[Grem] interjú Soltész M. államtitkárral a keresztény Magyaro. építéséről

[Emoke Greschik]

Keresztény Magyarországot szeretnénk

https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html
*Egyszerű hazugság a néhány tucat, Soros György támogatását élvező
szervezet állítása a civil szféra elnyomásáról *– fogalmazott a Magyar Idők
kérdésére Soltész Miklós, a humántárca illetékes államtitkára, aki arra is
felhívta a figyelmet, hogy* 2010 óta 140 milliárdról 240 milliárd forintra
nőtt az ilyen szervezetek állami támogatása Magyarországon.** A
kereszténydemokrata politikussal az egyházak helyzetéről, társadalmi
szerepvállalásuk növekedéséről,* a multikulturalizmusról *és a sokszínű,
karakterében mégis keresztény és magyarnak megmaradó Magyarországról
beszélgettünk. *
2018. január 2. 10:59
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/108475-Kereszteny_Magyarorszagot_szeretnenk.html#>

*– Küzdelmes évet tudhat maga mögött a kormány, különösen a „civilfronton”
és a felsőoktatási törvény módosítása miatt kellett megharcolnia.*

– Ezt vissza kell utasítanom: nincs civilfront. *Nagyjából 65 ezer,
különböző méretű bejegyzett civil szervezet van ma Magyarországon. Sok
közülük elképesztően komoly munkát végez, és én ezeket, az emberekért és a
közösségért fáradozó értékteremtőket tekintem tartalmilag civilnek,
ide­értve a legkisebbeket is, akik ­például egy helyi közösségért
dolgoznak.* A kormány nem harcol, nem küzd velük.* A kapcsolatunkat az
együttműködés jellemzi. *Tény ugyanakkor, hogy *szemben állunk **néhány
tucat, nagyon hangos, jelentős külföldi befolyással és forrásokkal
rendelkező szervezettel, amelyek előszeretettel nevezik civilnek magukat,
ám a valóságban politikai tevékenységet folytatnak, amivel olykor nemcsak
súrolják, hanem át is lépik a hazaárulás határát.* * ­Például amikor
kerítést akarnak bontani.* *E szervezetek mögött jellemzően Soros György
alakja sejlik fel, az ő gondolatait vissz­hangozzák*. Már csak ezért sem
nevezném civilnek őket.

*– Nemcsak a Soros-szervezetek, de Brüsszel is azt állítja, hogy a magyar
kormány terrorizálja a civil szervezeteket.*

– Mi sem jellemzi jobban ezt a terrort, mint hogy* 2010 óta 140 milliárdról
240 milliárd forintra, azaz 70 százalékkal nőtt a civil szervezetek állami
támogatása. Vagy hogy eltöröltük az adományok utáni * *áfafizetési
kötelezettséget, amit a szocialisták vezettek be*. De utalhatnék arra is,
hogy *a társaságiadó- (tao-) támogatás rendszerének bevezetésével arra
ösztönöztük a cégeket, hogy a nyereségük után az államnak járó összeg egy
részéből sport- és kulturális szervezeteket támogassanak.*

*– Mit szól hozzá, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok bőkezű támogatását
élvező Társaság a Szabadságjogokért VálaszTASZ című internetes oldalán
egyebek között a választási gyűlések megzavarására biztat?*

– Ezt hívják úgy, hogy *anarchizmus. *De nem aggódom miatta. Szerintem* a
magyar társadalom döntő többsége nem ül fel **az uszításnak*, *mert tudja
és értékeli, hogy az elmúlt csaknem nyolc esztendőben rend és béke
uralkodott Magyarországon. *Hatalmas változások történtek, *az emberek
látják, hogy a kormány sok-sok küzdelemmel, néha hibával, de mégiscsak
értük, a boldogulásukért dolgozik. Kivezettük hazánkat abból az
adósságcsapdából, amelybe a szocialista–liberális koalíció
kormányozta, **növekvő
pályára állítottuk a gazdaságot; nőttek a bérek, megbecsüljük és támogatjuk
a gyermekeket nevelő, dolgos családokat, megerősítjük a közösségeket és így
tovább*.

*A KDNP politikusa úgy véli, egyes civil szervezetek tevékenysége átlépi a
hazaárulás határát Fotó: Kurucz Árpád *

*– Számos bírálat érte a kormányt az egyházpolitikája miatt is, és a
kritikák része volt, hogy újra összefonódik az állam és az egyház.*

–* Összefonódás nincs.* *Szövetség van*. A 2010-es kormányváltás után *új
alapokra helyeztük az állam egyházhoz fűződő viszonyát. Partnerként,
szövetségesként kezdtünk tekinteni rájuk, és arra hívtuk őket, hogy töltsék
be hagyományos szerepüket az oktatásban és a szociális szférában. *Ennek
eredményeként *a köznevelésben és a szociális ellátásban közel
megkétszereződött a jelenlétük. A korábbi 110 ezerrel szemben immár 220
ezer gyermeket nevelnek az egyházi fenntartású óvodákban, általános és
középiskolában. A legnagyobb változás ugyanakkor a gyermekvédelem területén
ment végbe, ott hat-hétszeresére nőtt az egyházi jelenlét. Ezen feladatok
ellátásához természetesen a magyar kormány biztosította a szükséges
forrásokat, és – ahol erre szükség volt – hozzájárult az intézmények
felújításához is. Mindez *persze* baloldali körökben* *kiverte* *a
biztosítékot, éveken át hallgattuk a hisztit,* hogy mennyi pénzt kapnak *az
egyházak. Semmivel sem kapnak többet, mint az állami, önkormányzati
fenntartású intézmények. **Azt tudni kell, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok még
azt sem adták **oda az egyházaknak, ami járt volna*. Nem kell hát
csodálkozni azon, hogy *nem jutott forrás például **az egyházi iskolák
felújítására,* a*hova egyébként szintén adófizető magyar állampolgárok
gyerekei járnak.*

*– Az ellenzék szerint az állam menekülni igyekszik a szociális és az
oktatási szférából, és próbálja leadni ezeket a feladatokat az egyházaknak.*

–* A nagyon durva kommunista időszak és a másfél-két évtizedes liberális
hegemónia* *után Magyarországon az emberek több mint 55 százaléka még most
is valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyházak
valamelyikéhez tartozónak vallja magát. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a
köznevelésben az egyházi jelenlét jelenleg 13 százalékos, a szociális és
gyermekvédelmi területen pedig 23 százalékos, akkor látjuk, hogy a 2010 óta
elért eredmények dacára is mindhárom területen elmarad az egyházi jelenlét
az egyházhoz tartozók arányától. Szó sincs tehát menekülésről. **A kormány
egy létező társadalmi igényt igyekszik kielégíteni.* Személyes
meggyőződésem, hogy ezekben az ágazatokban* az egyházak akár az államnál is
többet tudnak nyújtani a gyermekeknek vagy a rászorulóknak.*

*– Az egyházak jócskán kiveszik a részüket a karitatív munkából, de milyen
szerepet vállal ezen a területen az állam?*

– A Karitatív Tanácson keresztül* öt egyházi és egy világi szervezettel
működünk együtt sikeresen. Ezek a Katolikus Karitász, a Máltai, a
Református és a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus
Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt.* A tanácsnak köszönhetően *
koordináltabbá vált a segítségnyújtás, az ország egész területét sikerült
lefedni, sőt a határon túli magyarlakta területeket is el tudjuk érni. *Itt
szeretném külön kiemelni a *kárpátaljai orvosi missziók*at, amelyek *rendkívül
fontosak, hiszen alapvető egészségügyi ellátást biztosítanak olyan emberek
– nemcsak magyarok, hanem ukránok, ruszinok – számára is, akik ehhez
máskülönben talán hozzá sem jutnának. * I*lletve a déli határ mentén a
valódi menekültek körében végzett segítő munkát.* Hozzáteszem: *az utóbbi
időben euró­pai szinten is példátlan mértékű, négy és fél mil­liárd
forintnyi támogatást nyújtottunk ennek a hat és további három kisebb
karitatív szervezetnek infrastruktúrájuk és eszközparkjuk fejlesztésére.*

*– A hazai zsidóság viszonya a kormánnyal meglehetősen ambivalens. Korábban
a megszállási emlékmű, újabban a plakátkampány miatt kerültek összetűzésbe
a Mazsihisszel. Sikerült rendezni a nézeteltéréseket?*

–* Az év egyik fájó pillanata volt, amikor a Mazsihisz azt nyilatkozta,
hogy a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. Ezzel sajnos felerősítették a
kormányt minden alap nélkül antiszemitának nevezők hangját. Megdöbbentő
volt szembesülni ezzel* *akkor, amikor 1989 óta először látogatott hazánkba
izraeli miniszterelnök, Izrael askenázi főrabbija pedig köszönetét fejezte
ki a magyar kormánynak a hazai zsidóság védelméért és támogatásáért.* Hadd
idézzek fel két példát: *jelentős összegekkel segítettük tucatnyi zsinagóga
felújítását itthon, de Szabadkán és Munkácson is, és ugyanígy
hozzájárultunk a zsidó temetők ápolásához, rehabilitációjához. Nem
Magyarországon **fordulnak elő többé-kevésbé rendszeres atrocitások *a
zsidók sérelmére.* Hazánkban virágzik a zsidó kultúra és közélet, a hívők
pedig a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat.*

