[Grem] !! a kárpátaljai ráti Szt. Mihály gyermekotthon / Isten gondoskodik árváiról

[Emoke Greschik]

Isten gondoskodik árváiról – embereket küld
2017. november 16. csütörtök 11:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-gondoskodik-arvairol-embereket-kuld
November 17-én adják át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által
alapított Szent Erzsébet rózsája díjat. A jótékonysági műsorral egybekötött
díjátadó est folyamán a Kárpátalján, Ráton működő Szent Mihály
Gyermekotthon javára gyűjtenek adományokat.

A novemberi szürkeségben kátyús úton érünk a ráti Találkozás Háza elé.
Széles kapun át jutunk be a tágas udvarra. Jobbra egy emeletes
fogadóépület, mellette játszótér; balra egy régi ház, amelynek bontásán
munkások dolgoznak. A térköves út mellett modern házak állnak: négy épület
a gyerekeket befogadó családok otthona, az ötödik pedig a hamarosan
megnyíló rehabilitációs központ. De a teleknek itt még nincs vége. Az egyik
oldalon focipálya, a másikon hatalmas füves tér, a leendő lovas terápia
helyszíne, leghátul pedig egy épület, amely már a jövőről beszél. Itt lesz
a szomszéd telekre tervezett szakiskola asztalos- és autószerelő-műhelye.*
A ráti Szent Mihály Gyermekotthonban járunk.* Ennek az intézménynek a
javára ajánlották fel idén a Szent Erzsébet rózsája díj átadóünnepségének
bevételét. A gyermekotthon vezetői, Bíró Árpád és Márta ismertettek meg az
életükkel.

*Jó földbe hullott mag*
A Szent Mihály Gyermekotthon *2006 óta épül, de története sokkal régebbre
nyúlik vissza. *Ráton, ebben a mintegy ezerötszáz lelkes *kárpátaljai
faluban kezdett szolgálni a Kanadából hazatért Molnár Miklós jezsuita atya.*
„A falu minden nehézségével foglalkozott, köztünk élt. *Főztünk, enni
hordtunk a szegényeknek, magyarságismereti és idegen nyelvű táborokat
tartottunk sok száz gyereknek”* – emlékszik vissza a Bíró házaspár.

A közösségben az *egyik 2003-as látogatása során Majnek Antal püspök
vetette fel a családotthon ötletét.* *Ukrajnában az állami gondozásba vett
gyerekek* *kizárólag központi otthonokban élnek*, életkor szerint elosztva
különböző településeken. A munkácsi püspök a református testvéreknél ismert
meg egy otthont, ahol állami gondozásból kivett lányokat neveltek.
Felvetette, hogy Ráton is meg kellene valósítani ezt. *Bíró Árpád és
felesége, Márta a ráti Szent Mihály-plébánia, illetve a Munkácsi Szent
Márton Egyházmegyei Karitász támogatásával örömmel fogtak bele a számukra
teljesen ismeretlen feladatba.* Az ellátásnak ez a formája még újdonságnak
számított akkoriban, így *nekik kellett kitaposniuk az utat, hogy a
családotthon megvalósulhasson*. A ráti egyházközség visszakapott és még
vásárolt is telket a faluban, *a házaspár pedig megszerezte a szükséges
engedélyeket,* így minden akadály elhárult a családotthon megalapítása elől.*
A neheze **azonban csak akkor következett*. Meg kellett építeni a leendő
családok otthonait, de *egyetlen fillér sem állt rendelkezésre* *a
beruházás megkezdésére. Majnek püspök imára buzdította a híveket,* *és
2006-ra megépülhetett az első ház, aztán sorra a másik három.* *A hitüket
gyakorló nevelőszülők a kis falu közösségéből kerültek ki. Az Egyház
kezdeményezésére **ma már tíz családotthonban több mint száz gyereket
nevelnek Kárpátalján.*

*A Jóisten nem hagyja magára az árváit*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=82641&img=o_398A2318.jpg>

