[Grem] Szentszék és Románia

2018. Jan. 20., Szo, 21:48:56 CET

 Kedves Tibor,

Nagyon érdekes és tanulságos írás. Szívesen terjeszteném a facebookon is, hátha politikusi körökhöz is elér. ehhez azonban az kellene, hogy valahol egy linken keresztül elérhető legyen. megvalósítható ez? Esetleg valami blog oldalon lehetne egy rövid tanulmány írni ebből az anyagból és akkor a terjesztése is egyszerűbb lehetne. Ha nem, akkor egyszerűen csak bemásolom és úgy terjesztem.
Köszönettel és üdvözlettel:

Karcsi

-----Original Message-----
From: Tibor Zsíros <zsirost50 at gmail.com>
To: grem <grem at turul.banki.hu>
Sent: Sat, Jan 20, 2018 3:58 am
Subject: [Grem] Szentszék és Románia

A Szentszék gyalázatos politikai részrehajlása Romániában:

A 19. században történt néhány kísérlet arra, hogy magyarulértő papságot telepítsenek Moldvába, de ezek megbuktak az olasz minoritákellenállásán, akik veszélyeztetve látták a régióban élvezett kiterjedtmonopolhelyzetüket. Köreiknek, sokéves tárgyalások után, 1884-ben sikerültmegalapítaniuk a jászvásári egyházmegyét, amelynek első püspöke avárakozásoknak megfelelően az Olaszországból származó ferences rendfőnökNicollo Josef Camilli (1884–1894/1904– 1916) lett. Jászvásárt alárendelték azegy évvel korábban felállított bukaresti katolikus missziós püspökségnek, amely1930-ban érsekséggé emelkedett, és azóta irányadó befolyást gyakorol a moldvaikatolikusok hitvilágára.
            "Ugyanaza Róma küldötte, amelyik már olyan okosan s olyan régen kimondotta, hogy a hitlegerősebben a nemzeti nyelvkultúrának alapján állhat meg, nélküle meginog, elis vész, hogy a magyar embernek magyar, vagy legalább magyarul beszélő papkell. És küld ide a magyaroknak - olasz missziónáriusokat. Rómának a tévedésemár évszázados. ... A jassy-i [jászvásári] és általában a moldvai parókiák legjobbjai olaszkézen, lehet e ezt a bűnös igazságtalanságot egyébbel megmagyarázni, mint amarossz politikával, amelylyel a román kormány teljesen elakarja oláhosítanijórészt már eloláhosodott csángóinkat, s a melynek sok-sok szolgálatot tehetnekaz olasz missziónáriusok?" (Rubinyi Mózes: Tanulmányok a romániai csángókról, Budapest, 1906.)

Egy példa:
"Más eseményről is nevezetesek a' szabófalviak mintrevoltansok. Fönebbi években Mártonfy erdélyi püspök korában [1713-21], folyamodványtküldöttek ahhoz, hogy az őket oláhosodni kénszeritő olasz pap helyett, magyarultudó lelkészt küldene. A' kérelemlevél némi magyar imádságos és énekes könyvek'küldetése mellett — mik soha kezükbe nem jutottak — közöltetett a' missio'elöljárójával. Mi lett a' dolognak vége? könnyű kitalálni. Fölsőbbség ellenibűnben marasztattak el a' nyelvük mellett buzgólkodó szegény esedezők, de nemaz illetékes moldvai törvényszék,  hanem maguk az olaszok által. Volt dolga a'deres- kaloda bot- és korbácsnak. Néhányan rabságot is szenvedtek. E' borzasztódiadal után gúny és egyéb lealacsonyító eszközökkel tiltatott a' magyar ének ésbeszéd.
            Ne mondjamár ezekután senki, hogy a' világszerte megvetett izrael fiának , miután sajátnyelvén dicsérheti istenét, rosszabban áll dolga vallási ügyében a moldvaimagyarénál. Olly ismert, olly régi nóta ez a' magyarhaza előtt, hogy többszöriemlegetése csak bosszankodást szül, azért tanácsosb füleinket bedugva tőle elfordulni." (Jerney János' keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. Pest, 1851.)

1930-ban a Szentszék Bukarestben katolikus érsekséget hozottlétre. No, nem a Gyulafehérváron lévő ezeréves püspöki székhelyt emelte érsekirangra, hanem az ortodox tengerbe helyezte, - semmibe véve híveinek igényét.Továbbá az Erdélyben [a történelmi Erdélyt, Parciumot és Bánátot értve alatta] lévő három püspökséget a bukaresti érsekség alá rendelte.Politikai szempont szerint döntött s nem lelkipásztori szempontból! Románetnikumnak kedvezett a magyarokkal szemben. 1991-ben annyi kedvező változásazért történt, hogy Gyulafehérvár is érsekség lett.

Erdélyben az ortodoxoktól átállt görög katolikusok számajóval kevesebb (kb. negyede) volt a többségében magyar nemzetiségű katolikusokszámánál, mégis öt püspökséget szervezett a Szentszék számukra, szemben a háromkatolikus püspökséggel. 

Minden ismert, az utóbbi évtizedben benyújtott kérelem,amelyben egész moldvai csángó községek a római pápai kúriához és a bukarestipápai nunciatúrához fordultak azzal a kéréssel, hogy hagyják jóvá a magyarnyelvű szertartásokat, válasz nélkül maradt. Magyarán nem támogatja, mert amagyar anyanyelvű istentisztelet hátráltatná a csángó magyarságbeolvasztását, így szembemenne a román politikai érdekekkel. A Szentszékhallgatása végzetesen emlékeztet az elmúlt évszázadokban a bennszülött népekellen folytatott missziós politikára, amelytől az egyház az 1960-as évektőlkezdve hivatalosan is világosan elhatárolta magát, s amelyért bocsánatot kért.II. János Pál pápa antikommunista imázsát rombolja a totalitárius kommunistarendszerrel összenőtt román katolikus klérus támogatása vagy elfogadása.

"II. János Pál pápa embere, Casaroli szentelte Bukarestrómai katolikus püspökévé az elrománosodott csángó Ioan Robut, aki egyszabófalvi csángó magyar családból származik, eredeti neve Rab János. A szándéktovábbra is világos, a püspökből nemsokára érseket csinálnak, s a bukarestiérsek lesz a romániai összes katolikus feje, így csúszik át a magyarkatolikusság vezetése a többségi nemzet kezébe, s többé nincs mód s lehetőségarra, hogy rá lehessen vezetni az egyház vezetőségét ennek a lehetetlenségére.Ma már Brassóban, Petrozsényban, Kolozsváron, Vulkán községben, Balánbányán,Fogarason, s még sorolhatnám, román nyelvű mise szólal meg a római katolikusmagyar templomokban. Én eljuttattam az „...édes Hazámnak akartam szolgálni...”című könyvemet a pápának, s azzal egyidejűleg egy olasz nyelvű levelet isküldtem, amelyben könyörgök, hogy ne bántsák a katolikus csángó magyarokanyanyelvét, s mérsékelje a papjait a Szentatya, hogy ne akarják azt elvennitőlük. A levelemre rövidesen választ kaptam, itt van a kezemben a pápai levél,amelyben megköszöni a könyvet és az óriási szolgálatot, amit a katolikusegyháznak tettem, és áldását küldi. A kérésemre nem kaptam feleletet."(Domokos Pál Péter visszaemlékezése, 1986.)

Milyen pásztor az, jelesen a szentté avatott II. János Pálpápa, aki egy országba, ez esetben Romániába elutazva - a román politikaigényeit elfogadva - lemond arról, hogy saját hívei közé menjen, akik túlnyomótöbbségben, egy évezred óta Erdélyben élnek?! Saját katolikus hívei lelkiigényét dobta sutba, mikor azt kívánta, hogy a hívek utazzanak Bukarestbeköszöntésére. Ily módon érthető, hogy az Egyház példamutató hitvaló püspökének,Márton Áronnak a sírját sem kereste fel - nagyon rossz példát hagyva azutókorra.

Zsíros Tibor

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180120/420e9f58/attachment.html>