[Grem] Boldog Brenner János vértanú szobrot kapott a budai ciszter gimn.-mal szemben

[Emoke Greschik]

 Buda szívében emeltek szobrot Boldog Brenner János vértanúnak
2018. december 13. csütörtök 19:20
A Szombathelyi Egyházmegye és a Brenner János Emlékhely Alapítvány
szervezésében december 13-án Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta Boldog
Brenner János vértanú szobrát Budapesten, a Szentimrevárosban.

Az eseményen Erdő Péter bíboros mellett többek között *jelen volt és
beszédet mondott Székely János szombathelyi megyéspüspök* *és Brenner
József nagyprépost, a vértanú testvére*. A szoboravatón részt vett Mádl
Dalma asszony, jelen voltak a kormány és a szentimrevárosi önkormányzat
képviselői, ciszterci öregdiákok és a vértanú tisztelői. A szobor
talapzatára Áder János köztársasági elnök koszorúját helyezték el.

R*ieger Tibor szobrászművész alkotását a Budai Ciszterci Szent Imre
Gimnáziummal és a mellette lévő templommal szemben, a Villányi út és a
Feneketlen tó közötti területen állították fel, karakteres arculatot,
mintegy lelket adva a közparknak.* Mint a ciszterci gimnázium
igazgatójától, Barlay Bencétől megtudtuk,* a szoborállítást Mádl
Dalma asszony kezdeményezte, aki személyesen is ismerte Boldog Brenner
Jánost
<https://www.magyarkurir.hu/hazai/folragyog-feny-boldogga-avattak-brenner-janost>,
gyermekéveiket mindketten Pécsen töltötték.*

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákjai kórusénekléssel,
szavalatokkal közreműködtek a szoboravatón, amely a Himnusz eléneklésével
kezdődött, majd elhangzott a néhai Kerekes Károly OCist zirci apát verse,
amelyet harminc évvel Boldog Brenner János halála után írt.

A szavalat után *Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott beszédet*. *„A
kommunista diktatúra Boldog Brenner Jánosnak még a nevét is örökre ki
akarta törölni a történelemből,  ahogy el akarta törölni az evangélium
ragyogását is. Íme, egy sötét korszak, amely gyűlölte a fényt –* kezdte
beszédét a püspök. – A *mai napon azt ünnepeljük, hogy a diktatúrának  ez a
kísérlete nem sikerült. **A történelem igazi ura  a teremtő Isten, az ő
kezében van az emberiség sorsa. Az Úr szemében Boldog Brenner János neve
mindig is ragyogott a mennyben, és hálát adunk azért, hogy most fölragyog
itt a földön, itt, Budapesten is.”*

Brenner János német eredetű családi neve azt jelenti: lángoló. *Egy lángoló
fiatal pap volt, lelki naplójában egy helyütt azt írta: „Isten tűz, add
nekem a te tüzedet!” Másutt azt mondta: Bármilyen sorsot is adsz nekem,
Uram, megköszönöm. Brenner, ez a lángoló lelkű fiatal pap, nem ijedt meg a
szenvedéstől, a nehézségektől.*



Székely János rámutatott, hogy Boldog Brenner János *életszentségének egyik
forrása a családja volt.* *Édesapja mindennap szentmisére járt, rózsafüzért
imádkozott, három fia lelki nevelésén is rajta tartotta a szemét. Édesanyja
sugárzó, érzelmekkel, jósággal teli személyiség. A családban soha nem volt
veszekedés, *egyetlen ilyen pillanatra sem emlékeztek a fiaik. Különleges
család volt: például *együtt mentek gyónni.*

„Ha szeretnénk, hogy ma is legyenek ilyen lángoló lelkű fiatalok, akkor
olyan családokra lenne szükség, ahol a feleség és a férj képes szeretetben,
derűsen megoldani az élet nehézségeit, tudnak együtt imádkozni, és adni a
szegényeknek. Ez talán a legfontosabb üzenete Brenner János életének” –
tette hozzá Székely János.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=92785&v=1&img=o_398A8122.jpg>

A püspök  azt is megemlítette, hogy *Brenner Jánost lelkesítette a
ciszterci jelmondat: Lángolj és világíts! Nagy vágya volt, hogy követhesse
Szent Bernátot, a rendalapítót. Még Szombathelyen azt írta egy
dolgozatában: Ép testben ép lélek.* A tanár pirossal aláhúzta ezt a
mondatot, és melléírta: Mi az a lélek? *Brenner Jánost már akkor
bosszantotta **a kibontakozó kommunista szellemiség, amely az iskolákban is
érződött,* *de nem adta fel a küzdelmet, elveit, hitét.* Székely János
beszédében hangsúlyozta, *szükség van olyan iskolákra, ahol a gyerekek
megtanulhatják azokat az alapelveket, amelyek mentén biztosan célba érhet
az életük, hiszen megismerhetik magát a célt is. Hálát adott azért, hogy a
szobrot éppen a budai ciszterci gimnáziummal szemben állították fel. *

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=92785&v=1&img=o_398A8159.jpg>

A beszéd után Erdő Péter bíboros megáldotta Boldog Brenner János vértanú
szobrát, majd mécseseket helyeztek el az alkotás talapzatán. Az
ünnepség Farkasfalvy Dénes dallasi ciszterci apát versével folytatódott,
majd Brenner József nagyprépost, a vértanú testvére lépett a mikrofonhoz.

A nagyprépost arról beszélt, hogy *amikor államosították* *az iskolákat,
Boldog Brenner János jelentkezett a ciszterci rendbe*. 1950 augusztusában
költözött be a zirci rendházba. *Az év szeptember 7-én az Elnöki Tanács
megvonta** a szerzetesrendek működési engedélyét*. A* novíciusok – köztük ő
is – ezután budapesti családoknál laktak, a teológiát pedig a Hittudományi
Akadémián tanulták mint világi hallgatók. Brenner János tehát így került
Budára, majd később a Szombathelyi Egyházmegye növendéke lett, és 1952
nyarán került végül Győrbe.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=92785&v=1&img=o_398A8449.jpg>

A nagyprépost megrendülten beszélt arról, hogy testvérének *alakját **a
kommunista rezsim miként akarta végérvényesen eltüntetni* *az emberek
emlékezetéből, és hogy Istennek hála ez nem sikerült.* *Mert az Úr
felemelte őt, és most példaként áll mindenki előtt, az ország fővárosának
szívében: íme, mostantól szobor őrzi emlékét.*

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181214/7178bb5b/attachment.html>