[Grem] Elhunyt Kallós Zoltán

[Emoke Greschik]

Gyász
Elhunyt Kallós Zoltán
<http://mandiner.hu/cikk/20180214_elhunyt_kallos_zoltan>
2018. február 14. 17:39
http://mandiner.hu/cikk/20180214_elhunyt_kallos_zoltan

*A Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal és Europa Nostra-díjjal is
kitüntetett legendás magyar néprajzkutató 92 éves** volt. *

Életének 92. évében, szerdán délután* elhunyt **Kallós Zoltán*, a magyar
néprajzkutatás kiemelkedő alakja,* a nemzet művésze*, akinek munkásságát
egyebek mellett Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal és Europa Nostra-díjjal
is elismerték.

A hírt a Kallós Zoltán Alapítvány illetékese erősítette meg az MTI-nek. A
közlés szerint a neves néprajzkutatót rövid szenvedés után válaszúti
otthonában érte a halál.

*Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton
(Rascruci). Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és
cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai
biztatására kezdte gyűjteni. A fiatalok szokásrendjét, udvarlási
hagyományait és népdalkincsét feldolgozó gyűjtőmunkájával első díjat nyert
egy népdalpályázaton, és végleg eljegyezte magát a néprajzzal. 1946-ban
tanítói oklevelet szerzett, a kalotaszegi Magyarvistán (Vistea) tanított.*

*A kolozsvári zeneakadémia elvégzése után 1955-től a moldvai csángók közt,
Lészpeden (Lespezi), majd a Gyimes völgyében tanított. 1957-ben és 1958-ban
a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házában szakirányító volt**. 1958-ban
koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, * *szabadulása után,
1959 és 1968 között Gyimesben egy faipari vállalatnál dolgozott, de a
néprajzi gyűjtést tovább folytatta. Eredményeire Magyarországon is
felfigyeltek,* *a hatvanas évek elején Kodály Zoltán hordozható magnetofont
küldött neki, megkönnyítve* *a korábban fonográffal, majd 10-15 kilós
magnóval végzett gyűjtést.*

1969-ben szabadfoglalkozású lett. Minden idejét és erejét a gyűjtésnek
szentelte, alkalmi kutatási megbízásokkal dolgozott főként Gyimesben*,
Kalotaszegen, a Mezőségben és Moldvában. A népköltészet, a népszokások és a
néptáncok mellett a bőr, fa, textil és kerámia használati tárgyak, valamint
a ruhákon, a bútorokhoz tartozó szöveteken, függönyökön, ágyterítőkön
megjelenő varrott és hímzett díszítések is érdekelték.*

Publikációinak sorát az 1969-ben kiadott Balladák könyvével nyitotta meg,
nagy szakmai és közönségsikert aratott. Ezt követte 1973-ban az Új
guzsalyam mellett című néprajzi gyűjteménye, majd 1989-ben a Martin
Györggyel közös Tegnap a Gyimesben jártam és Mikor Csíkból elindultam
kötetek. 1996-ban az Ez az utazólevelem (Balladák új könyve) hangzó
melléklettel jelent meg, 2003-ban Világszárnya címmel moldvai magyar
népmeséket, 2004-ben Elindulék este guzsalyasba címmel moldvai magyar
népköltészetet adott közre. 2014-ben ismét kiadták a számos dokumentummal
bővült Balladás könyvét. Az életművét megkoronázó, hatalmas forrásmunkában
több mint félezer balladaváltozat található, tartalmazza a korábbi kiadás
teljes anyagát, kibővítve addig még nem közölt szövegváltozatokkal,
dallamokkal és mellékletként 20 órányi eredeti hangfelvétellel.

*A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató nemzetiségre való
tekintet nélkül gyűjtötte e három nép hagyományait az észak-mezőségi
falvakban Szék környékén, Kalotaszegen a Nádas-menti falvakban, a gyimesi
csángóknál és a moldvai csángóknál.* Gyűjtőmunkájával 15 ezer dallamot
jegyzett le, 26 kazettát adott ki, közülük 8 balladákat tartalmaz. Több
népzenei lemeze és CD-je is megjelent Magyarországon, egy lemezét
Amerikában is kiadták. A dalokat énekelte is, hangját az Ökrös együttessel
közös lemeze őrzi. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi
táncházmozgalom életre hívásával és istápolásával is.

Nagy szakmai alázattal és kíváncsisággal végzett munkáját a
rendszerváltozás után kitüntetésekkel ismerték el, többek között 1990-ben
Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar
Örökség-díjat kapott, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták, 2005-ben a
Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2010-ben megkapta a Magyar
Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat)
kitüntetést. 2013-ban a Romániai Népművészeti Akadémia tagjává avatták.
2014-ben a Nemzet Művésze címmel, 2015-ben a Magyar Művészeti Akadémia
(MMA) életműdíjával tüntették ki. 2017-ben megkapta a Kossuth Nagydíjat és
a kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós
elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal tüntették ki.

*A kommunista rendszer által 1950-ben elkobzott* *válaszúti családi
birtokot 1992-ben szerezte vissza, a szellemi és tárgyi javak megőrzésére
érdekében összvagyona felajánlásával még abban az évben létrehozta a Kallós
Zoltán Alapítványt, amely szórványközponttá fejlődött, óvodát, iskolát,
közművelődési központot és múzeumot működtet.** A kúriában 1998-ban nyílt
először kiállítás a nagyközönség számára, majd az épület renoválása után,
2010-ben megnyitották a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központot,
amely az általa gyűjtött mezőségi, kalotaszegi és erdélyi szász
népviseletek és használati tárgyak gyűjteményének ad otthont*. *„Én azért
gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam, úgy az énekeket, táncokat,
balladákat, mint a tárgyakat” *– vallotta kultúramentő szenvedélyéről. A ma
már mintegy hatezer darabból álló gyűjteményben az ő egyedi válogatásában
kerültek egymás mellé és váltak közkinccsé az egymástól messze eső
gyűjtőterületek darabjai.* 2017 júniusában a gyűjtemény a magyar állam
támogatásával megkétszerezte kiállító felületeit. *

(MTI)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180214/dae68fef/attachment.html>