látom
rendszerszinten a vezetői kiválasztási szempontok között.
*Mennyire kerül előtérbe a hite a munkája során, a kollégái tudják azt,
hogy hívő?*
Teljesen vállalom a kollégáim felé, de nyilván nem Laudetur Jesus Christus
felkiáltással köszöntöm őket a liftben, és ez így is van rendjén.
Az *biztos, hogy a kollégáim sokszor nem látják, hogy mit teszek értük,
mint jelent a „lélekben hordozás”.*
Például* ha a folyosón velem szembe jön egy szomorú munkatársam, akkor
rákérdezek, hogy mi a baj, vagy csak elmondok magamban egy fohászt érte. *Ez
nyilván nem a közlekedésszakmai feladatok közé tartozik, de ezt a dimenziót
én legalább annyira értékesnek gondolom, mint a szakmai eredményeinket.
*Az irodájának ablaka a Bazilikára néz, gondolom aligha véletlenül…*
Nem véletlen, minden reggel ez az iránytű, mikor dolgozni kezdek. Nagy
szívfájdalmam, hogy a templomok nagy része nem megközelíthető hétköznap.
Nem a „tárjátok ki a kapukat” szemléletmódot hirdetik, ami pedig hozzám
nagyon közel áll.
Nem lehet zárt templomajtókkal evangelizálni, vagy legalábbis hitelesen
biztosan nem.
*Mindig bennem van a fájdalom, amikor zárt templomajtót látok, mert Isten
személyesen ott van. A Bazilikába és a Szervita téri templomba napközben is
be szoktam ugorni egy „rapid szentségimádásra”, az ebédidő rovására.
Előbbinek van szentségi kápolnája, míg utóbbi közel van a fővárosi
önkormányzathoz, és bizony az egyeztetések után néha jól jön egy kis
erőgyűjtés! Nem tudnám a munkámat tisztességesen végezni, ha ezek a
feltöltődések nem lennének.*
<https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/01/Daboczi_10-e1517172367832.jpg>
*Három éve dolgozik a BKK vezérigazgatójaként: ez az időszak megerősítette
a hitét, vagy megpróbáltatások elé állította?*
*Nagyon erősen dolgozik rajtam ez feladattömeg, mert ennyire
közpolitikailag kitett pozícióban nem voltam még, ez számomra is újdonság.
Tudtam, sejtettem, hogy mivel jár, de amikor ezt konkrétan átéli az ember,
akkor azért ez nehezebb.*
*Azzal a Dabóczi Kálmánnal, akit az újságokból kiolvasok, én kezet se
fognék.*
*Ordító különbség van aközött, ami újságolvasóként, közösségi
médiafogyasztóként ki tud alakulni egy közpolitikai szereplőről és a valódi
személyisége között.* Ahhoz, hogy ne veszítsem el a belső
biztonságérzetemet *a nehéz időszakokban fontos valamibe, vagy inkább
valakibe kapaszkodnom. *Például a tavaly nyári vizes világbajnokságra
időzített kibertámadás és kommunikációs hadjárat időszaka alatt napi
tematikus forgatókönyv mentén tömegével kaptam a privát közösségi média
felületeimre kamuprofilokról a gyűlölködő üzeneteket. Ebben a tavaly nyári
időszakban a legfontosabb kapaszkodóm az Isten-kapcsolatom volt, illetve a
családom.
*Örülök, hogy Ön hozta szóba a nyári történteket, amelynek részletes
elemzésére nyilván nem a 777 a legalkalmasabb felület: de ezek szerint a
hitének fontos szerepe volt azokban a napokban, amikor az egész ország
erről a bizonyos kibertámadásról beszélt…*
Furcsán hangzik, de *nekem van egy „megállapodásom” a Jóistennel: én mindig
ott voltam, és annyi ideig voltam ott, ameddig a Gondviselés úgy gondolta,
hogy feladatom van. Ide is úgy kerültem, hogy nem én kerestem magamnak ezt
a feladatot, tudtam, hogy folyamatos támadásoknak leszek majd kitéve. A
nyári történtekből nagyon sokat tanultam, mind emberileg, mind
kommunikációs szempontból is. Gyönyörű szépen megrostálta a „baráti”
körömet, *kiderült, hogy kik azok, akik felülnek a kommunikációs
hadjáratnak anélkül, hogy egyáltalán megkérdeztek volna engem.* Ami
különösen nehéz volt a nyári helyzetben, hogy a feleségem akkor volt 32-34
hetes a hetedik gyermekünkkel, nagyon fontos volt, hogy a családom ne
szenvedjen – szó szerint – semmilyen sérülést.*
*Azóta természetesen megszületett a hetedik gyermeke, milyen érzésekkel
tölti el, hogy majdnem egy futballcsapatnyi ember alkotja a szűk családját?*
*Bernát megszületése leírhatatlan érzéseket váltott ki, nemcsak belőlem,
hanem mindannyiunkból. Nagyon sokat „nyert” vele az egész család, a
testvéreiből fantasztikus, eddig nem ismert erényeket váltott ki, de a
feleségemmel való kapcsolatunk is teljesen új lendületet kapott.*
<https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/01/27394316_1620180231382607_1372367281_n.jpg>
*Szinte elképzelni is lehetetlen, hogy napközben Budapest városának
közlekedéséről dönt, míg este már pelenkázik hat gyermekkel karöltve.
Hogyan tudja megvalósítani, hogy nem viszi haza a munkát?*
Vannak olyan kis szabályaim, amelyek segítenek ebben a szerepváltásban.
Például hazafelé a kocsiban már nem telefonálok, mert különben időbe telne
amíg lecsengenének a bennem lévő gondolatok. Nem akarom elkiabálni, de úgy
érzem, hogy jól tudom kezelni a helyzetet, ebben pedig a már említett nyári
események is segítettek. *Tudatos döntést kell meghozni, hogy ott akarok
lenni az életükben, a családommal szeretnék lenni. Büszke vagyok rá, hogy
az első négy hónapban csak én fürdettem a kicsit.*
*Korábban egy eseményen említette, hogy a reggeli utazásait a gyerekekkel
szintén igyekszik tartalmasan eltölteni….*
*Idén már két hullámban hozzuk be a feleségemmel a gyerekeket a városba,
van egy korai és egy későbbi „járat”.*
Bevett szokás, hogy* az autóban ilyenkor imádkozni szoktunk közösen.*
*Az egyik imaszándék – amelyet a gyerekek mostanában már maguktól mondanak
– a város és az ország vezetőiért szokott lenni, hogy a közjót szolgálják,
ne a saját érdekeiket. Ezzel az állandó fohásszal állítom, hogy a gyerekek
többet tesznek a közjó és a magyar politikai élet tisztaságáért,* *mintha
plakátokkal kampányolnának.* Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne
áprilisig a közhangulat, ha sokan csatlakoznának ehhez az imához…
<https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/01/Daboczi_2-e1517172413509.jpg>
*Híres és igencsak közhelyes mondás, hogy minden sikeres férfi mögött áll
egy nő…*
Alapjáraton vitatkoznék azon, hogy sikeres vagyok-e, mert ez relatív. De
egyébként való igaz, hogy* nagyon sokat köszönhetek Verának, akivel 22 éve
vagyunk házasok. Érdekesség, hogy én hatgyerekes családból származom, míg a
feleségem egyedüli gyermek, tehát ez a hatalmas család egy teljesen új
helyzet a számára, de döbbenetesen jól veszi az akadályokat. A mi
házasságunk is végigment nagyon komoly hullámvölgyeken, válságokon, de a
kegyelem csodájából egyben vagyunk. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a
gyerekek miatt voltak ezek a nehéz időszakok, hanem az emberi gyarlóság és
önzőség miatt.*
Minden buktatóból megerősödve jöttünk ki, hála Istennek.
<https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/01/25299316_1579746602092637_8507312218109948781_n.jpg>
*A közösségi oldalán megosztott egy fotót, amelyen Böjte Csaba testvér
öleli át a családját, és úgy imádkoznak közösen. Mit jelentett a
Dabóczi-családnak az a pillanat?*
*Csaba testvérrel decemberben Parajdon találkoztunk, a szokásos karácsonyi
összejövetelén. Jólesett a természetessége és közvetlensége, én pedig arra
kértem, hogy áldja meg a családunkat. Megható módon történt ez a megáldás,
a gyerekeinknek is egy maradandó élmény volt.** Ezekbe a kegyelmi
pillanatokba lehet később belekapaszkodni, ezekből lehet erőt meríteni.*
*Mibe tudnak a 777 olvasói belekapaszkodni, főleg a fiataloknak mit üzenne?*
Legyenek elég bátrak feltenni a kérdést, hogy *van-e célja az életemnek, és
ha igen a válasz, akkor mi az? Ebben a célkeresésben szeretném őket
erősíteni, és buzdítani arra, hogy ne meneküljenek el a kérdések elől *a
virtuális valóságba. Ha a környezetükben megtalálják a válaszokat, akkor
legyen bátorságuk és erejük ezeket beépíteni az életükbe.
*Hiába nőttem fel én is egy „agyonpasztorált” keresztény családba, nekem is
fel kellett tennem a kérdést, hogy mi a célja az életemnek.*
*Végig kell menni ezen az úton, amelyen lesznek persze visszacsúszások,
eltávolodások, de megéri kitartani. A másik, amit üzennék **az az élet
szeretete és az élet igenlése. Ne féljenek vállalni az életet, időben
vállalni a gyerekeket, mert rajtuk keresztül a Jóisten nagyon sok mindenre
meghívja őket és vezeti útjukat.*
*Martí Zoltán*
*Fotó: Asszonyi Eszter*
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_6218308043079893808_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180130/1fd0e056/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról