[Grem] A magyar adományok sorsa Szíriában, és a jelen helyzet / interjú Kocsis F. görögkat. érsek-metropolitával

[Emoke Greschik]

 Iskoláztatásra fordítják a magyar adományt Damaszkuszban – Kocsis Fülöp
érsek-metropolitát kérdeztük
2018. augusztus 19. vasárnap 19:58
https://www.magyarkurir.hu/hirek/iskolaztatasra-forditjak-magyar-adomanyt-damaszkuszban-kocsis-fulop-ersek-metropolitat-kerdeztuk
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita augusztus 2-án Szíriába
utazott, és 30 ezer dollár adományt adott át a melkita görögkatolikus
patriarkátus részére Damaszkuszban. Az adománygyűjtésről és a háborús
térségben élők helyzetéről is beszélgettünk az érsek-metropolitával.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89473&v=1&img=o_398A4069.jpg>

*– Második alkalommal visz adományokat a háború sújtotta Szíriába. Hogyan
zajlott az idei adománygyűjtés?*

– Amint tavaly, úgy idén is csupán szemlélője, és nem kezdeményezője voltam
az eseményeknek. *A korábbi adománygyűjtés „végeztével” azt tapasztaltuk,
hogy a megadott számlára tovább is érkeznek pénzek. De ami újra beindította
a folyamatot, az egy jótékonysági koncert volt. A múlt év őszén Bubnó Tamás
karnagy vezetésével szerveződött egy hangverseny, amelyen a Szent Efrém
Férfikar énekelt. *A „gyermekek a gyermekekért” szellemiség jegyében pedig
kisebbek is felléptek: imádságokat mondtak el különféle nyelveken. A
jótékonysági hangverseny bevételét a szíriai gyerekeknek szánták, s
egyúttal kérték a segítségünket, hogy juttassuk ki a pénzt a háború
sújtotta térségbe, a megfelelő helyre. Talán éppen ezen a koncerten, de
mindenesetre ezzel a koncerttel egy időben *Szentendréről jelentkezett egy
városi egyesület, amelynek képviselői bejelentették, hogy szeretnének külön
gyűjtést is szervezni, és az ebből befolyó összeg Szíriába juttatásához ők
is kérték a segítségemet. * Valahogy magától indult az egész
adománygyűjtés. Közben csordogáltak be újabb összegek is, és *még valami
történt. Speidl Bianka orientalista, Görögkatolikus Egyházunk „keleti
szakértője” is gyűjtést hirdetett szíriai gyerekek táboroztatására, és ez a
felhívás szintén sokakhoz eljutott.*

*– Megtudhatunk többet is erről a táborról?*

– Természetesen. Nem egy szokványos *nyári tábort kell elképzelni;
mentálisan regeneráló, segítő együttlét ez. Sok olyan gyermek él Szíriában,
akiket meg kell tanítani élni a békében, hiszen nem tudják, hogy milyen is
az.* A hétévesnél fiatalabb gyerekek úgy nőttek fel, hogy *eddig csak
háborúban éltek, állandó félelemben, menekülésben,* sokaknak csak a
hajléktalan életmódról van tapasztalatuk, vagy arról, hogy a család soha
nem lehet biztonságban.* Rettegnek attól, hogy a lányokat mikor rabolják
el,* *vagy mikor törnek rá gyilkosok a család valamelyik tagjára*.* A
táborban szakértők segítségével több turnusban foglalkoznak a gyerekekkel,*
hiszen ilyen lelkiállapotból kiindulva nem könnyű * felépíteni egy új
életszemléletet, amelybe már a béke világa is beletartozik.*

Megjegyzem, a melkita görögkatolikusok, akik Damaszkuszban vendégül láttak,
más helyeken is hasonló szemléletre oktatják a kicsiket. *Abban segítik a
gyerekeket, hogy képessé váljanak otthon érezni magukat saját hazájukban,
templomaikban,* és a szülőföldjüket ne tekintsék pusztán tűzfészeknek,
ahonnan menekülni kell. Visszatérve a Speidl Bianka által kezdeményezett
gyűjtésre, mi eleinte azt gondoltuk, hogy a más helyekről eddig érkezett
adományokat hozzátesszük e gyűjtés eredményéhez. De eközben* újabb gyűjtés
indult Debrecenben is, Reviczky Éva szervezésében.* Örültünk, hogy egyre
jelentősebb adomány gyűlik össze a szíriai gyerekek táboroztatására, mikor
is* Bianka bejelentette, hogy az általa szervezett akció olyan jól sikerült
(ötmillió forint érkezett be), hogy a tábor teljes költségét ebből lehet
fedezni.*

