[Grem] Boross Péter (90): "Sokba került a puha rendszerváltás"

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2018. Aug. 27., H, 15:30:12 CEST


Sokba került a puha rendszerváltozás
https://magyaridok.hu/belfold/sokba-kerult-a-puha-rendszervaltozas-3404617/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808

A kilencvenéves Boross Péter a magyar feltámadásról
Megyeri Dávid

*Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami
nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát– nyilatkozta
lapunknak Boross Péter,** aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját.*
A volt miniszterelnök* elmondta:* *Antall József példátlan ellenállást
fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben.* *Szerinte **nagy
siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali
világkép dominánssá válását*. Úgy vélte: *fontos a kulturális kirekesztés
megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat
kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá. *

*– Nem gondolt arra, hogy memoárt írjon? Sokan olvasnák.*
– Ha az ember „elveri” a kilencvenet, sokan macerálják, hogy írja meg
visszaemlékezéseit. Én azonban már annyi memoárt olvastam nyilvánvaló
tódításokkal, önlakkozásokkal, hogy rá kellett jönnöm: jobb ezt a műfajt
meghagyni másoknak. Mégis van pár megfontolás, amit lényegesnek tartok.

*– Megosztana velünk egy-két tanulságot?*
– Meggyőződésem, hogy *iszonyúan sokba került nekünk a békés, mosolygós
rendszerváltás.* *Bethlen István, miután 1918–19 emberei világgá szaladtak,
tőlük megszabadulván másfél év alatt rendet, biztonságot teremtett, és
elindult egy olyan sikeres időszak a trianoni traumát nyögő országban,
amely párját ritkította. *Húsz év alatt megduplázódott a nemzeti
jövedelem. *Ezzel
**szemben a nagyhatalmak által végig kontroll alatt tartott rendszerváltás
– mert bármit mondanak, az volt – összes korlátja azzal járt, hogy csak
mostanra, huszonnyolc év elteltével **sikerült kialakítani egy olyan
eredményes konstrukciót, amit Bethlennek másfél esztendő alatt.* Rendkívüli
hátrányt okoztak a konszolidációban a kilencvenes évektől *azok a
visszahúzó erők, amelyek az ország nemzetközi lejáratásában máig igen nagy
szerepet játszanak.* Ez a körülmény* több évtizeddel visszavetette
Magyarország fejlődését *ahhoz képest, amilyen lehetett volna, megismételve
a húszas évek kiugró, az egész világot ámulatba ejtő teljesítményét.


*– Pedig akkor az egyharmadára zsugorított országgal kellett eredményeket
produkálni. – És mégis talpra tudott állni a nemzet, mivel volt egy
egységes kormányzat, és nem jöttek vissza azok, akik az összes kárt
előidézték* – mint ahogy 1990 után a szocialisták többször is*. Tragikus,
hogy Rákosiék utódpártjai – mert nem csak egy van! – a mai napig itt vannak
a nyakunkon, csupán nevet változtatva és modernizálva a módszereiket.*

*– Erre sokan visszakérdeznek: ezek szerint jobb lett volna, ha erőszakkal
jár a változás, a „visszademokratizálódás”?*
– Dehogyis. *Az lett volna jobb, ha nem tartanak igényt semmire, főként
pozíciókra, az összeharácsolt hatalmas vagyonra azok, akik a múlt brutális
vétkeivel, hibáival személyükben terhesek voltak.* Meg aztán ezekért a
súlyos bűnökért valakiknek felelniük kellett volna a kommunizmus után
helyreállított jogállamiság normái értelmében.* Csakhogy az átalakulás úgy
zajlott le, hogy az Alkotmánybíróság egyfajta senki által jóvá nem hagyott,
láthatatlan alkotmányt kezdett alkalmazni, a Magyar Tudományos Akadémia
pedig a lehető legkeményebben szembeszállt azzal, hogy bármiféle
elszámoltatás történhessen,* egyetlen személyhez is hozzányúljanak a
diktatúrabeli politikai szerepvállalása ­miatt, holott a nyilvánvaló
összeférhetetlenség eklatáns megnyilvánulásaként még MSZMP központi
bizottsági tagok is voltak a soraiban.* Az egyetemi katedrákon* *pedig szép
számmal voltak és mind a mai napig vannak olyanok, akik a jobboldali
kabinetek ellen gyűlölködve agitálnak*. Mindezen negatív jelenségek miatt
úgy vélem, *kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna
szükségünk*, ami a mai nehézségeink számát nagymértékben csökkentette volna.

