[Grem] a szentéletű Szt.László, európai uralkodók példaképe / Veres A. püspök

[Emoke Greschik]

Veres András Mosonmagyaróváron: Szent László előbb volt szent életű, mint
király
$ev. $honapokT[$ho] 25. vasárnap $ido
http://www.magyarkurir.hu/hirek/veres-andras-mosonmagyarovaron-szent-
laszlo-elobb-volt-szenteletu-mint-kiraly
Június 25-én Mosonmagyaróváron Veres András győri megyéspüspök a Szent
László-emlékévhez kapcsolódóan ünnepi szentmisét mutatott be a Szent
Gotthárd-templomban, amely mellett elkészült az egykori Szent
László-kápolna alapjait jelző emléktábla.

A szentmise előtt Bodó Zoltán plébános köszöntötte a megyéspüspököt, aki
Szent László ünnepéhez közeledve hangsúlyozta, hogy *keresztényként és
magyarként is büszkék vagyunk királyunkra*, aki a maga korában * Európában
a keresztény uralkodók példaképe lett.*

Homíliájában a főpásztor emlékeztetett arra, hogy *Szent László halála után
az egész ország hároméves gyászt ült.* Egy dolgot emelt ki elmélkedésében a
sok közül Veres András, amely *a lovagkirály iránt való tisztelet alapja *volt:
szentként tiszteljük, mert *földi életében hősiesen gyakorolta az
erényeket, ezáltal szentté vált,* nem csak az isteni irgalom tette
alkalmassá az üdvözültek közösségére.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79131&img=o_IMG_6860.jpg>

Veres András képzeletben visszavezette a híveket ahhoz a történelmi
pillanathoz, amikor László király lett. Hangsúlyozta:* nem tartotta a
királyságot o**lyan dolognak, amellyel ő lett az első*, *hanem szolgálni
akart; azt kereste, hogyan tud nemzete javára tenni.*

*Miből fakadt alázatossága? *– tette fel a kérdést a szónok. – Nem abból,
hogy jó politikus, jó taktikus volt, hanem *a vallásosságából*. Előbb volt
szent életű és utána lett király.* A mély hitet lengyel származású
édesanyjától kapta, *aki hitben nevelte gyermekeit.

László új életállapotában, uralkodói feladatai között is hívő akart és
tudott maradni – hangsúlyozta a győri püspök. – Sokszor halljuk: törekszem
vallásosnak lenni, de nehéz, ez a világ nem keresztény. *Soha nem volt
könnyű kereszténynek lenni,** pedig mindnyájan, minden kulturális,
politikai közegben arra kapunk meghívást, hogy megmaradjunk a krisztusi
úton.*

A montecassinói bencés apátnak *ezt írta egyszer László király: **„Bűnös
ember vagyok, uralkodóként nem tudom elkerülni a bűnt.*” *Nem lehet
bűntelenül élni a világban,* *de lehetséges egyre inkább szentebbül élni,* *a
bűnt* *háttérbe szorítva *– tanította László királyunk példája nyomán Veres
András. –* Aki őszintén törekszik a krisztusi életre, minden pillanatban
felismeri, hogyan tud hűséges maradni a krisztusi tanításhoz.* Ahogyan az
efezusiaknak írt levél olvasmánya tanította: * vértezzük fel magunkat az
isteni erényekkel, hogy ellen tudjunk állni a kísértésnek. Olvassuk Isten
igéjét, hogy átjárja gondolatainkat és cselekedeteinkben is ott legyen,
hogy ne ingadozzunk.*

*Aki rendszeresen olvassa az evangéliumot, elmélkedik rajta, abban a Lélek
működik és az adott pillanatban mindig kap segítséget –* buzdította a
híveket a püspök. – Fel kell vértezni magunkat a krisztusi erényekkel, mert
mindnyájunkban van gyengeség, bűnre való hajlam. *Akkor leszünk erősek, ha
megtisztítjuk lelkünket a bűnbánat szentségével, szentáldozáshoz járulunk,
hogy Krisztus lakjon bennünk. **Ha vele élünk, elég erőnk lesz ahhoz, hogy
tudjunk másképpen dönteni, mint a világ*. *Szent László *a példaképünk
lehet abban is, hogy *közvetlen volt, odahajolt a szegényekhez: ők is
tisztelték, l*egendák sokasága született életében is már.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79131&img=o_IMG_6837.jpg>

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke végül azt kérte, imádkozzunk
azért, hogy megértsük, Krisztus hívása mindnyájunkhoz szól, és tudjunk
hitvalló módon élni. Azt kívánta, hogy *Szent László példáját követve
tudjunk haladni a szűk úton Isten országa felé, azon az úton, amelyet Jézus
mutatott nekünk, az egyetlen úton, amely az üdvösségre vezet.*

A szentmise után az eső miatt elmaradt az ünnepi megemlékezés a Szent
László téren, az előadásokat a templomban tartották meg.

Vida István, a mosonmagyaróvári Szent László Emlékbizottság tagja
köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy huszadik alkalommal ülik meg
Szent László ünnepét a városban az önkormányzat, a plébánia és a Szent
László Emlékbizottság szervezésében.

Thullner István helytörténész – aki évek óta szorgalmazta az egykori Szent
László-kápolna helyének megjelölését – avatóbeszédében ismertette az
egybegyűltekkel a kápolna és az egykori Szent László-kultusz történetét.

A kápolnát Rauscher János óvári várnagy emeltette 1434 körül Szent Mihály
tiszteletére. A magyar kápolnaként ismert kis templom a hitújítás idején
többször gazdát cserélt. A katolikus magyarok 1650 körül Szent László
tiszteletére újraszentelték. A 18. században temetőkápolnaként és
osszáriumként szolgált. Az eredetileg gótikus stílusban épült 6x10 méter
területű kápolnát 1754-ben lebontották. Támpilléres maradványai 1932-ben
kerültek elő.

Thullner István elmondta, hogy a szent király emlékezete több mint 300 évre
nyúlik vissza városukban. Reményeik szerint a mai emlékhely-megjelöléshez a
közeljövőben méltó és szakszerű kivitelezésű, a templom alaprajzát híven
bemutató történelmi emlékhely készül.

Ezt követően Szörényi László irodalomtörténész emlékezett Szent László
királyra. *Arany János Szent László című versének felidézésével kezdte
beszédét, amelyben a költő teológiai precizitással szó szerint Aquinói
Tamást idézi:* *„Ám a lovat és lovagját élő ember nem láthatja. Csudálatos!
De csudákat szül az Isten akaratja.” *Nem látja senki, de hallja a vad
székely és a csángó – írja a költő. *A székelyek a csatában Szent Lászlót
és a Szent Szüzet hívták segítségü*l. Amikor Erdély és Magyarország uniója
semmivé vált, amikor a nemzet alig mert remélni a függetlenségben,
szabadságban, Arany felidézi a Szent László-legendát.

Szörényi László kifejezte örömét, amiért idén együtt ünnepeljük a szent
királyt és *Aranyt János*t, aki *már 1849 előtt elmesélte Szent László
másik csodáját <http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/elb01.htm#03>:* *amikor* *a
kereszténység **megrendül*t az országban,* magyar gyilkolta a magyart, a
polgárháború következtében pestis dúlt, László a leghatásosabb eszközt, a
magányos imát, könyörgést választotta, és ez használt: kilőtte a nyilát, és
ahová leesett, ott volt a keresztfűnek nevezett gyógynövény, amelynek
főzete megállította a pestist.*

Szent László elevenen élt a magyar nép emlékezetében. Az
irodalomtörténész *Zrínyi
Miklóst *említette példaként, aki *16 évesen mondott egy beszédet Szent
Lászlóról. Minden magyar főúr, politikus a mindenkori magyar nemzeti érdek
legfőbb mennyei pártfogójának tekintette *és beszédeikben példaként
állították az uralkodók elé.

Az előadó saját élményét is megosztotta a hallgatósággal. A Szent
István-bazilikában volt elsőáldozó, ahol mindig Fadrusz szobra mellett ült,
és lassan megértette a szimbolikáját: László király egy megkoszorúzott
koronát és egy kardot hordoz a kezében, annak jeleként, hogy a királyságot
szolgálatnak tekintette.

A műsor zárásaként a Teatrum Ad Flexum előadásában elhangzott Arany
János *Szent
László* című műve <http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/vs185302.htm#13>,
majd az egybegyűltek a templom előtt megkoszorúzták Lebó Ferenc Szent
László-szobrát.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170626/7b284d17/attachment.html>