Természetesen a táboron kívül még nagyon sok minden másra is szükség van,
így a kintiekkel egyeztetve határoztuk meg, hogy mire is fordítjuk ezeket
az adományokat. Összejött tehát annyi pénz, amiről azt gondoltam, hogy már
érdemes kivinni, kézbe adni. Az csak egy „apróság”, hogy a szentendreiek
szerették volna hamarabb kijuttatni a pénzt a bankon keresztül, de
kiderült, hogy a bank nem vállalt átutalást a háborús övezetbe. Így ők is
hozzám fordultak, hogy segítsek kijuttatni a pénzt. *A külügyminisztérium
egyik képviselőjével, Budai János korábbi szíriai nagykövettel egyeztettem,
és ő segített abban, hogy egy lezárt borítékban, külügyi csomagként
kijuttathassuk az adományokat. Közeledett július közepe, ám további nagy
összegek, felajánlások érkeztek, például egy nyugdíjas püspök atya több
mint egymillió forintot adott. *Ez utóbbi pénzeket már nem tudtuk beletenni
a külügyi csomagba, úgyhogy a sok dollárt valahogy *elrejtettük a mi
csomagjainkba, így juttattuk ki Szíriába*. Egyébként diplomáciai úton
nagyon nehéz beutazási engedélyt kapni, így egyházi vonalon oldottuk meg
ezt is.* A kinti barátaim segítségével egyenesen Damaszkuszba vittem az
adományt.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89473&v=1&img=o_398A4227.jpg>

*– Miért éppen Damaszkuszba vezetett az útja?*

– Damaszkusz keresztény központ, ott tartózkodnak az egyházi vezetők, a
szír ortodox pátriárka, az antiochiai ortodox pátriárka és az antiochiai
görögkatolikus (melkita) pátriárka. Mint említettem, az ő vendége voltam.
Az országban egyébként több melkita metropólia és központ van, de ezúttal
nem tudtam más helyekre elmenni, pedig szerettem volna eljutni Aleppóba.

*– Néhány szóban bemutatná a melkitákat?*

– Görög egyház, akik hozzánk hasonlóan Rómával egyesültek. Egyébként nagyon*
összetett a szíriai helyzet, sokféle keresztény egyház van jelen a
térségben, és majdnem mindegyiknek megvan a katolikus ága is. Ugyanakkor ez
a sokféle keresztény egyház nagy békességben él egymás mellett.*

*– Ottjártakor milyenek látta Damaszkuszt?*

– Nagyon érdekes helyzet állt elő, úgy tűnt számomra, hogy a háborúnak
vége, legalábbis ez volt érezhető a városban. Az emberek szinte eufórikus
hangulatban vannak. Egy évvel ezelőtt, amikor ott jártam, a város egy
részét még terroristák tartották megszállva, és ez a tény rányomta sötét
bélyegét a városra. Sok lerombolt épületet, elszegényedett, lepusztult
környéket láttam. Most, hogy felszabadították a várost, elmehettem azokra a
helyekre is, ahova annak idején befészkelték magukat a terroristák.*
Szörnyű pusztítást végeztek. Romhalmaz mindenütt, kiégett autók, házak.* *Szír
barátaim elvittek egy melkita fenntartású iskolához, amit* *a katonák annak
idején teljesen elpusztítottak,** ezt a jövőben szeretnék újjáépíteni.*
Amikor azt kérdeztem a vendéglátóimtól, hogy valóban véget ért-e a háború,
azt a józan választ kaptam: ezt azért még nem lehet mondani. *A helyzet
változatlanul kiszámíthatatlan. Még mindig vannak dzsihádisták által
megszállt területek, főképp délen és Kelet-Szíriában, másrészt a térség
jövőjét alapvetően a nagyhatalmi politika határozza meg.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89473&v=1&img=o_398A4268.jpg>

*– Azt már lehet tudni, hogy mi lesz az Ön által átadott pénzadomány sorsa?*

*– Igen, az összeget iskoláztatásra fordítják.* Amikor a katonák annak
idején elfoglalták a melkiták által fenntartott iskola épületét, a
gyerekeket sikerült kimenekíteni, és* a tanítás jelenleg kisebb
intézményekben, elszórtan, házaknál folyik, nehéz körülmények között. Ezt a
tanítói munkát segítik majd a magyar emberek adományai. Ahogy az előbb
említettem, a lerombolt iskolát még fel kell építeni, de ez akkora összeg,
hogy kormánytámogatás nélkül nem fog menni.*

*– Hogyan tovább, lesz-e újabb adománygyűjtés, szó került erről a
pátriárkával való beszélgetéskor?*

*– Igen, úgy sejtem, hogy a magyar emberek adakozó kedve nem fog lankadni,
és ez nagyon helyénvaló. *Az adomány átadásakor Jusszef Abszi pátriárkával
azt beszéltük meg, hogy a közeljövőben az értelmi és mozgássérült emberek
segítésére van nagyobb szükség, túl azon, hogy a melkita iskolát fel kell
építeni, utóbbihoz azonban nagy beruházási támogatás, állami segítség
szükséges. A mi adományaink más célokra elegendők. Tavaly egy falu
templomának helyreállítását és néhány család életét segítettük vele, most
az iskoláztatásban tudunk támogatást nyújtani, továbbá,* ha az adakozás
folytatódik, jövőre az értelmi és mozgássérült emberek megsegítése a cél. **A
melkita Egyház fenntart egy intézményt, amelyben sérült gyermekeket,
fiatalokat és felnőtteket foglalkoztatnak, bentlakásos formában. A
pátriárka ehhez a szolgálathoz kérte a jövőbeli, reménybeli támogatásunkat.*

Fotó: Merényi Zita

Körössy László
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180819/ab700db3/attachment.html>