*– Az első világháború után azonban elképzelhetetlen volt, hogy legyen
olyan párt, amely azt hangoztatta volna, hogy Trianont megérdemeltük. 1990
után viszont a nemzetellenes hozzáállás szalonképes lett.*
– Mert közben* volt egy negyvenvalahány éves kommunista diktatúra, ami
megtette romboló hatását** a politikai közgondolkodásban **is. **Ennyivel
kétségtelenül könnyebb volt Bethlenéknek, mert ott voltak azok, akik a
kommün, Trianon előtt is tényezők voltak.* A rendszerváltás idejére viszont
annyira eltorzult az elnyomatás évtizedei alatt a szellemi atmoszféra, hogy
sokszor azt is nehéz volt eldönteni, ki kicsoda. A szükséges emberanyag sem
állt rendelkezésre, ami kényszerű megoldásokat eredményezett. Szoktuk
mondani, hogy *az első szabadon választott kormányban* senki sem *volt
párttag*. Ez azonban csak féligazság, ösztönös védekezés, mert *az
államtitkárok közül már többen azok voltak.* Ettől függetlenül az irreális
ígéretdömpinggel együtt arra építettek egy egész hazugságkampányt az 1994-e*s
választás előtt, hogy a voksolás után elő akarjuk venni a párttagság
kérdését.*


*– Voltak kényszerek, amikkel beterelték az embereket az MSZMP-be. –
Legyünk őszinték: nem volt olyan rendkívüli dolog párttagnak lenni. Ha
valaki nem akarta, hogy leépítsék, „racionalizálják” vagy meg akart
pályázni egy magasabb beosztást, jó volt belépnie a pártba.* *De
szerencsére *nem volt 800 ezer kommunista, hiába volt annyi párttag,
*legfeljebb
**30-40 ezer, az MSZMP különböző szintű vezetősé­geit is
beleszámítva*. *Mindennek
**ellenére sikeres volt a baloldali suttogó propaganda 1994 előtt a
kormányunk ellen.* *Volt olyan ismerősöm, aki utólag megmondta: amiatt nem
szavazott ránk, mert le akartunk számolni a párttagokkal.*

Fotó: Mirkó István

*– A Nyugat szintén azt érzékeltette, hogy nem – Antall József szavaival –
a nekik a harmadik világháborút egyetlen puskalövés nélkül megnyerő
nyugatos nemzetiekben bízik, hanem a kommunistákban. Vagyis ugyanúgy a
szocialisták mellé állt, mint napjainkban.*
–* Azt akarták, hogy ne legyen felfordulás, és a csődhelyzet ellenére
megmaradjon a hitelképesség. Számítottak a személyes kapcsolatok is, amik a
megelőző években kialakultak, és szerepet játszott a nyers tőkeérdekeltség.
Jellemző, hogy Horn Gyulát mindenütt kitüntették. *Sajnos olyan időpontban
volt a rendszerváltozás, amikor* a Nyugat már az elzüllés egy bizonyos
stádiumába jutott, az Egyesült Államokban is jött 1992-ben a liberális
kurzus, amely roppant lényegesnek tartotta, hogy ne legyen semmilyen
megtorlás a volt szocialista országokban.** Ez meghatározta ezen államok
belpolitikáját, így először a lengyeleknél jött a varsói gyors, amely
visszaszállította a hatalomba a kommunistákat, majd hozzánk is befutott
1994-ben.*

