[Grem] !! A legszegényebbek sora 2011 előtt és után - a FIDESZ győzelem egyik tényezője

[Emoke Greschik]

 Választási kampány és közmunka
Pelle János
https://magyaridok.hu/velemeny/valasztasi-kampany-es-
kozmunka-3032920/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_
campaign=mandiner_201804

Azután, hogy az április 8-i választáson a Fidesz–KDNP megszerezte a leadott
szavazatok 49,27 százalékát, és ezzel a parlamenti mandátumok kétharmadát, *az
ellenzéki pártok képviselői többféleképpen magyarázták súlyos vereségüket.*
Ezeket most nem veszem sorra, csak annyit jegyzek meg róluk, hogy *a
kormánypártok sikerét elemezve sokan túlzott jelentőséget tulajdonítottak a
„migráncsozásnak”, illetve a Soros György elleni kampánynak.*

Vitathatatlan, hogy Orbán Viktor 2015 februárjában, a párizsi Charlie Hebdo
elleni terroristamerénylet után jó taktikai érzékkel talált rá a tömeges
migráció és a terrorizmus témájára, amit rövidesen a nyitott déli határon
kora ősszel Magyarországra beözönlő közel-keleti és afrikai tömegek fizikai
valóságukban érzékeltettek a hazai közvéleménnyel.

De bármennyire is sokkolóak voltak a Keleti pályaudvaron és környékén
táborozó, idegen kultúrájú és Nyugat-Európába tartó emberek tízezrei,
indokolja-e a Fidesz–KDNP majd három évvel későbbi elsöprő győzelmét, hogy
a közszolgálati televízió számtalanszor sugározta a képsorokat, amelyeket a
nyomor és a háború elől menekülőkről forgattak?

Mindenképpen *van egy olyan fontos tényező, amely – mások mellett –
közrejátszott abban, hogy a legszegényebbek, gyakorlatilag a magyar
társadalom alsó egyharmada a Fidesz–KDNP-re szavazott, még azokban a kis
kelet-magyarországi falvakban is, ahova még véletlenül sem vetődtek
migránsok, és ahonnan nézve a főváros, a maga problémáival együtt, szinte
elérhetetlen messzeségben terül el.* *A létbiztonságról,** az elemi szintű
megélhetésről és a társadalombiztosítással járó szolgáltatások
igénybevételéről van szó,* *amelyet a 2011-ben bevezetett
közfoglalkoztatási rendszer nyújt a falvak népének, benne a hazai
cigányságnak is.*

*A legszegényebbek ugyanis tisztában voltak vele, hogy ha a választásokon
az ellenzék (a Jobbik vagy az MSZP–Párbeszéd, illetve a Demokratikus
Koalíció) győz, első dolga lesz átalakítani és felszámolni az addigi
rendszert, újra olyasfajta közmunkaprogramokat bevezetni, amelyek *különböző
néven, közhasznú munka, közcélú foglalkoztatás vagy Út a munkához program
néven *1991 óta folyamatosan működtek. Ezeknek közös jellemzője volt, hogy
legföljebb egy évig lehetett végezni, és a rendszeres szociális segéllyel
megegyező összeget lehetett megkeresni vele.** 2011. január elseje, vagyis
az „egységes közfoglalkoztatás rendszerének” bevezetése* *előtt* *a
rászoruló közmunkások** valóban éhbérért dolgoztak, meghatározott ideig
tartó s persze jellemzően megalázó munkákra kényszerültek egyes
településeken, leginkább tereprendezésre, gyomtalanításra, a hulladék
összegyűjtésére.*

*A kormánypártok iránti pozitív elfogultsággal nemigen gyanúsítható **Magyar
Narancs április 19-i számában írja egy publicista: „Ma legalább 300-400
ezer szavazásra jogosult honfitársunk napi megélhetése függ a közmunkától.
A rendszer működését többször bírálták az ellenzéki pártok, így senkinek
sem lehetett kétsége, hogy ha ők győznek, változás lesz. Pedig a közmunka a
szegregátumokban, a hátrányos helyzetűek körében ma már karriercél. **Az
érintettek kiszolgáltatottsága nem is kétséges. Mozgósításuk nem lehetett
egyszerű, de** láthatóan kiválóan sikerült: a kelet-magyarországi
körzetekben – ahol sok a közmunkás – jelentősen erősödtek a kormánypártok
2014-hez képest.”*

*Miért nem voltak képesek a magukat baloldalinak nevező, tehát a társadalmi
szolidaritást kiemelt célnak tekintő pártok* *szembenézni* *azzal a
problémával, hogy a rendszerváltás óta százezrek élnek a létminimumon, a
társadalombiztosítás és a nyugdíjjogosultság megszerzésének reménye nélkül*,
*akiket az állam nem* *hagyhat magára*? Miért intézték el sommás
nyilatkozatokkal a baloldali ellenzék politikusai a legszegényebbek sorsát,*
anélkül, hogy bármilyen értelmes perspektívát nyújtottak volna **azoknak,
akik olyan falvakban élnek, amelyeket csak néhány buszjárat köt össze a
közeli kisvárosokkal, ahol szintén nincs vagy alig van munkaalkalom?*

„Az a legfontosabb üzenetünk, hogy megszüntetjük ezt a fajta
kiszolgáltatottságot: a szociális demokrácia egyik alapvetése, hogy a
politika kivonul az emberek életéből, és nem elnyomja, hanem szolgálja
őket” – *felelte Karácsony Gergely, az MSZP miniszterelnök-jelöltje *a
Népszava újságírójának arra a felvetésére, hogy „aki nem paríroz, az nem
kap közmunkát”.

*Gyurcsány Ferenc is röviden elintézte *a legszegényebbek sorsát: „Az
emberekre rákényszerítik a közmunkát, az igazság pedig az utóbbi években
elhagyta Magyarországot, Orbán üldözte el.” Közmunkaprogramot az ellenzéki
pártok közül egyedül a Jobbik dolgozott ki, amit Bertha Szilvia képviselő
ismertetett. „Jelenleg kötelező elfogadni a felajánlott közmunkát, a Jobbik
ehelyett az intenzív munkakeresésre fektetne hangsúlyt. A
munkanélküli-járadékot az életkor és az eltöltött munkaidő alapján
differenciálnák: 50 év alatt 180 napig, 50–55 év között 25 év
munkaviszonnyal 270 napig, efölött 30 év munkaviszonnyal maximum 360 napig
folyósítanák a járadékot.”

Ez sem lehetett túl biztató az érintettek számára.

*Nem vitás, hogy a közmunka és a közfoglalkoztatás úgy-ahogy 2011-től
kezdve megvalósult Magyarországon, és kiterjedt rendszerré vált, távolról
sem tökéletes. *Kifogásként felvetődött, hogy a közmunka a jelenlegi
formájában akadályozza a munkaerő visszakerülését a munkaerőpiacra, és
elszívja a versenyszférától, növeli a dolgozói szegénységet, átvette a
szakképzés helyét, illetve a költségvetési spórolás eszköze. Azért is
bírálják, hogy a programban részt vevők, akik a létminimumnál alacsonyabb
javadalmazásban részesülnek, kiszolgáltatottak a polgármesternek, illetve a
helyi potentátoknak.

De vajon* nem ugyanez volt-e a helyzet a 2011 előtt is a sokkal szűkebb
körben megvalósított programoknál?* Arról is lehetett olvasni, hogy az
érettségizetteket és a magasabb végzettségűeket munkaadóik rákényszerítik,
hogy közfoglalkoztatottként jóval alacsonyabb bérért ugyanazt a munkát
végezzék, mint addig.

*De mit tudtak ajánlani közmunka és közfoglalkoztatás helyett az ellenzéki
politikusok? Lényegében semmit. Pontosabban: a szép szavak mögött a no free
lunch (nincs ingyenebéd) filozófiáját, a kapitalizmus rideg és könyörtelen
arcát,* amelyet alaposan megismerhettek a magyar tömegek az elmúlt két
évtizedben. Magyarországon is látható, hogy *a baloldali gondolkodók más
kisebbségeket (a harmadik világ népeit, illetve a közülük kikerülő
menekülőket, továbbá az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, queer)
közösségek tag­jait preferálják, a legszegényebbeket a menthetetlen
underclass kategóriába sorolják és nem törődnek velük.*

Az a helyzet, hogy* a kormány hagyományosan baloldalinak tartott társadalmi
és gazdasági programot valósított meg az utóbbi két ciklus alatt,* az
állami és a magánszektor együttműködésén alapuló vegyes gazdaságot és
*nagyszabású
közmunkaprogramot hozott létre, amelyben munkáltatók lehetnek a helyi
önkormányzatokon kívül többek között a költségvetési szervek, az egyházak,
a közhasznú és civil szervezetek és a szociális szövetkezetek is.* És *az
sem igaz, hogy* *a közmunkaprogram kizárólag a munkanélküli-statisztikák
kozmetikázását célozza, hiszen a benne részt vevőknek évente 10-15
százaléka kerül vissza a munkaerőpiacra.*

*A Fidesz–KDNP sikerei közé tartozik a csökkenő munkanélküliségen és
adósságállományon és a növekvő GDP-n kívül a közmunkaprogram is. **Az, hogy
végül másfajta kampánnyal érte el kétharmadot, a meghonosodott
tömegdemokrácia jellemzője, de nem teszi semmissé az eredményeit.*

*A szerző újságíró*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20180429/cfce8637/attachment.html>