[Grem] Mezei Balázs, filozófus 'Egy új Európáról'

[Emoke Greschik]

Egy új Európáról – Donald Trump varsói beszéde után
<http://mandiner.hu/cikk/20170710_mezei_balazs_egy_uj_europarol_donald_trump_varsoi_beszede_utan>
2017. július 10. 07:29

Mezei Balázs
http://mandiner.hu/cikk/20170710_mezei_balazs_egy_uj_
europarol_donald_trump_varsoi_beszede_utan
<http://mandiner.hu/cikk/20170710_mezei_balazs_egy_uj_europarol_donald_trump_varsoi_beszede_utan?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201707>

*Az Európai Unió jelenleg a teljes átalakulás állapotában van, amit az
Egyesült Királyság kilépése, a migránsok beözönlése, az uniós vezetési
válsága, hitelességének megrendülése jelez.* *Donald Trump a varsói
beszédében erről, Európa válságáról beszélt. Szerinte a hagyományos értékek
megvédése, Európa fennmaradása, túlélése elsődleges cél. *

*Donald Trump amerikai elnök varsói beszéde
<http://edition.cnn.com/2017/07/06/politics/trump-speech-poland-transcript/index.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201707>
*nemcsak új amerikai Európa-politikát jelez, hanem *olyan Európa-felfogást
is vázol, amely élesen eltér a mai nyugat-európai törekvésektől.*

Az Európai Unió jelenleg a teljes átalakulás állapotában van, amit az
Egyesült Királyság kilépése, a migránsok beözönlése, az uniós vezetési
válsága, hitelességének megrendülése jelez. Ebben a közegben *az új francia
elnök törekvése a párizsi dominancia megerősítésére nyilvánvalóan csak az
egyik lehetséges vonal az Unió átalakítását tekintve. Ez a „napóleoni”
koncepció arra törekszik, hogy Németországtól visszavegye az Unió
vezetésének szerepét és gazdasági-politikai értelemben egyértelműen Párizst
emelje a legfontosabb nemzeti politikaformálás középpontjává. Ez a felfogás
burkoltan az orosz-francia együttműködést is szorgalmazza.*

Ezzel szemben *Trump elnök beszéde más hangsúlyokat alkalma*z. Először is
Európa válságát emeli ki, amelyben* a hagyományos értékek megvédése, Európa
fennmaradása, túlélése elsődleges cél. Az értékek fenntartója nem az Unió,
hanem a közép-európai régió, a Háromtenger-övezet országai. **A Trimarium
Kezdeményezés, amelyet Lengyelország jelentett be nemrégiben, a Balti-, a
Fekete- és az Adriai-tenger által határolt régió országait fogná össze.
Hatalmas terület ez Észtországtól Bulgáriáig és Horvátországtól
Lengyelországig. *J*elentősége kettős: egyfelől az orosz birodalommal
szemben ütközőzónát képez (noha földrajzilag része a kalinyingrádi terület
is), másfelől a nyugati uniós államoktól is elkülönül, mivel tagjai néhány
évtizede még szovjet befolyás alatt álltak. *Ez utóbbi következtében a
Trimarium államai *gazdaságilag, társadalmilag* *ma is erősen elmaradottak
Nyugat-Európához képest*.
Másrészt* azonban felfogásukban a hagyományos európai-keresztény orientáció
jóval erősebb **a nyugati államok szekularizált közfelfogásához*
*viszonyítva.*

