[Grem] a hazai sváb, szász, cipszer közösség hungarus-tudata, és a kommunisták általi kitelepítése a hamis kollektív bűnösség vádja alapján

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 22., V, 18:21:22 CET 

 Isten veled, Hazánk!
A kommunistáknak óriási veszélyt jelentett a hazai német közösség
magatartása, összetartó ereje, vallásossága.

http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html
2017. január 22. 00:52
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/104007-Isten_veled__Hazank_.html#>

*Tercsi néni mintegy pótnagymamaként vette körül gyermekkoromat,* és
így nyomot hagyott felnőtt életemben is. Mintaszerű gyümölcsösében
rengeteget garázdálkodtam, s *csodáltam munkabírását, pontosságát,
segítőkészségét, mély vallásosságát. Ma látom, felnőtt fejjel, hogy
egyénisége származásában is gyökerezett,  hiszen Klausz Terézia sváb
nemzetiségű volt.* Évszázadok óta itt élt családja a Pilis vidékén. *A
háború azonban mindent megváltoztatott. *Hitlernek már nem maradt ideje a
magyarországi németek áttelepítésére, *Sztálinnak a győztes szövetséges
hatalmakkal karöltve* viszont igen. T*ercsi nénit csak azért nem
telepítették ki 1946-ban, mert férje nem volt német. Itthon maradt,* *de
testvéreit, rokonait, barátait, 1032 svábot* *kitelepítettek
*Pomázról. Nagypapám
kísérte orvosként *a vagonokba zsuppolt szomorú ** németek*et,*
akiknek **mindenĂĽket
elvették*. Pest megye területéről hatvanezer, az országból pedig
*mintegy negyedmillió **magyarországi német* v*olt kénytelen elhagyni*
*szülőhelyét*. A második világháború utáni *igazságtalan, a kollektív
bűnösség elve alapján elüldözött* német lakosokkal 1946. január 19-én
gördült ki az első vonatszerelvény Magyarországról. *A kisemmizett **németek
**a vagonra* *azt írták fel búcsúzóul: Isten veled, Hazánk!*

*A középkori, több hullámban lezajlott betelepülések döntő
fontosságúak voltak a Magyar Királyság számára. Az új német telepesek
rengeteg értéket hoztak magukkal,* nemcsak létszámuk miatt, hanem *
szaktudásuk, szorgalmuk, vallásosságuk révén.* Egy volt sváb falut még ma
is felismerünk rendezettsége miatt. Szokásaik és erős közösségi
összetartozásuk mellett ők sem maradhattak ki az asszimilációból. *A 18.
század második felére megerősödött a német városi polgárság, amely B*écs
káros politikája miatt, gazdasági érdekeit tekintve* egyre inkább a magyar
polgársághoz kötődött*. A más nemzetiségeknél is kialakult* hungarus-tudat
területi kapcsolatot jelentett, a Magyar Királyságban élő népek
meghatározását.* A 19. századi polgári nemzeti mozgalmak megindulásával sem
tűnt el ez a magyarországi németség számára, mint más nemzetiségeknél.
Inkább az asszimiláció egyik útja lett. A németségnek hazánkban nem volt
nemessége, ez is oka lehetett, hogy igyekeztek a magyar nemességhez
hasonlítani szokásaikban, öltözködésükben. A később betelepülő délvidéki
németségnél is tetten érhető, hogy *a 19. század derekára ez a
hungarus-eszme többet jelentett területi meghatározottságnál, érzelmi
kapcsolatot is kifejezett a magyar svábok számára.*

Természetesen a hazai németségnek is volt történeti öntudata, a korábbi
betelepülőknél ez már a 17. században megerősödött. Azonban a kulturális
felsőbbrendűségi tudat, valamint a reformáció bonyolult hatása sem
választotta élesen ketté a magyarságot és a németséget. *Kivételt képeznek
ez alól az erdélyi szászok, akiknek sajátos útjuk 1848-ra is különálló
irányt eredményezett. Bennük is volt hungarus-tudat, de elválaszthatatlanul
a német nemzeti tudattól és a szász önállóságtól. Ráadásul ez inkább
erdélyi tudat volt*.* A Szepességben élők öntudata azonban teljesen
összeolvadt a magyar nemzeti érzéssel. Frőlich Dávid, késmárki matematikus
alkotta meg 1641-ben a Deutschungar fogalmát, amelyet más részeken élők is
átvettek. A cipszerek és gründlerek számára a szepesi öntudat védelmezte a
hagyományaikat és népi jellegüket, de nem lett német öntudat. Kialakult egy
feszültségmentes, harmonikus egyensúly a körülöttük élőkkel. Ha nem is
ennyire jellegzetesen, de hasonló játszódott le a nyugati határszélen
élőknél is.* A pozsonyi Karl Daniel Nitsch a hungarus-tudat egyik első
megfogalmazója volt, s a Karl Gottlieb Windisch polgármester vezette
pozsonyi tudós kör is a* „magyar szellemű, német nyelvű” eszmé*t hirdette.

A magyarországi németek szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat jól
szimbolizálja, hogy *az 1848-1849-es szabadságharcot - az erdélyi szászok
kivételével -  nagy tömegében saját ügyüknek tekintették, és a küzdelem a
magyarsággal közös történelmi élménye és érdeme lett a hazai németségnek.*
Így fordulhattak elő olyan mosolyogtató helyzetek a csatatéren, mint
ami *egy szepességi önkéntes
vadásszal történt, aki odakiáltott az osztrák katonának németül: „Megállj
te átkozott német kutya, majd megmutatjuk neked!”*

A pest-budai németek szerepére idézzük még fel Haynau
táborszernagy hirdetményét, amelyet a főváros elfoglalása után adott ki:
„Bennetek, kevesek kivételével, keserűen csalatkoztunk, azért békés
érzelmeitek nyilvánításainak feltétlen hitelt nem adhatunk. Ti, nyelvre és
szokásokra nézve nagy részben németek, ismét részt vettetek azon
törekvésben, mellyel egy istentelen szájhős egy magyar köztársaság ábrándos
épületén munkált.”

*Patriotizmusukat a következő generációk is megörökölték, ahogyan egy
cipszer származású evangélikus lelkész feljegyezte: „A szellem azonban a
szülői házban is lelkesen magyar volt, s ha édes atyánk este az asztalnál
az akkori szokás szerint az 1848/49-es élményeiről és küzdelmeiről beszélt
és sebhelyére is rámutatott, több mint egyszer a lelkünkre kötötte:
Gyermekeim, mi Zipser németek vagyunk, de ha tudnám, hogy csak egyetlen
idegszál is van bennetek, amely nem a magyar hazával érez, azt rögtön
kitépném a testetekből.”*

*Épp ezért *a világháború után* a kommunistáknak* *óriási veszélyt
jelentett* *a hazai német közösség magatartása, összetartó
ereje, vallásossága.* *Nagy Imre belügyminiszter **terjesztette a
minisztertanács elé a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai
németség kollektív bűnösségén alapult. A győztes nagyhatalmak kicsinyes
bosszúja az ártatlanokon, és az akkori magyar kormány gyengesége és
hibái miatt 1945 és 1948 között törvényesnek hazudott rendeletekkel
végrehajtották a kitelepítéseket, és a németek ingatlanjainak 74 százalékát
elkobozták.*

A magyar országgyűlés 2012-ben hozott törvényt "a kollektív bűnösség
igaztalan vádja és elve alapján üldöztetést, kisemmizést elszenvedő
magyarországi német közösség emberi jogokat súlyosan sértő és igazságtalan
elhurcolásáról", és január 19-e lett ennek emléknapja.

A kitelepítettektől mindenüket elvették, mégis valójában nem ők vesztettek
a legtöbbet, hanem mi, akik itt maradtunk – nélkülük.

*Hernády Zsolt*

*történész*
kotelekbog.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170122/f9116601/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról