[Grem] A 'Galilei vs. katol. egyház' kérdés REÁLISAN

[Emoke Greschik]

 Akár az egyháznak is igaza lehetett 400 éve Galileivel szemben

http://index.hu/tudomany/til/2016/03/21/akar_az_egyhaznak_is
_igaza_lehetett_400_eve_galileivel_szemben/
[image: GettyImages-163240575]
<http://index.hu/szerzo/kolozsi_adam>
Kolozsi Ádám <http://index.hu/szerzo/kolozsi_adam> követés
2016.03.21. 07:31
*Zseniális önhájpolása és 19. századi mítoszok miatt képzeljük** a 400 éve
inkvizíció elé hurcolt Galileit* *a modern tudomány tiszta hősének.* A
történelem 1616-ban is bonyolultabb volt annál, hogy a rossz fiúk csaptak
össze a jókkal;* Galileinek nemcsak az egyház nem adott igazat, de a
tudománytörténet egyik leghíresebb alakja a mai tudományos mércék szerint
is elbukna.* Tudomány és hit, modell és valóság, reneszánsz csepűrágók és a
racionalitás legendái: ilyen volt a tudományos forradalom, amikor még nem
forrta ki magát.

*1616 márciusában az inkvizíció indexre tette Kopernikuszt és vele
látszólag az egész heliocentrikus világképet, a több pápával is jó viszonyt
ápoló sztártudóst, Galileo Galileit pedig felszólították, hogy hagyjon fel
annak hangoztatásával, hogy a Nap áll a világ közepén, míg a Föld körülötte
kering.* Visszatekintve ez a vizsgálat volt az első felvonása annak, aminek
a végén, 1633-ban Galileit perbe fogták és elítélték
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftortenelem%2F2009%2F08%2F25%2Fmajdnem_maglyan_vegezte_galilei%2F>
– és ami után a legenda szerint az igazságból nem engedő tudós elmondta
híres „És mégis mozog...” szövegét. Bár viszonylag ismert, hogy ezt a
mondatot csak 50 évvel később adták az itáliai tudós szájába, a Galileivel
kapcsolatos legendák azóta is tartják magukat, annak ellenére, hogy *a
tudománytörténet már egy évszázada erősen vitatja ezt a népszerű
Galilei-képet.*

Galilei a közfelfogásban és több irodalmi feldolgozásban (például Németh
László drámájában
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F00900%2F00993%2F00993.htm>
is) az egyházi hatalommal szemben a tudományos igazságot haláláig védelmező
elfogulatlan tudós archetípusa, *a valóság azonban ennél bonyolultabb és
színesebb, vagy mondjuk kevésbé fekete-fehér; annak ellenére is, hogy
Galilei munkássága tényleg mérföldkő *volt abban a folyamatban, amit utólag
tudományos forradalomnak szokás nevezni.
[image: GettyImages-163239044]
Fotó: Dea / G. Dagli Orti

A tudomány fokozatos újrakalibrálásában fontos szerepet játszó új
megfigyelési technikák alkalmazásában Galilei kétségtelenül az innovatív
figurák közé tartozott; szoros kapcsolata volt különféle mesteremberekkel,
lencsecsiszolókkal akkor is, ha a közkeletű nézettel szemben nem ő volt az
első, aki távcsöves megfigyeléseket végzett. *Az ő korában a teleszkópok
nagyjából egy mai színházi látcső felbontásával rendelkeztek, Galileinél is
óriási, 50 százalék körüli mérési hibák fordultak néha elő. De így is
komoly előrelépés volt ez mondjuk az egy évszázaddal korábban tevékenykedő
Kopernikuszhoz képest,* aki szórványos próbálkozásaival együtt is rangon
alulinak tartotta a csillagos ég fürkészését, inkább vakon bízott
Ptolemaioszban és általában az ókori megfigyelési adatokban.

A teleszkóp csillagászati alkalmazása több volt technológiai kérdésnél,
összefüggött a középkorból megörökölt világkép fokozatos
megkérdőjelezésével.* Az uralkodó ideológia pedig még Galilei idején is a
merev dogmává rögzült arisztoteliánus modell volt, mely a változékony földi
világgal szemben a Hold feletti világot mozdulatlannak, öröktől fogva és
örökkön örökké statikusnak tekintette,* melyben így a megismételt
megfigyelések sem hozhatnak lényegileg újat. Bár fiatal korában Galilei is
igyekezett megmaradni ezen a talajon, idővel teljesen szakított a
dogmatikus régi renddel és annak védelmezőivel.

*Galilei *ugyan *nem volt magányos harcos**, de nagy tehetsége volt ahhoz,
hogy kivételes képességű, nagy újítónak állítsa be* *magát. *Manapság,
amikor a hatékony tudományos kommunikáció fontosságáról elég sokat szoktak
beszélni, lehetne tanulni az ő *zseniális önmarketingjé*ből, főleg, ha az
nem egy annyira másik korszak és máshogy működő tudományos közegben
bevetett stratégia lett volna.
[image: GettyImages-600041375]
Fotó: Heritage Images

„A matematikusok a 17. században még inkább igyekeztek eladni magukat, mint
világos levezetésekkel mai értelemben vett tudományt művelni. A mecenatúrák
és a rendszeres apanázs reményében komoly self-fashioninget kellett
folytatniuk, hogy megalkossanak egy hitelesnek tűnő képet magukról. Számos
könyv a korból tele van bonyolult képletekkel és egy-egy soros
megoldásokkal, de nem tárták fel a bizonyítási eljárásokat – ezért inkább
»számolómestereknek« tekinthetők, nem matematikusoknak” – mondta nekünk a
korabeli társadalmi körülményekről Zemplén Gábor tudománytörténész,
miközben felelevenítette, hogy *Galilei egy alkalommal saját találmányaként
próbálta meg Velencében eladni a távcsövet, míg ki nem derült, hogy elég
kimenni a piacra, és lehet válogatni a messzelátó portékák között*. Az
egzisztenciális alapok megteremtése érdekében nemcsak „kegyes hercegeknek”
szóló, az irodalomtörténetből is ismert dicsérő ajánlásokkal látta el ő is
a műveit, de a személyes hírverés igényelt egy sajátos és nagyon kifinomult
retorikát is. A tudományos nyelv ezért ekkoriban egyáltalán nem volt
szikár, tele volt titkolózással, kérkedéssel és az ellenfelek
megszégyenítésével; a lényeg a nagyérdemű publikum és a szinte költői
párviadalként lejátszott tudományos viták laikus közönségének a
lehengerlése volt.

A modern tudomány úttörőjének számító Galilei is ilyen *rejtélyeskedő
reneszánsz értelmiségi volt*, ami akkor nagyban hozzájárulhatott a
sikeréhez, utólag azonban nem könnyíti meg a tudománytörténészek dolgát.*
Bonyolult dialógusformákban is írt, párbeszédei* tele vannak a riválisok
elleni oltásokkal, de amíg gondolatkísérletekkel *meggyőzően rombolta szét
ellenfelei állításait, az már nem könnyen rekonstruálható, hogy mi is volt
pontosan a saját elméleti modellje.* *Sokszor csak utalgat a saját
kísérleteire, de nem mondja meg, hogy azok pontosan hogy néztek ki, és nem
tudható, hogy legalábbis részben nem csak kitalálta-e azokat, míg máskor
elhallgatja, hogy jött rá valamire.*
[image: GettyImages-91610834]
Fotó: Europress / Getty

A kiváló vitázó hírében álló Galilei egyúttal a végletekig makacs, hiú, *a
l'art pour l'art ellenségeskedésekben kedvét lelő *embernek tűnik a
források alapján. Az 1616-os botrány leginkább annak volt köszönhető, hogy *az
addig irányába nagyrészt jóindulatú érdeklődést mutató klerikusok tanácsai**
ellenére Galilei mindenképpen egyértelmű állásfoglalást akart kiprovokálni* *az
egyháztól*, és inkább volt hajlandó kockáztatni a kenyértörést, mint hogy
elfogadja a békés egymás mellett élés kompromisszumát. Azt akarta, hogy az
egyház egyértelmű pozíciót alakítson ki a „kopernikuszi forradalommal”
kapcsolatban, és mondja ki: a Föld fizikailag kering a Nap körül, nem pedig
fordítva.