*– Ha csekély számban is, de muszlimok is élnek Magyarországon. A migrációs
válság közepette érdekes lehet, hogyan áll hozzájuk az állam.*

–* A harminckét bevett felekezetből kettő az iszlámhoz kötődik*. *Ezek kis
létszámú egyházak, de megilletik őket ugyanazok a lehetőségek és
támogatások, mint a többi bevett felekezetet – persze arányosan. Mutasson
akár csak egy olyan iszlám országot, amelyben ugyanezt elmondhatják
magukról a helyi keresztények.*

*– Nem mond ennek ellen, hogy folyamatosan keresztény Magyarországról
beszélnek?*

– *Amikor azt mondjuk, hogy keresztény Magyarországot szeretnénk, és
felhívjuk a figyelmet** arra, hogyan teszi tönkre magát Európa nyugati
része, és hogy milyen következményei vannak az önfeladásnak, a gyökerek
elszakításának*, azzal nem a békés egymás mellett élés jogát akarjuk
elvitatni muszlim honfitársainktól, akik túlnyomó többségükben
tisztességesen és becsületesen élik az életüket.* Nem szabad azonban
elfeledni, kik vagyunk, honnan jöttünk, hogy kik építették fel ezt az
országot, és milyen szerepet vállaltak ebben a munkában a történelmi
keresztény egyházak. Aki ezt elfogadja, és betartja a törvényeinket, **
annak helye van Magyarországon*.* De határozottan elutasítunk **mindenféle
szélsőséget, a no-go zónákat, a párhuzamos társadalmak kiépülését, tehát
mindazt, ami a nyugati multikulturális társadalmakat jellemzi*.* És
elutasítjuk* *azt is, ha mindezt bárki ránk akarja kényszeríteni.*

*– Ugyancsak gyakori fordulat, hogy a kormány magyarnak akarja megtartani
Magyarországot. Hogyan férnek ebbe bele a hazai kisebbségek?*

–* Szent István király intelmeiből tudjuk, hogy egy erős országot, egy
magyar országot akart, de ez nem zárta ki a korona sokszínűségét. Ha az
elmúlt ezer év történelmére tekintünk, azt látjuk, hogy évszázadokig együtt
tudtunk élni szlovákokkal, horvátokkal, románokkal és más nemzetiségekkel.
Ma tizenhárom őshonosként elismert nemzetiség él hazánkban. A kormány
minden lehetőséget biztosít nyelvük művelésére, kultúrájuk ápolására,* és
például Kijevvel ellentétben nem gondolja azt, hogy ez gyengítené a
többségi nemzetet. ­Számszerűen:* 2010 óta megháromszorozódott a
nemzetisé­giek támogatása. Bevezettük a nemzetiségi szószólói intézményt,
ami jelesre vizsgázott a parlamentben. A 2010-es 12-ről 82-re nőtt a
nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, főként iskolák
száma. Az egyházi támogatásoknak is van nemzetiségi oldala, hiszen ­például
a szerbek erősen kötődnek az ortodoxiához. Mindezeknek pedig nemcsak a
velünk élő nemzetiségek, hanem közvetve a határon túli magyarság is a
haszonélvezője, hiszen ők a saját bőrükön érzik a szerb–magyar vagy a
szlovák–magyar kapcsolatok javulását, erősödését.*

*– Alig néhány hónap választ el bennünket a következő ország­gyűlési
választástól. Mire számít, és ha bizalmat kapnak a folytatáshoz, merre
tovább?*

– *Úgy gondolom, az elmúlt két ciklus alatt mindent elkövettünk, hogy
elnyerjük a választók bizalmát: erős és versenyképes Magyarországért
dolgozunk. Ha felhatalmazást kapunk a folytatásra, a legfontosabb feladat
az eddigi eredmények megóvásán és kiaknázásán túl az lesz, hogy meg kell
tartanunk Magyarországot magyarnak – a nemzetiségi és vallási
sokszínűséggel együtt.* *Óriási rajtunk a nyomás. Brüsszel és a
Soros-hálózat láthatóan nem adta fel **a nemzetállamok **szétverésének
tervé*t. *A kormány* *ezt* *akarja megakadályozni, és a belpolitikában
ehhez nagyon fontos az identitás erősítése. Azt szeretnék, hogy mindenki
érezze, a keresztény hit és kultúra a miénk.* *Ha ezt hagyjuk felülírni,
siralmas korszak következhet.*
magyaridok.hu

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180103/deb1af8a/attachment.html>