*Bíró Márta: a Jóisten gondoskodik, embereket küld...*

Márti számára ez tízéves történetük alapélménye: *„A Jóisten embereket
küld. Hozzánk a holland Word Servants segélyszervezet csapatát. 2004-ben
egy busznyi építőmunkás jelent meg Ráton, s magukkal hozták az építőanyagok
beszerzéséhez szükséges pénzt is. Nekünk csak az alapokat kellett
leraknunk, aztán a holland csapat addig dolgozott, amíg fel nem épült az
első szint.*” A következő évben folytatták a munkát egy újabb szinttel, és
ez így ment minden nyáron. Ma már öt modern, kétszintes ház áll a családok
rendelkezésére. Az Egyház megvásárolta a szomszéd telket, amelyen egy romos
ház állt. Itt megkezdődött a bontás, nyáron pedig jön a Word Servants, és
építeni kezdi a szakiskolát. Nem a hollandok az egyetlenek, akik munkával,
adományokkal, pénzzel segítik az úttörő munkát.* Járnak ide a Regnum
Christi közösségei, segít a Katolikus Karitász, a magyar konzulátus, a
Bethlen Gábor Alapítvány, a Bécsi Egyházmegye és sok magánember. *A
támogatók látogatása a faluban mindig tevékeny időszak. „Ilyenkor egész nap
dolgozunk, aztán összegyűlünk a szentmisén, éjszaka pedig szentségimádást
tartunk. Este, a nagy közös focin az egész falu ott van.* Járnak ide olyan
önkéntesek is, akik például a gyerekek nyelvtanulását segítik, osztrák idős
emberek egy csapata a házak csempézésében segít, mások a gyerekeknek
szerveznek programokat.* *„Aki egyszer eljön hozzánk, az később is
visszatér”* – meséli Árpád. Mi magunk is az első perctől fogva érezzük a
hely vonzását, azt a mély elkötelezettséget, amely *az intézményt irányító
házaspár*t vezeti, és mindazokat, akik nevelőszülőként szolgálnak itt. Ez
utóbbiak*nak az otthon ad megbízást a munkára. Kiválasztásuk legfőbb
szempontjai a hitélet, a házaspár két tagjának egymáshoz való viszonya és a
saját gyerekek nevelésében megmutatkozó minta.* „Eddig még senki sem
mondott nemet a felkérésre.” Jelenleg három házaspár dolgozik
nevelőszülőként az otthonban, de a most belső kialakításra váró negyedik
házba is megvan már a kiválasztott szülőpár. Mindannyian rátiak.

*Élet a családotthonban*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=82641&img=o_398A2705.jpg>

*A gyermekek iskolából hazaérkezve az élményeikről mesélnek*

*Az ukrán törvények szerint azokat a gyerekeket vehetik át az állami
ellátásból családi gondozásba, akik árvák, illetve azokat, akiknek a
szüleitől véglegesen megvonták a szülői jogokat.* Szerencsés módon a
rendszer figyelembe veszi azt a szempontot, hogy *a testvérek ugyanabba a
családba kerüljenek. *Míg az állami gondozásban az életkor szerinti
elosztás elve érvényesül, s ezért a testvérek gyakran elszakadnak
egymástól, addig* a nevelőszülőknél családegyesítés történik*. *Egy-egy
szülőpárosnak legalább öt gyereket kell nevelnie.*

Az első pár rögtön a házasságkötés után vágott bele a nevelőszülőségbe. Hét
gyerek került hozzájuk állami gondozásból, mára már három saját gyerekük is
van. A másik két család a saját gyerekeit is hozta a Szent Mihály
Gyermekotthonba, ahol jelenleg közel harminc kisebb-nagyobb gyerek él
együtt. Ebben a rendszerben a nevelőszülő biztos lehet abban, hogy nem
veszik el tőle a gyereket*. Az alapítók annak biztos tudatában
építkezhettek, hogy a gondoskodásuk nem szűnik meg a gyermek felnőtté
válásával sem, hanem egészen addig tart, amíg a fiatal saját lábra nem áll.
De ha felnő, és elköltözik, a szülők háza akkor is egy életen át az otthona
marad.*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=82641&img=o_398A2921.jpg>