*Ez a mából nézve evidensnek tűnik, de akkor nem volt az, és nem pusztán
egyházi dogmák miatt. Bár az elfogadott bibliamagyarázat és az uralkodó
teológiai felfogás valóban kitartott a Föld-középpontú világkép mellett,
tévedés, hogy a kopernikuszi modellt az egyház teljesen elutasította volna.
Katolikus vidékeken is bőven lehetett Kopernikuszt progresszív matematikai
hagyománynak tartani, a naptárkészítésben egyháziak is használták
modelljét,* szóval *a geocentrikus modell a gyakorlatban nem volt a
hivatalos körökben sem kizárólagos.* A kérdés inkább az volt, hogy milyen
státuszt tulajdonítsanak a kopernikuszi modellnek: az szó szerint értendő,
és valóban, a Föld ténylegesen, fizikailag kering a Nap körül, vagy pusztán
kalkulációs előnyei vannak egy ilyen modellnek.* Az egyház teológiai
okokból is az utóbbi állásponton volt; a szokásos bibliaértelmezésen,
miszerint a Föld a világ középpontja, legfeljebb akkor lettek volna
hajlandók változtatni, ha egyértelmű bizonyíték érkezik ennek az
ellenkezőjére. Ilyennel azonban Galilei sem tudott előállni.*
[image: GettyImages-113493929]
Fotó: Europress / Getty

*A Galilei-vita így elsősorban nem is arról szólt, hogy mozog-e a Föld,
vagy hogy mi kering mi körül, hanem arról, hogy a tudományos értelmezéseket
a maguk valóságában kell érteni, vagy csak modellként érdemes rájuk
tekinteni.* Mivel később Galileinek *lett* igaza, könnyen mondhatjuk, hogy
Galilei joggal ragaszkodott a realista értelmezéshez – de a
tudománytörténet egyik klasszikusa, Pierre Duhem például fordítva gondolta:
szerinte Galilei ezzel rossz pályára terelte a tudományt, bizonyíthatatlan
állításokra ragadtatta magát, miközben úgy tett, mintha csak az egyházi
cenzúra áldozata lenne. Hogy ez mennyire helyes értelmezés, azóta is
vitatott
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Fepa.oszk.hu%2F00000%2F00015%2F00042%2Fpdf%2F08szemle04.pdf>,
de a Duhem (és a Galilei korabeli egyház) által képviselt instrumentalizmus
egyébként jól megszokott a tudományban: az atommodellről például szintén
nem kell azt gondolni, hogy az elektronok szó szerinti pályákon
keringenének, de azért modellnek mégis csak elfogadható – körülbelül
ugyanezt képviselte a katolikus egyház Kopernikusszal kapcsolatban is.

A Pápa által kezdeményezett vizsgálatot vezető Bellarmino bíborosnak igaza
lehetett az 1616-os ügyben, *Galilei mellett nem volt elegendő empirikus
alap*

[image: BHC2700 700]

– mondja Zemplén Gábor. A Föld Nap körüli keringését bizonyító parallaxist
(a csillagok látszólagos elmozdulását egymáshoz képest) csak évszázadokkal
később figyelték meg. „Bellarmino is normálisan érvelt a vitában, és *éppen
a hasonló viták közben formálódott az a módszertan, ami miatt ezt az
egészet ma tudományos forradalomként kezeljük.” Ekkor alakult ki, hogy
hogyan tudnak új módon tudást kinyerni a természetből, mi számít megfelelő
bizonyítéknak, mi az ismeretelméleti helye a kísérleteknek, és miképpen
változik meg a matematika művelése a kísérleti tudományok révén *– fogalmaz
Zemplén Gábor.

Azt, hogy mi számít elfogadható tudományos módszernek, ma sokkal kevésbé
tartja a tudományfilozófia evidensnek, mint mondjuk 40 évvel ezelőtt sokan.
Úgy tűnik, hogy a – sokszor ráadásul nehezen kibogozható értelmű – *Galilei
nem felelt meg teljesen sem az előtte érvényes tudományos elvárásoknak, sem
a későbbieknek.* Bár a tudományfilozófia fenegyerekének számító Feyerabend
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Felte.prompt.hu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Ftananyagok%2FBevTudfil%2Fch03s03.html>
azzal provokálta a természettudósokat, hogy hősük nem felelt meg a korszak
episztemológiájának sem, azt is hozzátette, hogy azzal, hogy nem tisztelte
az akkor elfogadott módszertant, előrevitte a tudományt – éppen „a módszer
ellen”.

A mai tudománytörténet-írás szerint* az 1616-os konfliktus tehát sokkal
inkább az új tudás státuszáról szólt, és nem a tudomány és a vallás közötti
konfliktusról. *Azért sem, mert a korszak tudománya még leginkább
levelezési hálózatokban működött, ezekben pedig teljesen együtt, egymással
összegabalyodva vettek részt egyházi személyek, önálló nemesek és a
feltörekvő, különféle szaktudásukat eladó emberek. „Nehéz nem
területfelosztási alapon gondolkodni* tudomány és vallás* szektorairól,
pedig ez a 17. századra vonatkoztatva értelmetlen feltevés, ezek *nem
voltak elkülönülő szférák”.*
[image: GettyImages-464444667]
Fotó: Heritage Images
[image: Majdnem máglyán végezte Galilei]
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftortenelem%2F2009%2F08%2F25%2Fmajdnem_maglyan_vegezte_galilei%2F>
Majdnem máglyán végezte Galilei
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftortenelem%2F2009%2F08%2F25%2Fmajdnem_maglyan_vegezte_galilei%2F>
Csak befolyásos csodálói és a pápa korábbi pártfogása mentette meg a
kivégzéstől. *A modern csillagászat egyik atyja négyszáz éve mutatta be
távcsövét, amivel megrengette a geocentrikus világképet.* Tovább
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftortenelem%2F2009%2F08%2F25%2Fmajdnem_maglyan_vegezte_galilei%2F>

*Az 1616-os ügy után Kopernikuszt és a többi vizsgált művet minimális
változtatásokkal hamarosan újra lehetett használni, az egyházi cenzúra csak
a heliocentrikus modell említett realista értelmezésére vonatkozott.
Galilei továbbra is nagyon aktív tudományos életet élhetett, ápolhatta
nemzetközi kapcsolatait, nem kellett sem Itáliát elhagynia, sem a belső
emigrációt választania. Az egyház részéről tulajdonképpen újra felkínáltak
neki a békés egymás mellett élés lehetőségét, más kérdés, hogy egy idő után
ezzel megint nem kívánt élni, és a pápa nem is nagyon burkolt
lehülyézésével kiprovokálta újbóli elítélését
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftortenelem%2F2009%2F08%2F25%2Fmajdnem_maglyan_vegezte_galilei%2F>.
Ez már jóval komolyabb és bumfordibb volt az elsőnél, azt is lehet mondani,
hogy belehajszolta az egyházat egy már valóban ostobábban tudományellenes
pozícióba, maga is hozzájárulva az egyre mélyebb világnézeti szakadáshoz.*

*Az a leegyszerűsítő kép* azonban, *hogy itt végig a maradi egyház állt
szemben a Galilei személyében testet öltő progresszív és racionális
tudománnyal*, leginkább *csak a 19. században keletkezett.* A darwinizmus
utáni évtizedben, az 1870-80-as években több hasonló egyszerű és népszerű
szembeállítás született valamiféle vulgarizált tudományos mitológia könnyen
fogyasztható példázataiként, többek között *az is ekkor terjedt el, hogy* *az
egyház a középkorban rendületlenül hitt a lapos Földben. *Nem hitt benne
<http://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftil%2F2014%2F09%2F01%2Fkolumbusz_nem_hitte_hogy_a_fold_lapos%2F>
sehogy sem, *az egyház pedig ugyanúgy nem volt egy monolit tömb, mint ahogy
tudósból és tudományból is sokféle van *– nem is érdemes a mesék kedvéért
kifakítani, jobb lesz így színesben.

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_381092385947786413_m_-5187006520584309708_m_2816330760296664788_m_-3443215070620616736_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170916/e4610313/attachment.html>