*– Nyugati üzletemberek négyszemközt bevallották annak idején, hogy azért
támogatják a régi kommunistákat, mert sokkal kezesebbek.*
– *Mi vigyáztunk arra, hogy olyan ágazatokat ne privatizáljunk, ahol a
lakosság megszenvedheti a változást.* *Aztán az MSZP–SZDSZ-kormány azonnal
eladta az energiaszektort, a közüzemi lakossági szolgáltatásokat, mert
abban volt a nagy pénz.* *Hornékat nem érdekelte, hogy az árak rögtön az
égbe emelkedtek, így százezrek lehetetlenültek el. *A Nyugatnak igaza volt
a maga szempontjából, mert* ahol olyan vezetés volt, amely a nemzeti
szempontokat fontosnak tartotta, ott nehezebben tudták az érdekei­ket
érvényesíteni.*

*– Érdekes, 1990 után már nem a kommunizmus, hanem egyszeriben, úgymond, a
nacionalizmus lett a fő ellenségük.*
–* Nacionalizmus, antiszemitizmus, minden vád előfordult a palettán, a
legnagyobb tébolyítás azonban a Horthy-kor igazságtalan megítélése és a
jelennel való hisztérikus párhuzamba állítása volt.* *A rágalmak a mai
napig tartják magukat.* *A kommunizmus, amikor kezdtek közelebbről
megismerkedni vele, már túl volt a legvéresebb perió­dusán. Az nem fájt
nekik, hogy hány embert akasztottak föl, pusztítottak el ártatlanul, koholt
vádak alapján éppen a polgári demokrácia melletti elkötelezettségük miatt.*

*– Utólag látszik, hogy a nyugati baloldal már akkor, illetve még mindig az
1968-as újmarxizmus igézetében élt, és ezen a torzító szemüvegen keresztül
látott mindent.*
– Könnyen lehet, hogy így volt. Egyet viszont tudomásul kell venni: *a
rendszerváltást nem lehetett volna sokkal másként végigvinni. Gyakorlatilag
csődhelyzetben adták át a kormányrudat, üres államkincstárral,
húsz-huszonnégymilliárd dolláros államadóssággal, rákényszerítve minket az
IMF-re utaltságra. 1990-ben még egy szomorú dolog történt: nem
nyertünk* *kétharmaddal.
Ha már akkor meglett volna a kétharmad, egészen más világ születik.* *Az
SZDSZ azonban akkora kommunistaellenes látványkampányt folytatott, ami
megakadályozta **ezt. * Akik később túlzott toleranciával vádolták* Antall
József*et, azoknak fogalmuk sincs, milyen *példátlan ellenállást fejtett k*i
*a külföldi nagykoalí­ciós rábeszélések**kel szemben.*

Fotó: Mirkó István


*– Ahogy tudható, Soros György is minden befolyását latba vetette, hogy ez
a nagykoalíció létrejöjjön. – Még ha csak Soros lett volna…! Nyugatról
szinte mindenki erre akart rávenni minket. Ezért is hallatlan nagy tett,
hogy 2010-ben sikerült a kétharmados győzelem, majd még kétszer, ami
lehetővé tette, hogy egy jobboldali világkép váljon dominánssá nyolc év
konzervatív kormányzás alatt. ­Óriási a jelentősége, hogy ilyen stabil a
Fidesz–KDNP-koalíció együttműködése. *Meg kell nézni, hogy *Németországban
és másutt milyen összevissza tekergő politizálást eredményez, amikor
kényszeralkuk jönnek létre, mert nincs **szilárd többsége** a kormánynak*.*
A magyar kormány* *nem fogadtathatta volna el **az új alkotmányt, egy sor
fontos törvénymódosítást, és nem vezényelhette volna le a gazdasági
felemelkedést, ha nincs meg a széles körű felhatalmazásból fakadó nagy
többsége az Országgyűlésben.* Ettől* nem szabad,* *hogy* *a veszélyérzetünk
**ikapcsoljon,* *mert még mindig irtózatos erőfölényben van a világon a
gátlástalan politikai elvtelenséget és immár aberrációkat is felvonultató
ellenoldal.*

*– Amerikából mindenesetre más, konzervatív szelek fújnak Donald Trump
elnökségével, és ha ott nagyot változik valami, az átgyűrűzik Európába is.*
– *Világszerte még többségben vannak a nihilista erők, amelyek irdatlan
tőkekoncentrációval az állam szerepének szétzúzására törekszenek. *Meg kell
nézni, *milyen ütközetei vannak Trumpnak **az ellenlábasaival és azok
sajtójával.*

*– Viszont Trump sem hagyja magát, és végrehajtja a programját. Pedig Soros
és a liberálisok mindenhol instabilitást akarnak.*
– Az ő olvasatukban viszont ez a stabilitás, mivel *olyan normákat
erőszakolhatnak ki, hogy bizonyos szavakat ne lehessen használni, egyes
politikai eszméket ne lehessen követni, amik veszélyeztetik az ő abnormális
világukat.** Az általuk megvásárolt hírközlő szerveken keresztül hatalmas
befolyást gyakorolnak a politikai vezetésekre.*

*– A jövő tavaszi európai parlamenti választások a szakértők szerint rendet
vághatnak, és a migrációtámogató, zűrpárti oldal vereségét hozhatják. Ön
hogy látja?*
– *Nincs aggodalmam, hogy itthon milyen eredmény fog születni*. *Ám például
a németeknél sok bizonytalanság van*, *márpedig erős Európa nélkülük
elképzelhetetlen*.* Pozitív volna az EU szempontjából, ha a CDU változtatna
a felfogásán, és visszatalálna a keresztény-konzervatív gyökerei­hez.* Sok
munka lesz azonban azzal, hogy a médiumoknak a migrációhoz, a fennálló
abnormális viszonyokhoz való hozzászoktatásra irányuló kampányát
semlegesítsék a fejlődéspárti jobboldali erők.

*– Idehaza milyen célok megvalósítását tartja fontosnak?*
– Sokat beszélnek arról, hogy a fiatalok elvándorolnak külföldre. Ez nem
igaz, ám kétségtelenül *sokkal több lehetne a visszacsábítás.* *Meg kellene
mondani nekik: a külföldi egyetemek túlnyomó részben sokkal kevesebbet
nyújtanak tudásban, mint a hazaiak. *Keveset hallani továbbá, *mi lett
abból a botrányból, hogy a közép-európai volt szocialista országokba
gyengébb minőségű élelmiszert szállítanak egyes multik. **Ez olyan
felháborító diszkrimináció, amit a legsúlyosabb szankcióknak kellene
követniük. Ugyanígy fontos a kulturális kirekesztés minden formájá**nak
megszüntetése hazánkban*. *Lehetetlen állapot, hogy azokat a művészeket,
írókat kényeztesse az állam, akik a kormány és az ország ellen agitálnak*.
A világon nincs olyan ország, amely favorizálná azokat, akik ellenségesen
viszonyulnak hozzá. *Három, kétharmaddal megnyert választáson
nyilvánították ki az emberek, hogy a keresztény-nemzeti arculat mellett
elkötelezettek, és ennek a demokrácia szabályai szerint a kultúrában is meg
kell jelennie.*

*– Azt szokták egyesek ezzel szembeszegezni, hogy a minőségnek, a műveknek
kell versengeniük.*
–* Az ellenzékiség nem minőségi kategória, hanem politikai, így nincs helye
a kultúrában, az oktatásban, az egyetemi katedrákon.* *Egész sor
tehetséges, kiváló művész, író van, aki konzervatívként határozza meg
magát, és fontosnak tartja a nemzeti tartalmak feldolgozását az
alkotásaiban.* *Az állam* *nem teheti meg, hogy éppen** őket* *nem
támogatja*. * Legalább ilyen fontos, hogy ez a szempontrendszer a
könyvkiadás és könyvterjesztés állami mecenatúrájában is megjelenjen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180827/355677dc/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról