[Grem] !!!!!!!! Kerényi Lajos atya vasmisés (90 évesen 70-nek néz ki)
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2017. Jún. 25., V, 10:01:40 CEST
Lajos atya 90 éves és kinéz 70-nek."Lelki orvossá lettem” – Hatvanöt éve
szentelték pappá Kerényi Lajos atyát
2017. június 24. szombat 18:00
http://www.magyarkurir.hu/hirek/-lelki-orvossa-lettem-hatvan
ot-eve-szenteltek-pappa-kerenyi-lajos-atyat
A vasmiséjét ünneplő Kerényi Lajos atyával beszélgettünk.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4007.jpg>
*Június 1-jén ünnepelte kilencvenedik születésnapját, és 23-án mondja
vasmiséjét. Lajos atya páratlan munkabírású, sok nemzedékre ható, élő
legendává lett pap, aki ma is egyszerre képes a fiatalokra hatni, őket
okosan megszólítani, és az idősek, az élettől búcsúzó betegek számára
vigaszt nyújtani. Kortalan derűjével közvetíteni egy idő nélküli világ
üzenetét.*
*– „Minél több lelket adj nekem, Uram!” – ez a Loyolai Szent Ignáctól
kölcsönzött mondat lett életének és papi működésének mottója, mint Bodnár
Dániel közreműködésével készült önéletrajzában elmesélte. Sok és egyre több
lélek sok és egyre növekvő felelősséggel is együtt jár. Esetleg gondokkal,
csalódásokkal, álmatlan éjszakákkal is az aggódás miatt, amely lelki
gyermekeinek gondjai miatt támad Önben. A kis hercegből vett hasonlattal:
hogyan viszonyul ahhoz az ezer meg ezer rózsához, amelyek mind az Ön
gondoskodásának köszönhetik, hogy virágba borultak?*
– Bizonyos értelemben könnyű dolgom van ebből a szempontból, mert *mint
kórházba, betegekhez, haldoklókhoz sokat járó pap már évtizedekkel ezelőtt
megtanultam, hogy az ember végső soron „Istenhez hanyatló árnyék”,** aki
„megtelik Isten-szerelemmel, mikor halni készül”. „Az ember természetes
vége természetfeletti”*, írja Aquinói Szent Tamás. Hatvanöt éves papi
működésem során soha senkit nem láttam Isten nélkül meghalni. Mer*t noha a
„kincs, hír, gyönyör” erőtere sokakat lefoglal, **amikor ezek elmaradoznak,
lényeglátóvá válik az ember.* *Megérzi, hogy Isten magának teremtett
bennünket, és nyugtalan a szívünk, míg benne meg nem nyugszik, *mint Szent
Ágostontól tudjuk.
*Fiatalon majdnem orvos lettem, papként pedig lelki orvossá lehettem:
kilenc kórház tizennégy intenzív osztályának rendszeres látogatója vagyok
ma is.* Gyakori tanúja a titokzatos határmesgyének, a lélek nagy
átlépésének a transzcendenciába.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4010.jpg>
*– Ellentmondásnak tűnik, hogy míg Ön kortalan, energikus, derűs, évtizedek
óta az idős, gyenge, szomorú, beteg emberek gyámolítója. Hogyan hatnak Önre
a gyakori kórházlátogatások? Hogyhogy mindig marad Önben erő újra elmenni a
szenvedőkhöz?*
– Érdekes, ez az összefüggés még soha nem jutott eszembe. Talán az a
kulcsa, hogy *értékeket adhatok át. A derűm, az optimizmusom örök
értékekből fakad,* és annak felismeréséből, hogy ezeket a nagyon beteg,
életük vége felé közeledő emberek tévedhetetlenül felismerik. Az emberiség
kollektív tudattalanjának közkincsei ugyanis.
Megesett, hogy* fogtam egy nagyon idős asszony kezét, és nem akart
elengedni. Hosszan ültem pedig már mellette. „Lajos atya, ne menjen el,
mert engem nem szeret senki!”* – kérlelt. Én pedig elgondolkodtam: lám,
milyen különös, hogy egy hosszú-hosszú élet utolsó szakaszában még mindig
„nem elég a szeretetből”.* A szeretet mindig eleven kincse tesz engem
annyira derűssé.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4140.jpg>
*– Lajos atyát egyszerre jellemzi a sarkosság, a határozottság, a dolgokat
nevükön nevező szigor és az emberi gyengeségek iránti megértés, az isteni
kegyelembe és irgalomba vetett hit. Annak hite, hogy ő még a legbűnösebb
embert is meg tudja menteni. Mire vezethető vissza ez a kettősség? Mitől
függ, hogy mikor melyik kerekedik felül Önben?*
– Fejlődés eredménye, hogy megértőbb lettem.* Fiatalabb korban a
„világmegváltó” hevület szigorúbbá teszi az embert. Később azonban rájön,
hogy nem ő a dolgok véghezvivője, és óvatosabbá válik.* Mint Pál apostol
írja: „Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést Isten adta.”
Ezen túl pedig úgy gondolom, hogy *a jó nevelésben az igazság és a szeretet
csókot vált, keménységet és szívet kell benne ötvözni. *Például *nagyon
nagy baj, ha egy gyereket elkönyvelnek rossznak, mert éppen attól lehetne
jobb, ha szeretnék*. És azt sem szabad sohasem elfelejteni, hogy * nem
mindenki tehet arról, amilyen.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4037.jpg>
*– Beszélgettem egy korábbi, kereső tanítványával, aki azelőtt, hogy fél
éven át a hittanára járt, nem hallott Önről. Nagy hatással volt rá:
pásztort, sokaknak biztonságot nyújtó, jelenlétével gyógyító embert ismert
meg Önben. Olyan embert, akinek mások szolgálata vált az életévé, mondta.
De bizonyosan Önnek is meg kellett harcolnia ezért a
kiegyensúlyozottságért, tette hozzá. Milyen küzdelmeken keresztül vezetett
az út a mai harmóniáig, Lajos atya?*
– Ez kisugárzás kérdése. Karizmáé. Olyasmiké, amiket kap, a személyiségével
már eleve magával hoz az ember, és szinte „nem is tehet róla”. De persze
erősíthet rajtuk, ha átadja magát a hivatásának. *Amit én teszek: igyekszem
a Szentháromság személyeivel élő kapcsolatban lenni az imáimban.*
Az utam valóban küzdelmes volt.* Tizenöt évesen belenőttem a háborúba,
tizennyolc évesen katona lettem – de nem öltem meg senkit *–, aztán *orosz
fogságba kerültem, szénbányában dolgoztam. Sokat szenvedtem, mégis, ma is
nagy örömöm, hogy átélhettem azt a szenvedést, és felismerhettem, hogy ott,
a Donyeck-medencében is jelen volt: velünk, szenvedőkkel volt az Isten. Az
ember természeténél fogva keresztény, írja Tertullianus, és
„Istendarabkákat” szedeget össze az élete során, * mint József Attila *A
kutya* című versében olvasható.
*Küldetést kaptam, a beteg világ gyógyításának küldetését: a tanítást, a
gyerekek, fiatalok nevelgetését és az idősek, haldoklók szolgálatát. Az
örök élet felé irányításuk feladatát.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4118.jpg>
*– Melyek azok a gondolatok, amelyeket mindig át akar adni, ha csüggedő,
utat vesztett emberekkel találkozik?*
– *A gyóntatószék sokszor afféle pszichiátriai ambulancia, ahol bizalmat és
önbizalmat kell az emberekbe csepegtetni. Nem az Isten **büntet*,* hanem**
a bűn,* *ez az, amit mindenkivel szeretnék megértetni.*
*De amúgy inkább hallgatok, mert aki szenved, annak beszélnie kell*. Ki
kell tudnia mondani önmagát, a titkait, mert még testi elváltozásokat is
tud okozni, ha valakinek a lelke nincs rendben. *Az Úr irgalmas, csak
szeretet van benne; megnyugtatni, megváltani érkezik, és nem számon
kérni –* *minden
betegnek ezt szoktam mondani.*
* <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4065.jpg>*
*– Szintén az imént említett tanítványa mondta, hogy Lajos atya egyszer a
hittanon elmesélte: nemrég kihúzták egy fogát. Nem félt megmutatni a
gyengeségét; azt, hogy ő is ember. Olyan, mint mindenki más. Közvetlen, az
emberek között élő, tőlük papsága folytán nem elkülönülő ember. Milyen
megfontolás húzódik meg e mögött a természetesség, közvetlenség mögött?*
– *Egyszer télen bejött a hideg templomba egy piszkos, szakállas,
elhanyagolt állapotú ember. Azt hittem, pénzt szeretne. „Mennyit adjak?” –
kérdeztem tőle. „Csak szeretetet kérek!” – válaszolta, és sírni kezdett. Én
pedig átöleltem.*
Az emberek arra vágynak, hogy a szívünk együtt dobogjon az ő szívükkel.
*– Gyakran előkerülő jelző Lajos atyára vonatkozóan a kortalanság. Ami arra
is vonatkozik, hogy Ön sem nézi a kort, azaz nem osztályozza az embereket a
koruk alapján, mert úgy gondolja: bármilyen korban rá lehet térni a
krisztusi útra. Hogyan gondolkodik az életkorokról a hit iránti fogékonyság
szempontjából?*
– Igyekszem mindig a befogadók szempontjait, élethelyzetét is figyelembe
venni, amikor a hitről beszélek.* A fiatalok* *számára például manapság már
természetes a szex, a gyakori italfogyasztás. **Nem szabad* *rájuk támadni,
pokollal ijesztgetni őket *– *hiszen Jézus még* *a poklokra **is alászállt* *a
bűn**ösökért! Nem lehet a jót **az emberekre* *ráerőltetn*i. *A fiatalok
bizalmát meg kell nyerni, akkor lehet hatni rájuk. Én például – viccelődve,
barátian – úgy szoktam tőlük búcsúzni, hogy jó borokat válasszanak,** ha
már isznak.* *De persze próbálom nekik elmagyarázni*, *hogy milyen rossz
függővé válni.*
* <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=79091&img=o_IMG_4158.jpg>*
*– Nagymarosra és Egerszalókra is mennek olyanok, akik nem tartozn**ak az
egyházi közösséghez, de érdeklődők. E szívének oly kedves, sőt Ön által is
alapított rendezvényeknek egyik fontos funkciója éppen az, hogy a keresők
számára vonzerőt jelentsenek. Őket hogyan lehet jól megszólítani?*
–* Nem szabad* *dogmatikus „bükkfanyelven” beszélni*, ez biztos. *Sok
példa, sok nevetés, jó élmények – ez a kombináció lehet hatásos. A humornak
érdemes nagy szerepet biztosítani. **Tetszeni szokott például a
hallgatóságnak, amiko*r *az érzéki élményeket hajszoló fiúkról
„szextraktorokként” beszélek*. *Jegyesoktatáson pedig mindig ostorral
fenyegetem azokat*, a*kik hét év múlva válni akarnának, és azt állítanák
majd a párjukról: „Valójában nem is szerettem.” **Fontos a jó tálalás.
Jobban értékelik a pogácsát, ha herendi tálon adjuk, mint ha koszos kézzel
a tortát.*
Kerényi Lajos atya június 25-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor mutatja be
vasmiséjét a budapesti Szent Kereszt-templomban (Üllői út 145.). További
információk ITT
<http://www.magyarkurir.hu/esemenyek/dr-kerenyi-lajos-atya-vasmiseje-budapesten>
olvashatók.
Fotó: Lambert Attila
Kiss Péter/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170625/849eabf2/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról