[Grem] Ferences Triptichon közösségi misztériumjáték (egész előadás)

[Rita Kunsay-Sipos]

csak hallgatni is lehet és nézni is

írta és rendezte: Meskó Zsolt

Ferences Triptichon címmel közösségi misztériumjáték volt látható a
pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplomban, a kommunizmus ferences
mártírjainak és hőseinek emlékére.

*https://www.youtube.com/watch?v=P7SGjoO7gt8&feature=youtu.be
<http://www.youtube.com/watch?v=P7SGjoO7gt8&feature=youtu.be>*

https://www.martinus.hu/hirek/7143/ferences-triptichon-eload
as-aprilis-1-en-szombathelyen
Ferences triptichon - előadás volt 2017. április 1-én Szombathelyen
<https://www.martinus.hu/hirek/7143/ferences-triptichon-eloadas-aprilis-1-en-szombathelyen>

*Különleges előadás várta az érdeklődőket 2017. április 1-én, szombaton,
Szombathelyen a Ferences-templomban. Ez nem tréfa: a kommunista diktatúra
által üldözött ferences atyáknak állít emléket a színdarab. Az előadásról
készült videó is megtekinthető itt!
<https://www.youtube.com/watch?v=P7SGjoO7gt8&feature=youtu.be>*

[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.817.jpg>Hazánk történelmének sötét
fejezetét jelentik a II. világháború utáni kommunista évtizedek. A hatalom
kegyetlenül üldözte mindazokat, akiket ellenfeleinek tartott. Köztük is
legádázabban a vallásos embereket, a papokat, szerzeteseket, az Egyházat. A
megfélemlítések, elhurcolások, bántalmazások, bebörtönzések mellett sokan
az életükkel fizettek azért, mert megvallották Krisztust üldözőik előtt.
Sokuk neve, története a feledés homályába vész, másoké viszont, sokszor
véletlenek során is, újra előkerül. Így történt ez azokkal a ferences
atyákkal is, akiknek életéről, történetéről Ferences triptichon címmel
készült előadás.

        *Mielőtt erről beszélnénk, térjünk ki arra, hogy a kommunista
eszmény miért tekintette ellenségnek az Egyházat?*

 A kommunista ideológia két dolog miatt is tekintett az Egyházra, mint
ellenségre: Először is: Ateista ideológia a kommunista. Isten ópium, nem
létezik. Mi megadjuk az embereknek a jogot, a lehetőséget, a segítséget.
Isten nincs, és aki benne hisz, az a nép, és az eszme ellensége.

  A másik: minden olyan dolgot, mely közösségi, és nem az ő szervezésük
alatt álló, gyűlöletes, hiszen, az összefog, az mást mond, mást gondol, és
tesz, az nem velünk van. Nem lehet gyülekezni, csak megfigyelt
csoportoknak, megfigyelt helyeken, nehogy valaki is mást mondjon, tegyen,
hirdessen, mint mi.



*Az Egyház, mint közösség, és mint Isten-hitet adó alapvetően üldözötté
vált.*



[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.811.jpg>         *Hogyan alakult a
magyarországi ferencesség helyzete a 20. században?*

  A két világháború között soha nem látott fejlődésnek indultak a
szerzetesrendek. Nemcsak a ferencesek, hanem általában a
szerzetesközösségek gomba módra szaporodtak. A ferences szerzeteseknek
Magyarországon a két világháború között és a még a II. világháború után is,
két Rendtartományuk volt, a Dunántúli Rendtartomány, a Szűz Máriáról
nevezett és a Tiszántúli, ill. Duna-Tisza-közi Rendtartomány, a Kapisztrán
Szent Jánosról nevezett. Ebben a két Rendtartományban, a II. világháború
után több mint 600 szerzetes élt. 1950-ben az államhatalom feloszlatta a
szerzetesrendeket, így a ferenceseket is. A 600 szerzetes „földönfutóvá”
vált, a papok egy részét egy-egy egyházmegye fel tudta venni, de a többi
munkásként élt a világban, ugyanígy az egyszerű szerzetesek is. 1950.
szeptember 1-vel az államhatalom 8 katolikus iskolát engedélyezett
Magyarországon, ebből kettőt a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett
Rendtartománynak, egyet Esztergomban, egyet Szentendrén. Ebben a két
iskolában lehettek ferencesek: csak papok, és tanárok. Összesen 72 főre
korlátozták a Rendtartomány létszámát, évente 2 növendéket lehetett
felvenni. 1950 és ’80 között folyamatos zaklatásoknak, megfigyeléseknek,
bebörtönzéseknek, rágalmaknak lehettek ezek a ferences atyák is részesei. A
’80-as évektől valamivel javult a helyzet. 1989. nyarán visszavonták az
1950-es rendeletet, így minden szerzetesközösség újra működhetett szabadon.
A két Rendtartomány újra szabadon működhetett. 2006-ban, a megnyomorítás és
a liberalizmus miatt, egyre csökkent a növendékek, és így a ferences
szerzetesek száma, ezért vált szükségessé, hogy a két rendtartomány immár
összeolvadva: Magyarok Nagyasszonya Rendtartományként, mintegy 110 fővel
működjék.



*[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.812.jpg>A ferences rendtörténet 7
vértanúról tud, akik életüket adták Krisztusért a II. világháború utolsó
éveiben illetve a kommunista üldözés időszakában. Kik voltak ők, mi az ő
történetük(röviden) és miért lehet, hogy emlékük majdnem feledésbe merült?*

        Az ’50-es évektől folyamatos megfélemlítések voltak. Az emberek nem
mertek beszélni egymás között, mert nem akarták a másiknak a tudtára hozni
azon dolgokat, amik azt az embert esetleg veszélybe sodorták. Így az
idősebb rendtársak sem akarták a fiatalabbaknak elmondani, hogy mit láttak,
hallottak, hanem imádságukkal, tanúságtevő életükkel igyekeztek ezen
testvéreikért valamit tenni. A ’80-as évek végétől már egyre többször
emlegették ezeket a testvéreket, és mindazokat, akik börtönben sínylődtek a
kommunista diktatúra alatt. Így lehetett aztán, hogy ezekről a vértanú
testvérekről igen sok adat mégis fennmaradt.


*[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.813.jpg>Hol tart boldoggá avatási
eljárásuk?*

         A 7 ferences szerzetes boldoggá avatását Rendtartományunk 2000-től
kezdeményezte. A boldoggá avatási eljárás hazai szakaszát már lezárták,
Pasaréten 2013. augusztusában, az eljárás jelent pillanatban, Rómában, a
Szentszéknél folytatódik.



*A Ferences triptichon című darab mely személyeknek állít emléket?*

·        Két egykori Pasaréti Rendházban is élt ferencesről állít emléket a
színdarab: Károlyi Bernátról és Kriszten Rafaelről. Valamint egy
testvérpárról, akik az atyák életszentsége miatt tértek meg és adták később
életüket ők is Krisztusért. Mivel Meskó Zsolt, a rendező a Pasaréti
Ferences Templomba jár, és ő igyekezett színdarabot készíteni
vértanúinkról, adódott, hogy az ottani hívekkel, elsősorban az ottani atyák
vértanú életét mutassák be.


*[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.814.jpg>Zenés darabról vagy
prózáról van szó?*

        Prózai színdarabról van szó. Az előadásban sok zenét használunk,sőt
több helyen énekelnek is benne, de a hagyományos értelemben nem zenés
darab. Közösségi misztériumjáték.



*[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.815.jpg>Hogyan jött létre az
előadás?*

·         Meskó Zsolt producer-filmrendező, aki a Bp-Pasaréti Ferences
Templom híve, már második színdarabját rendezi pasaréti hívek közösségével.
Az első színdarab Szent Ferenc életéről szólt. A mostani darab az 1956-os
Forradalom és Szabadságharc Emlékbizottsága támogatásával jött létre,
egyrészt, mint a kommunista diktatúra hű bemutatására, másrészt, mint a két
pasaréti ferences vértanú életének felidézésére, hiszen boldoggá avatásuk
és pasaréti kötődésük az ottani híveknek is azt jelenti: hozzánk tartoznak,
kell tudnunk róluk, ne vesszenek feledésbe.

*[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.816.jpg> Mi a szövegek
alapja-fikció vagy a per/perek másolata?*

·         A szövegek alapja, korabeli dokumentumok, az elszenvedő, túlélők
naplói. A pasaréti közösség tagjainak visszaemlékezései. A történetben van
egy fiktív szál és személyek, akikre a bemutató után többen ráismertek s
magukat vagy családtagjaikat ismerték fel benne.

*Mit üzennek a vértanúk a ma emberének, hívőjének? Mit üzen a darab?*

[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.818.jpg>·         Ma sincs
másként, mint volt az ’50-es években. Bár nincs konkrét keresztényüldözés
Európában, de a világban, akár ha csak Szíriára gondolunk, sajnos nagyon
van. Ugyanakkor nemcsak a vértanúságról, hanem az Istennek adott, odaadott,
életre szólóan odaadott életről van benne szó. Akár vértanúként, akár nem,
a hűség, az Istennek adottság, az embertársi végnélküli szeretet mind-mind
megmutatkozik a darabban.  El kell jönni meg kell nézni. Részt kell venni
az Egyház életében. Nem vasárnapi misejáróknak hívta Jézus a
keresztényeket, hanem hogy az öröm apostolaiként vigyék szét az evangélium
üzenetét a világba. Ebben lehetnek példáink a ferences vértanúk, akik
szüleink kortársai voltak az ötvenes években. Az egyház mi vagyunk, nem
csak a papjaink és szerzeteseink, ha bennünk nem lobog az apostoli hivatás
lángja, hiába sírunk, hogy üresek a templomaink. Gondoljuk el kinek a
szemében lennénk mi vonzó példák Jézus követésére. Nézzük meg hogyan éltek
s mit tettek vértanúink s gyújtsuk meg szívünket az ő szent lelkük lobogó
fáklyájából.

*[image: Ferences triptichon]
<https://www.martinus.hu/misc/news/7143/.819.jpg>Kik a darab előadói?*

·         Egytől egyig fiatal és idősebb pasaréti hívek, akik nagyon
fontosnak tartották, hogy ez a darab megszülethessen, hogy az életpélda
továbbadódhassék, és máshol is bemutatásra kerüljön. A pasaréti
színjátszók,70 fő, mind amatőrök s a budai közösség hívő tagjai hozták
létre.Az utazóváltozatban is több mint ötvenen játszanak. A templomi
színjátszóknak ez már a negyedik bemutatójuk. Az előadást profi körülmények
között hozzuk létre, nem egy mikrofonadogatós belesülésektől kedves
pásztorjátékról van szó, hanem egy kemény drámai történetről, hitünk
mártírjairól.

*Mikor lesz látható az előadás Szombathelyen? Kell jegy?*

·         Szombathelyen az előadás a Ferences Templomban lesz, április
1-én, délután 4 és este 7 órai kezdettel. Az előadás ingyenes, de előzetes
regisztráció és az ültetéshez jegy szükséges, melyet a Plébánia irodájában,
illetve március 25-én és 26-án a szentmisék után lehet a templom előtt
átvenni.



*HÉT KRISZTUSÉRT ADOTT ÉLET*



Hét ferences rendtársunk 1944 és 1954 közötti meghurcolásában a Szentlélek
mintegy újraolvastatatja velünk Krisztus passióját. Rájuk tekintve
megértjük Assisi Szent Ferenc Regulájának egyszerű szavait: „éljék az
Evangéliumot.”



*Körösztös Krizosztom (1900-1944) *„*Nem akarjuk cserbenhagyni azt a népet,
amely megszeretett minket, nagy áldozatot hozott, és akiknek minden
bizalmuk az Isten után bennünk van. Itt maradásunk valószínű
következményeivel tisztában vagyunk...” – *írta elöljárójának 1944
szeptemberében P. Krizosztom. Október 28-án Újvidéken a partizánok végezték
ki, mert híveivel maradt a meghurcolások idején.



*P. Kovács Kristóf (1914-1944) **A lágerben is hamar megtalálta a beteg,
szomorú embert, és „ne aggódj, kispajtásom” megszólítással biztatgatta,
erősítgette. Sikerült egy nap kis üveg bort és ostyát behozatnom, hogy este
misézzünk. Amikor lenyugváskor kerestem a bort, Kristóf mosolyogva mondta,
egy betegnek adta szíverősítőül –* jegyzi meg Kamarás Mihály atya, aki
tanúja volt kivégzésének a délvidéki Indjijja község határában. Sic debuit
esse – így kellett történnie. Kivégzésekor ezek voltak utolsó szavai.



*Hajnal Zénó (1900-1945) *A Gyékényesre bevonuló bolgár katonák jövetelekor
Zénó atya és a helyi plébános, Martincsevics Pál nem váltotta egyházi
öltözetét civil ruhára, hogy a *„hívek a menetelés közben lássák, hogy pap
is van velük, ha gyónni akarnak.” * Egy bolgár katona viseletük láttán az
árokba lőtte őket.



*Kiss Szaléz (1904-1946) **„a bérmálás által óriási akadály hárul el
utamról, mely a vértanúság felé vezet.” *17 évesen írta ezt naplójába.
1946-ban koncepciós perben halálra ítélik, mert nem árulja el, mit gyóntak
neki a gyöngyösi diákok.* „A magyar vértanúpapok sorát Szaléz atya nyitja
meg.” *(Mindszenty József). Sopronkőhidán végezték ki.



*P. Lukács Pelbárt (1916-1948)** kihirdette, hogy aki a rózsafüzért akarja
imádkozni, gyűljön köréje. Mindannyian követtük szavát. Annyira új volt ez
a hang a börtönpincében, hogy még az Ungvárról Magyarországba menekült
zsidó is köréje húzódott, akit tegnap este hoztak a határról hálóingjében
ide. Ő, P. Szaléz és harmadik társuk új fejezetet nyitottak az oroszok
hírhedt Vilma Királynő úti börtönpincéjében. Ezek nem panaszkodtak, nem
jajveszékeltek, hanem megbocsájtottak és imádkoztak. *Pelbárt atyát
Finn-Karéliába hurcolták, ott halt vértanúhalált.



*Kriszten Rafael OFM (1899 – 1952)* Pasaréti és Margit körúti házfőnök is
volt, 1950-ben a hatvani kolostor elöljárója, az üldözött zsidók és a
szegény családok támasza. A hatvani kolostorból hurcolják el. *Te, pucér
Krisztus, hol hagytad az ingedet* – kérdezte tőle az őr, amikor a téli
hidegben, csupán egy kabátot adtak rá a börtönben. Ott halt meg, a
börtönkörülmények miatt elhatalmasodó tüdőbajban.



*P. Károlyi Bernát OFM (1892-1954) *A kínai misszió alapítója, Kecskemét
lakosságának megmentője a II. világháború idején, majd pasaréti
gvardián. *“Kedves
hívek! Maradjunk még néhány percig a templomban. Térdeljünk le, és közösen
mondjunk imát bebörtönzött főpásztorunkért és a megpróbáltatások előtt álló
anyaszentegyházunkért!” *– P. Bernát 1948. december 27-én ezekkel a
szavakkal fordult a hívekhez a pasaréti templomban, a hercegprímás
letartóztatása kapcsán. 1949. november 28-án éppen bevásárolni indult a
pasaréti egyházközségi óvoda számára, amikor az utcán letartóztatták.
1954-ben, halála előtt néhány héttel a Városmajor úti kórházban operálták,
ahol a nővér még látta testén a kínzások nyomait.



*Erős és Igaz Istenünk!*

*Te Bernát szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a
kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák
sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát.*

*Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük
és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és
alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké.*

*Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171126/e60f42da/attachment.html>