[Grem] Czakó Gábor: A legfőbb törvényhozó

[KEA]

A legfőbb törvényhozó

Magyar Hírlap, 2017.05.27. -- czakó Gábor
http://magyarhirlap.hu/cikk/89055/A_legfobb_torvenyhozo


Gazdaságkor előtt minden társadalom rendben élt: ez kiolvasható a
szertartásokból, viseletekből, művekből és mulatságokból


A legkorábbi államok törvényeit Isten állapította meg – utánajárhatunk
az Ószövetségben vagy India, Kína és más régi országok szent könyveiben.
Miután a Fönnvaló vagy az istenek elsősorban az uralkodókkal
érintkeztek, ezért az országalapító, az Éggel kapcsolatban álló
fejedelmeket rendszerint szentként tisztelték.

Korunk kérdéséről és azon belül a nemzetállamokat leváltani, sőt,
szétrombolni igyekvő törekvésekről elég sokat írtam, különösen
Magánállamok című könyvemben meg Az Antikrisztus és mi címűben.

A modern magánállam működési elvét először Meyer Amschel Rothschild
(1744-1812), a dinasztialapító nagy bankár fektette le, zseniális
éleslátással: „Engedjék meg, hogy ellenőrizhessem egy ország
pénzrendszerét, hogy ki hozza törvényeit, már nem érdekel.”

Politikusok, újságírók, választók marakodhatnak, a legfontosabb
kérdéseket úgysem ők döntik el. Az elmúlt kétszáz évben a nagy
bankházak, a gyarmatosítás haszonélvezői, a különféle nemzetközi termelő
vállalatok, biztosító- és befektetési társaságok óriásira növekedtek.
Lassacskán kivonták magukat a történelmileg kialakult közösségi államok
ellenőrzése alól, majd szembefordultak velük.

Miért és hogyan? A gazdaságkori fordulat következtében, azért, mert a
történelmi államok elfogadták a magánhatalmak párbajföltételeit, és az
utóbbiak által kijelölt egyetlen dimenzióra, a gazdaságra szűkítették
horizontjukat, érték- és érdekrendszerünket. Ezen a pályán pedig a
magánhatalmak behozhatatlan előnnyel bírnak, hiszen a köz-társaságok –
ha egyre csökkenő mértékben ugyan – hurcolnak magukkal szociális,
kulturális, védelmi, egészségügyi, politikai és egyéb koloncokat.
Másodsorban a pénzesek mérhetetlen erő fölött rendelkeznek. Már Kant
megírta Az örök békében. (1795) „Veszedelmes a pénzhatalom, hadviselésre
használható kincs, amely meghaladja valamennyi állam kincsét
együttvéve”. Tudjuk, mi történt azóta a magánpénzek és az államok
viszonyában. Lincoln Ábrahám, az Egyesült Államok elnöke így látta a
jövőt 1863-ban: „A pénzhatalom béke idején élősködik a nemzeten, háborús
időben pedig összeesküszik ellene. Despotikusabb, mint a monarchia,
arcátlanabb, mint az autok­rácia, és önzőbb, mint a bürokrácia. Olyan
válság közeledtét látom a közeljövőben, amely megbénít, és arra
kényszerít, hogy remegjek hazám biztonságáért. A korporációk –
magántársaságok – kerülnek uralomra, és a korrupció korszaka köszönt
ránk. A pénzhatalom arra törekszik, hogy fenntartsa uralmát, kihasználva
az emberek előítéleteit, egészen addig, amíg a gazdagság néhány kézben
halmozódik föl, és a köztársaság elpusztul.” Az elnököt 1865. április
15-én egy merénylő lelőtte.

A jelek szerint a köz-társaságok elvesztették a háborút. A magánállamok
megszállták a demokratikus intézményeket, és „néhány kézbe” vonták azok
pénzügyi-gazdasági-nevelési, tömegtájékoztatási stratégiájának irányítását.

