[Grem] Dippold Pál: Nem félni?

[KEA]

Nem félni?

Magyar Hírlap, 2017.06.06. -- Dippold Pál
http://magyarhirlap.hu/cikk/89801/Nem_felni


Álláspont. Ismét ártatlan embereket gyilkoltak meg a műveltnek, okosnak,
felvilágosultnak és módfelett demokratikusnak mondott Nyugat-Európában.


Nem tudni pontosan, hogy a most Londonban elgázolt és agyonszúrt
áldozatok hányadikok a hasonló sorsúak százai közül. A világnak az a
része, ahonnan, mi, kelet-közép-európaiak szinte történelmünk
kezdeteitől a tudást, a fejlődést és a szabadságot vártuk,
degenerálódott. Kipusztították az ott élőkből a legalapvetőbb
ösztönöket. Képtelenek megvédeni a saját életüket, kisebb-nagyobb
közössé­geikről már ne is beszéljünk. Lassan már családok sincsenek, nem
illik a liberális újmódi világba az úgynevezett hagyományos
papa-mama-gyerekek családkép, gender van. Nemtelen emberek széttartó,
kóborló csapatai.

A tartás, az a közösségi értékekre és érdekekre épített szerkezet,
amelyet egykoron európainak minősítettek, eltűnt. Nem kis részben azért,
mert diadalmasan végigvitték a vallástalanítást. Miután 2015 januárjában
a francia provokátorújság, a Charlie Hebdo mindenki más mellett az
iszlám követőit is vérig sértette, és ezért szétlőtték a
szerkesztőségét, Európa vezetői ott vonultak a párizsi utcán: Je suis
Charlie! Érdekes, ezek a figurák az azóta történt sok terrorcselekmény
után nem mászkáltak a papírjaikkal sem Brüsszelben, sem Berlinben, sem
Párizsban, sem Londonban. Inkább behívták és Európában marasztalják a
több tízezer, magát menekültnek álcázó, bizonytalan hátterű és
személyazonosságú, nap­jainkra már nem is potenciális, hanem valódi
terroristát.

A balliberális Európa ormótlan módon leckézteti Magyarországot azért,
mert egyedüliként az uniós országok közül, nemcsak megpróbálta, hanem
meg is állította a migránshordákat. Európa ezt nem érti, hiszen
hivatalosan is hitehagyott, így mit tudna kezdeni az iszlám követőivel?
Nem érti a vallás diktálta parancsokat családról, közösségekről és az
összetartozásról sem. Képtelen elfogadni, hogy az a fennhéjázó és
beteges világszemlélet, ami ma Európa balliberális részét jellemzi, a
maga végtelenül kicsinyes másságkultuszával, az egyenlősdivel, ócska és
öngyilkos provincializmus.

A magyar rendszerváltozás leginkább elkoptatott idézete Bibó István
1946-os írásából származik. „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit
tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől,
a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség
ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a
lekicsinyléstől… Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem
voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká
válni.” Ha a mai, nyugati társadalmi formációkat kész demokráciáknak
minősítenénk, hazudnánk. Mert igenis félni, tartani kell azoktól a
gonosz szándékú euró­pai vezetőktől, akik sok száz ember elpusztítása
után sem mérik fel tetteik következményeit. Ők is gyilkosok.

Európa töméntelen rendőrrel és katonával teli nagyvárosait végignézve
Bibó István aligha mondaná azokat demokráciáknak.

Volt nekünk Európában egy nagyon okos emberünk, aki már 1978-ban tudta,
hogy mit jelent nem félni: „Testvéreim! Ne féljetek befogadni Krisztust
és elismerni az ő hatalmát! (…) Ne féljetek! Nyissátok ki, sőt tárjátok
szélesre a kapukat Krisztusnak! Nyissátok meg az államok határait, a
gazdasági és politikai rendszereket, a kultúra, civilizáció és haladás
tágas birodalmát az ő megmentő hatalmának! Ne féljetek!” Karol Wojtyła,
azóta már Szent II. János Pál a hit erejével szólt hozzánk. Úgy, ahogy
ezt kétezer évvel korábban Jézus Krisztus tette: Ne félj, higgy!

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.