[Grem] jav.kiemelés: Freund T. agykutató az istenhitről és az ateisták hitéről

[Emoke Greschik]

 *Freund Tamás *Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a
Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,                           2014-től
élettudományi alelnöke. *Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa*.
Kutatócsoportja olyan betegségek                       neurobiológiai
kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos
agykárosodás, szorongás és a
Parkinson-kór. Több mint kétszáz tudományos közlemény, tizenkét
könyvfejezet szerzője vagy társszerzője.

Az interjú részlete az alábbi bevezetővel jelent meg különböző
oldalakon, például a Filantropikumon. “Az
    Istenadta című kiváló könyvben, *különböző emberekkel beszélgetnek a
szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel     kapcsolatos
élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.* Freund Tamás professzor
urat is megkérdezték ez ügyben.

*Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói,* a racionalitás emberei
mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal “finomabb szintű”
dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok
mellett,* Istenről kezdenek el beszélni.* Itt olvashatsz *a vele készült
beszélgetésből néhány gondolatot:*

Interjú részlet“…*a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer
megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós         az anyag
evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen
keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ  számára. És olyan
funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai
anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen
tudja elképzelni, hogyan  lesznek ebből új gondolatok,hogyan tehet föl az
idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme.
Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy
képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének,
éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének -
amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább
azt tudom elképzelni, hogy,mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi
agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg
tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.
A lélek tehát külső beavatkozásra került  belénk az evolúció folyamán?*

*Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens
tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens
tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak
azért sem, mert ha kiveszünk  egy szövetmintát az emberi agyból, és
összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával,
akkor       közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a
kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt
molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi
oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska
agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval
többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű
éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie,
hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer  eljutunk
egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami
majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek
hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja
az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite
még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára
ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért
keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom
elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra
sincsenek.*
* Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a
tudománnyal.*

*Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első  másodpercben, ha az
öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a
gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum
visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány
milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak
héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves
élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.  Én inkább
abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott,
hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az
Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy
hozzánk      hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai
evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a
teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő.*

*Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan
hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A
legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember
keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek
olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha
pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a  tudomány, akkor miért
ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”*

 Forrás: Istenadta – Vallomások tehetségről és felelősségről.
  Szerkesztette: Szőnyi Szilárd. Megjelent:a Heti Válasz gondozásában.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180812/14635f18/attachment.html>