*A gyermekotthonban a fiúk a focit szeretik a legjobban*

A három családotthonban *a hétköznapokat a sokgyerekes lét határozza meg. A
szülők közül az egyik nevelőszülői státuszt és ezzel járó fizetést kap, a
másik dolgozik. *A gyerekek után mindössze a mi családi pótlékunknak
megfelelő összeg jár. Az is lehetséges, hogy a két fél megosztja egymás
között a státuszt, s emellett, mint ahogyan a faluban a legtöbben,
gazdálkodik. Az anyagi lehetőségeik nagyon szűkösek, de ezzel minden
falubeli így van. *„Jó, ha a gyerekek is megtapasztalják, hogy a kenyér nem
a kenyértartóban terem. Úgy nőnek fel, hogy látják: ha az ember valamit el
akar érni, azért tennie kell.*” Márta örömmel számolt be arról, hogy az
elmúlt nyáron a nagyfiúk milyen lelkesen kapcsolódtak be az építkezésbe.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=82641&img=o_398A2760.jpg>

*Mindenki a család része: akár befogadott, akár saját gyermek*

*A három család mindenben összetart. „Olyanok vagyunk, mint egy
nagycsalád.”* A gyerekek mintha egymás testvérei lennének, a szülők nagyon
jól együttműködnek a napi feladatok megosztásában. *Sok a közös program is.
Szentmise után minden vasárnap együtt kávéznak, átbeszélik a hetet. Nagy
eseménynek számít egy-egy születésnap*. Az ünnepek sorából *kiemelkedik a
karácsony. Ilyenkor a családok a szentmise után kántálni mennek a faluban
élő rokonokhoz, barátokhoz; sokszor hajnalig járják a házakat, és mindenütt
megállnak egy-egy jó falatra.*

A családokban a gyerekek nem csak szülőket kaptak. A még élő nagyszülőkkel
is szoros a kapcsolatuk, és sokuk keresztszülei is falubeliek.

*Az iskolában és a templomban* *is otthonra találtak a gyerekek.* Részben
nekik is köszönhető, hogy bár sok a Magyarországra és a Csehországba
költözött család, ennek ellenére *megmaradt a falu iskolája, és
vasárnaponként tele a templom.* A gyermekotthon mindhárom családja szorosan
kapcsolódik a plébániához. *A gyerekek megszerették a misére járást,
ministrálnak, hittant tanulnak, előfordul, hogy éppen a nevelőszülőktől,
mert ők is hitoktatók.* „*Az erőt kapjuk, fentről és a gyerekektől. *Abból,
ahogyan ők tudnak szeretni – mondja Márta és Árpád. –* Amint belépünk az
udvarra, máris elfelejtjük, ami fáj.”*

*Nehéz kezdet*

*Sokan **fizikai, legtöbben lelki sérülésekkel  érkez**nek*

A nagycsaládokba különböző életkorban kerülnek be a gyerekek, és * magukkal
hozzák **nehéz múltjukat, **az elszenvedett traumák súlyos terheit. Minden
házban van olyan gyerek, akit már a szülőotthonban magára hagytak.* „*Úgy
jönnek hozzánk, hogy soha nem volt olyan ember az életükben, aki számára
fontosak lettek volna”* – mondja Juhász anyuka. A gyerekek közül többen
nagy tragédiát éltek át. Az egyik házban élő testvérek például szemtanúi
voltak annak, ahogyan az apjuk megöli az anyjukat. Van olyan kislány, aki
súlyos égési sérüléseket szenvedett el nem sokkal azelőtt, hogy a
nevelőszülőkhöz került, egy másik testvérpárt rendszeresen bőrszíjjal vert
az apjuk. És ez csupán néhány a sebek közül, amiket ezek a gyerekek
hordoznak.

