[Grem] Böjte Cs. a Tízparancsolatról, a börtönről, a liberális oktatási rendszerről (magnificat.ro dec.5.)

[Emoke Greschik]

 [image:
b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tarsadalom_Pdiumbeszlgets-39.JPG]
<http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/Igaz/Tarsadalom/Pdiumbeszlgets-39.JPG>„Sajnálom
a népet." Mt 15,29 Krisztus Urunk sajnálja a népet! December 3-án, advent
első napjaiban, Csák Jánossal és V. Simon Lászlóval egy látogatást tettünk
Magyarország egyik legismertebb fegyházába Budapesten, a "gyűjtő" néven
emlegetett büntetés-végrehajtási intézetbe! Egyszerű emberekhez egyszerű
szavakkal szóltam, elmondtam, hogy mindannyian adventi várakozásban élünk,
és hiszem, hogy az ő adventjük bármennyire is hosszú, előbb-utóbb eljön
számukra is a Karácsony, arra kértem, hogy ne adják fel a reményt, mert
biztos, hogy számukra is felvirrad az szabadságot elhozó várva várt
nap!  Magyarországon
közel húszezer embernek börtönben, fegyházban jön el az idén is az angyal!
Néztem az embereket és bár tudtam, hogy sokan szörnyű bűnöket követtek el,
mégis őszinte sajnálattal telt el a szívem! A sajnálat mellett egész végig,
és még most is ott van a szívemben a mardosó harag! Igen, haragszom
magamra, az egyházra, az egész oktatási rendszerre, mert nem tudtuk, nem
tudjuk eléggé szépen, érthetően, világosan elmondani az embereknek az Isten
által kőtáblára írt tízparancsolatot! Ha ezeket a parancsokat megtanítottuk
volna, ha az emberek szívébe véstük volna Istenünk boldogságra vezető
útmutatását, akkor hiszem, hogy ma nem börtönöket építenénk, hanem azokat
múzeumokká alakíthatnánk át!  Ezeknek az embereknek be kellene pereljék a
mindent elfogadó, toleráló, cinkosul elnéző liberális oktatási rendszert és
a saját szüleiket is, amiért ők most 10-20-40 évet itt kell 3-4
négyzetméteren raboskodjanak! Én minden szülőt, tanárt, színpadra álló
előadóművészt, a közvéleményt formáló politikust és természetesen a papokat
is elhoznám egy adventi elcsendesedésre, és legalább egy napra bezárnám egy
itteni cellába, melynek mindkét párhuzamos falát vígan meg lehet simogatni
ha két kezünket kinyújtjuk! Igen, minden egyes ember ki szólni kíván a
gyermekekhez, felnőttekhez, alázattal legalább egy - egy napra be kellene
vonuljon egy ilyen fegyházba, hogy rádöbbenjen a saját felelősségére, a
tetteinek, az általa kimondott szavaknak  súlyára! A fizika, kémia,
matematika, a helyesírás szabályait tanítjuk a gyermekeinknek! Miért nem
magyarázzuk, tanítjuk meg szépen, világosan a felnövekvő generációnak Isten
tízparancsolatát?! Szerintem érettségi tantárgy kellene legyen Isten drága
útmutatása, melynek fényében erőben, egészségben, békességben élhetnénk
földi életünket! A közlekedésben bevezették a biztosító öv használatát, meg
a kisbabáknak, gyermekeknek előírt ülést és lám, az emberek előre
mérgelődtek, lázadoztak, de ma már kimutatható, hogy csak e két rendelkezés
következtében sokkal kevesebben vesztik életüket, lesznek nyomorultak az
országutakon! A parancsok, a szabadság korlátozása, az igazi szabadságunk
szárnyai!! Hiszem, hogy nem csak a börtönök ürülnének meg ha komolyabban
vennénk az életünket irányító törvényeket, de a gyermekvédelmi intézetek, a
kórházak, a válóperes törvényszékek, sőt még a nyugtatókat forgalmazó
patikák is mind mind szerre építhetnék le a személyzetüket. Adventi jó
feltételként állj neki és tanuld meg kívülről Isten drága tízparancsolatát,
közben legalább az interneten keresztül látogass meg egy fegyházat! A
szabadságért imádkozva, Csaba t.  Isten tízparancsolata
<https://regi.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=20> Kép: Adventi találkozó a
budapesti fegyházban. Budapesti Fegyház és Börtön
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Fegyh%C3%A1z_%C3%A9s_B%C3%B6rt%C3%B6n>
Abban
az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és
leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat,
némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket
meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák
meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta
Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk:
„Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit
enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton.” A
tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk itt a pusztában annyi
kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány
kenyeretek van?” „Hét, és néhány apró halunk” – felelték. Erre meghagyta a
népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a
halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok
pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár
kenyérmaradékot szedtek össze.  Mt 15,29-37
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20181206/9421a6cd/attachment.html>