Legerősebb fegyverük az adott ország pénzrendszere fölötti uralmuk. „Az
Egyesült Államoknak ma gyakorlatilag két kormánya van – jelentette
1964-ben a kongresszusnak Wright Patman képviselő, a bank- és pénzügyi
albizottság vezetője. – Az egyik alkotmányos előírásoknak megfelelően
jön létre, a másik kormány a független, ellenőrizetlen, tevékenységét
nem egyeztető Federal Reserve System – az Államok jegybankja –, amely a
pénz feletti hatalmat gyakorolja, noha ez a hatalom a Kongresszust
illetné meg az alkotmány előírásai szerint.”

A jegybanknak nyolc tulajdonosa van, köztük öt Rothschild-érdekeltség.
Utóbbi szónál meg kell állni egy pillanatra: az „érdekeltség” nem
valaki, hanem személytelen, megfoghatatlan izé. A jegybank bocsátja ki a
dollárt, s adja kölcsön az államnak kamatra 1913 óta. Korábban, amíg az
Egyesült Államok a saját pénzét sajátjaként kezelte, nem létezett sem
személyi jövedelemadó, sem államadósság.

Mostanára a legtöbb ország eladósodott. A leggazdagabb országok – élükön
az Egyesült Államokkal – mind tartoznak a magánállamoknak. A legerősebb
magánhatalomnak, a Rothschild családnak a vagyonát a Meyer Amschel
Rotschild által alapított Family Trust, azaz családi alapítvány
birtokolja – közel kétszáz éve. „A Rothschild-ház tagjai nem öröklik a
vagyont, és ezért örökösödési illetéket és adót sem fizetnek, ugyanezen
okból nem kötelesek pontos vagyonleltárt sem készíteni. Az 1900-as évek
elején már ők ellenőrizték az akkori világ teljes vagyonának mintegy
felét” – írja Drábik János az Uzsoracivilizáció című könyvében. A
Rothschild-vagyont mostanában különböző szakírók két- és tízezermilliárd
dollár közötti összegre teszik.

George Soros az amerikai Forbes Magazin szerint csekély 24,9 milliárd
dollárral bír, amivel a Föld huszonharmadik legvagyonosabb embere. A
Family Trust nincstelen ügyintézője. E sorok írója 1984-ben kapott
Soros-ösztöndíjat, mert közölt a Négy Évszak című világlap
szerkesztőjeként néhány csípős írást, amelyek egyikében a nyilatkozó
deportált ötvenhatot forradalomnak nevezte. Ezért elcsaptak.

Mi a demokrácia? Szólam. A gazdaság, tömörebben: a pénz
ellenőrizhetetlen uralma. A földművelő, iparos, állattenyésztő
társadalmak emberei istenhívők voltak, hiszen a Fönnvalótól kérték és
várták az „alkalmas időt”, a maguk erejéből pedig igyekeztek kifigyelni
a természeti jelenségeket, amelyek esőre, hidegre, aszályra utaltak,
vagy a földben rejlő ércekre. Úgy látták, hogy a világ rendezett, s ha
ők megismerik, akkor a rend erőit a maguk javára fordítják. Öntöznek és
megnövelik a termést, a fát elszenesítik, s úgy hevítik vele az ércet,
csónakjukra alkalmas vásznat feszítenek – és így tovább. Tanultak és
tanították gyermekeiket.

Gazdaságkor előtt valamennyi társadalom rendben élt: ez kiolvasható a
vallási szertartásokból, viseletekből, művekből és mulatságokból,
temetőkből, illemhelyekből, nyelvekből.

A liberális emberkísérlet alapja éppenséggel mindennek az ellenkezője.
Szabadságról, nyitott társadalomról ordibál, állítólag ki akarja
szabadítani, de inkább tépni az embert mivoltából, közösségeiből, még
természet adta neméből is. Unokáinkat az újbeszél nyelvtörvény szerint
elítélik, ha fiúk mernek lenni vagy lányok. Pénzisten ugyanis nem ismeri
a minőséget, azaz a rendet, csak a mennyiséget. Minél több van bármi
szarból, annál jobb. A rossz pénz a legjobb, ha rá lehet sózni a jó
népre. Valamennyi inflációt mesterségesen gerjesztik. Akár az új
alapállást, a hülyeséget, a szórakozást-szétszórást, őrjöngést.

Ha kinyitod a tévét, értesülsz a helyzetről. A rossz a csúcs, a Chaos!
Így hívták az első görög istent, az üres, szellemtelenségében tomboló
szörnyanyagot.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.