Amennyiben *Trump elnök a Trimariumot *nemcsak megemlítette, de*
támogatásáról is biztosította*, világos, hogy az USA jelenlegi
Európa-politikája erős változáson megy keresztül: Brüsszel, Párizs vagy
Berlin ellenében Varsót, Prágát, Budapestet, Bukarestet, Zágrábot, Szófiát
támogatja mind politikai, mind kulturális értelemben. *Ez a támogatás a
Visegrádi Együttműködés kibővített megerősítése, a jelenlegi magyar
külpolitika – és ezzel együtt történelemértelmezés – alátámasztása. *Ha
ehhez hozzátesszük, hogy Trump *a varsói beszédében egyházi szenteket,
zeneszerzőket, tudósokat is említett, akik Közép-Európa hajdani
virágzásához jelentősen hozzájárultak – mint például Kopernikusz –, az is
világos, hogy ez az álláspont a magyar kormány számára korábban nem látott
lehetőségeket nyithat meg politikai, gazdasági és kulturális téren
egyaránt.*

Noha Trump hatalmas ellenszélben kénytelen működni elnöki beiktatásától
kezdve, annyi jól látható, hogy politikai, ezen belül *külpolitikai
célpontjai és hangsúlyai egyértelműen kijelöltettek. Ezek a pontok a magyar
kormány felfogásával lényegében egybevágnak.* *Az egyetlen érzékelhető
különbséget az jelenti, hogy a Trimarium célja egyebek mellett Oroszország
elszigetelésének további erősítése,** ami eltér a francia-német
törekvésektől, és* némiképpen – noha messze nem a sajtó által hirdetett
mértékben – *a jelenlegi magyar orientációtól is. * Ez utóbbi oka azonban
egyértelműen gazdasági okokban, illetve különösen a magyar politika
mozgásterének 2010 utáni szándékolt beszűkítésében keresendő.

*Európa mint kulturális egység koncepciójának ez az új megközelítése **még
további kidolgozásra szorul, amely kritikusan figyelembe vehet olyan
kezdeményezéseket is, mint Friedrich Naumann Mitteleuropa-koncepciójának
néhány eleme. *Ebben a felfogásban* a teljes közép-európai régió
gazdasági-kulturális egységesítéséről van s*zó, a szerző felfogása szerint
német vezetéssel. Ez utóbbit kritikusan kezelve a koncepció ma is komolyan
mérlegelhető, különösen a régió közös fejlesztésének a gondolata, amely
együtt jár a kulturális kapcsolatok kidolgozásával. Noha itt az eltérő – s
kulturálisan erősen érvényesülő – felekezeti hagyományok akadályként
jelenhetnek meg, ezek leküzdése az egységességben hangsúlyozott sokféleség
vonalán jól elgondolható.

Mindebben *a szokványostól* e*ltérő történelemszemlélet lehetősége is
megnyílik, amelybe*n *az európai fejlődés fővonalát* *nem **a
felvilágosodás-marxizmus genealógiája jelöli ki,* *hanem a felvilágosodás
közép-európai, kritikus-szintetikus befogadásának a közege,  **amely a 19.
századi felvirágzáshoz vezetett oly teljesítményekben, mint például Kant
filozófiája vagy Liszt zenéje. E virágzás gyökerei visszanyúlnak a
reneszánszra, különösen Sobieski János 1683-as győzelmére, amely lehetővé
tette a történelmi Magyarország helyreállítását*. Kifutásában a német és az
orosz hegemóniával egyaránt szembenálló politikai és kulturális
törekvésekhez vezetett, melyeknek sok példájával szolgál a régió
művelődéstörténete.

A feladat a fentiek alapján adott: olyan* összehangolt törekvésekre,
kutatásokra van szükség, amelyek ezt a történelmi vonalat kellő mélységben
képesek feltárni, kidolgozni, és tovább vezetni.* Mindennek a napi
politikán, de a stratégiai kérdéseken is messze túlnyúló jelentősége van,
mivel* a középeurópaiság lényegében filozófiai pozíció, amelyben a közép, a
meszotész gondolata döntő szereppel bír. *Nemcsak a parlamenti
választásokra igaz, hogy azokat csak „középről” lehet megnyerni, hanem a
valóságfelfogásra is: *az igazság a szélsőségektől mentes centrumból
látható be a legteljesebben.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170710/a800b06a/attachment.html>