*A családok egymást támogatva élnek, megosztják egymással a gondokat, és az
Egyháztól is megkapják a szükséges segítséget.*

*A múlt sebei**nek orvoslását szolgálja az épülő rehabilitációs központ is,
ahol a tetőtérben kialakított szobákban egész Kárpátaljáról fogadni tudják
majd a gyerekeket. Lesz számukra gyógytorna, lovas és vízi terápia,
masszázs, kézműves-foglalkozások, fogorvosi és logopédiai ellátás, és
orvos, illetve pszichológus is segíti majd őket.*

*Nem engedik el a gyerekek kezét*

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=82641&img=o_398A2392.jpg>

*Már bontják a szakiskolának helyet adó telken álló öreg épületet*

„Kezdetben azt gondoltuk, ha meleg otthont, ruhát és szeretetben eltöltött
gyerekkort biztosítunk a számukra, az elég. Ez azonban nem minden. Nem
mehetnek el innen a gyerekeink üres kézzel, *a jövőjükről is gondoskodnunk
kell.*” Árpádék a fogadóépületet többszintesre tervezték, és *az emeleten
szobákat alakítottak ki a már felnőtt, de önálló életet kezdeni még nem
tudó fiatalok számára. S ugyancsak a jövőt szolgálja a hamarosan felépülő
szakiskola. *„A gyerekeink számára sokszor nem könnyű a tanulás. *Szakmát
kell a kezükbe adnunk ahhoz, hogy biztos alapokkal induljanak a jövőbe.”* A
szomszéd telken *már tart a régi lakóház bontása, ide kerül az oktatási
épület és egy negyven férőhelyes kollégium. Szabás-varrást tanulhatnak itt
a fiatalok, s emellett asztalosokat és autószerelőket képeznek majd.*

De nem csak az intézményi infrastruktúra fejlődik Ráton. Elszakíthatatlan
kötelék szövődik a gyerekek és a szülők között.* Az idekerülő gyerekek
egyike sem beszéli a magyart, még akkor sem, ha magyar családba született,
mert az állami otthonban elfelejtette az anyanyelvét. A családotthonba
bekerülve a nevelőszülőktől tanulják meg a gyerekek a magyart, és az
iskolát is magyar osztályban végzik, így visszakapják az anyanyelvüket. A
nevelőszülőket már anyuka, apuka megszólítással illetik.*

Az éppen otthon levő gyerekekkel beszélgetve meggyőződhettünk arról, hogy
bizalommal tekintenek a jövőbe.* Autószerelőnek, asztalosnak, pincérnek,
szakácsnak, óvónőnek készülnek, s néhányan már most zenetanárnak,
tánctanárnak, szociális munkásnak tanulnak.*

A jövőről beszélve a Bíró házaspár szavaiba* aggodalom is vegyül.* *„Mi
lesz itt a magyarokkal?*” Sok év tapasztalta arra tanította őket, hogy a
gondjaikat helyben kell megoldaniuk, nincs hová fordulni. A saját
közösségükre építenek a jövőben is.

<https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=82641&img=o_398A2974.jpg>



*A központi épület a közösségi találkozások színtere,melyben mindig van
hely a „kirepülő” gyermekek számára*

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999-ben alapította* a Szent
Erzsébet rózsája díjat az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényének
hangsúlyozására és a díjazottak személyes példájának elismerésére.* Idén a
püspökök testülete tizennyolcadik alkalommal ismeri el egy karitatív
területen dolgozó önkéntes munkáját.

A kitüntetést idén Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia elnöke adja át november 17-én Budapesten.

*A jótékonysági műsorral egybekötött díjátadó est folyamán a kárpátaljai
Ráton működő Szent Mihály Gyermekotthon javára gyűjtenek adományokat.*

*Az otthon támogatására a következő számlaszámon keresztül van lehetőség:
MKPK Titkársága, CIB Bank Zrt., 11100104-90012347-10000001*

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20171116/f73574e4/attachment.html>