[Grem] !! A Szzanya az letnkben / mariolgus

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 9., H, 14:06:10 CET 

Kedves Laci!
Bocs. Mindjárt kiveszem.
Emőke

2017-01-09 14:04 GMT+01:00 baják.lászló <bajak.laszlo at hnm.hu>:

> Kedves Emőke! Kérlek vedd ki a munkahelyi e-mail címemet a listából.
> (bajak.laszló@hnm.hu). Jelenleg minden Grem üzenetet ugyanis kétszer
> kapok meg (jön az otthoni címemre is) és nagyon fárasztó letörölgetni az
> amúgy is túlterhelt múzeumi gépemről. Előre is köszönöm. Üdv: L
> ------------------------------
> *Feladó:* grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu <grem-bounces at turul.kgk.uni-
> obuda.hu>, meghatalmazó: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> *Elküldve:* 2017. január 9. 13:00
> *Címzett:* grem at turul.banki.hu; Dorottya Mogyorósi; Emoke Greschik
> *Tárgy:* [Grem] !! A Szűzanya az életünkben / mariológus
>
> A Szűzanya folyamatosan jelen van életünkben – interjú Kovács Zoltán
> mariológussal
> 2017. január 8. vasárnap 19:56
> http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szuzanya-folyamatosan-jele
> n-van-eletunkben-interju-kovacs-zoltan-mariologussal
> A Szent István Társulat a tavalyi esztendő végén jelentette meg Kovács
> Zoltán plébános, mariológus „Íme, az Úr szolgálóleánya” című könyvét,
> mely rendkívül alaposan, részletesen mutatja be a mariológiát és a
> Mária-tiszteletet.
>
> <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74699&img=o_IMG_6829.jpg>
>
> *– Az új esztendő első napja Szűz Máriának, Isten anyjának az ünnepe,
> egyúttal parancsolt főünnep, a béke világnapja. Tekinthető ez is Mária
> különleges tiszteletének az Egyházon belül?*
>
> – Különleges tisztelet? Inkább azt mondanám, hogy *Isten Anyjának
> tisztelete „természetes” része az Egyház kultuszának. A *Boldog VI. Pál
> pápa által kiadott Marialis Cultus kezdetű, Mária tiszteletéről szóló
> apostoli buzdítás, vagy a II. vatikáni zsinat Lumen Gentium kezdetű
> konstitúciója is megerősíti azt, hogy a Mária-tisztelet fontos, szerves
> része a katolikus hitnek. A Szűzanyának nagyon is megvan a helye, a maga
> szerepe a karácsonyi ünnepkörben, hiszen „elsődleges érintettje” a
> megtestesülés titkának.
>
> Régen kiskarácsony napjának is hívták január elsejét, vagyis a karácsony
> nyolcadát záró napot. A Szűzanyának nemcsak az istenanyaságát ünnepeljük
> ekkor, hanem az *örök szüzességét is, mely istenanyaságától el nem
> választható, hiszen szűz-anyaként tekintünk rá*. Földi életének a
> kezdete, illetve beteljesülése, azaz szeplőtelen fogantatása és a
> mennybevétele más időben kapnak helyet a liturgiában. Mária
> istenanyaságának ünnepe nagyon is a karácsonyi ünnepkörbe való: ekkor fogja
> kezébe az újszülött gyermeket, ekkor tudunk igazán „húsvér édesanyaként”
> tekinteni rá, aki a testté lett Igét, az emberré lett Fiúistent világra
> szülte.
>
> *– Az idei esztendőben emlékezünk meg a fatimai jelenés 100.
> évfordulójáról, amely egyházilag is elismert jelenés, sőt, Szent II. János
> Pál 2000-ben, amikor a harmadik látnok, Lúcia nővér jelenlétében boldoggá
> avatta a két fiatalon elhunyt látnokgyermeket, Jácintát és Franciscót, az
> egész világot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Mi ennek a jelentősége és
> üzenete?*
>
> – A Szűzanya folyamatosan jelen van életünkben. *Isten anyja az Egyház
> anyja is. Lelki értelemben a gyermekei vagyunk, hiszen mindazok, akiket a
> Szentháromság nevében megkereszteltek, az istengyermekségben részesültek.
> Ez azt is jelenti, hogy a Szűzanya égi édesanyánk is. **A fatimai
> üzenetek rámutatnak a Mária Szíve-tisztelet jelentőségére, a kárhozat
> lehetőségére és elkerülhetőségére, az engesztelés, a bűnbánat és az
> állhatatos imádság fontosságára, valamint Isten irgalmas szeretetére*,
> mely a legsötétebb megpróbáltatásban sem hagyja magára a zarándok Egyház
> küzdő tagjait, hanem *mindenkit üdvösségre akar vezetni*. Ezzel működik
> együtt a Szűzanya is. Annak, hogy Szent II. János Pál pápa az egész világot
> Mária oltalmába helyezte, az a legfőbb üzenete, hogy tudatosítsuk
> magunkban: *a Szűzanya nem hagy magunkra minket, üdvösségünket akarja és
> munkálja.* *Odafigyel ránk, figyelmeztet, vezet bennünket.* Úton vagyunk,
> a földi élet zarándokútját járjuk, az adventi időszak is erre mutatott rá
> nemrég. Ezen az úton *könnyű eltévedni, könnyű elbukni, megsebződni,
> beszennyeződni,* *de van célunk, Jézus Krisztus*. És *van, aki kísér
> minket ezen az úton: Jézus az ő édesanyja személyében is kísérőt adott
> nekünk.* Égi édesanyánknak ez az oltalmazó, féltő szeretete nyilvánul meg
> az Egyház által hitelesnek minősített fatimai jelenés esetében is.
>
> *– Szent II. János Pál különlegesen tisztelte a Szűzanyát, erre utal
> jelmondata is: Totus tuus (Egészen a tiéd), és köztudott: azt, hogy túlélte
> az ellene 1981. május 13-án – a fatimai jelenések évfordulóján – a török
> Ali Agca által elkövetett merényletet, annak tulajdonította, hogy a
> Szűzanya közbenjárása meghallgatásra talált Krisztusnál.*
>
> – *A szent pápa jelmondata is egy Mária felé forduló önfelajánló imádság
> kezdete.* Korán, nyolcéves korában elvesztette az édesanyját, és ez is
> közrejátszott abban, hogy a Szűzanyához ennyire közel került. Lengyel
> katolikusként, papként hozta is magával a mélyen megélt tiszta
> Mária-kultuszt. Róma püspökeként pedig gondja volt arra is, hogy az egész
> világra kérje a Szűzanya oltalmát. Az eltévedt golyókkal kapcsolatban
> nyilván lehet magyarázatokat találni. II. János Pál azonban maga is
> szerette megragadni a misztikumot, szeretett a mélyére tekinteni az
> eseményeknek, annak a természetfölötti, kegyelmi vonatkozásait is
> megtalálni. Nyilván nem véletlen, hogy a szentatya elleni merénylet éppen a
> fatimai jelenések napján történt, mint ahogy az sem, hogy ez az esemény
> sokak figyelmét fordította a Szűzanya felé. *II. János Pál számára fontos
> volt, hogy Mária oltalmáról értesüljenek az emberek. Élete utolsó éveiben,
> amikor már rengeteget szenvedett, majd haldoklása perceiben is, Mária kezét
> fogta.* A Szűzanya tiszteletéhez fűződő érdemei közt hadd említsem *a
> Megváltó Anyjáról szóló enciklika (Redemptoris Mater) harmadik fejezetét,
> melyben Mária kegyelemközvetítő szerepét fejti ki doktrinális erővel.*
>
> *– Mi az Ön véleménye a međjugorei jelenésekről? Miért érződik az a
> kettőség, hogy a katolikus hívek nagy számban zarándokolnak el erre helyre,
> míg a Tanítóhivatal álláspontja mintha késedelmet szenvedne?*
>
> – „Vizsgáljatok meg mindent”, Szent Pál apostol erre buzdít bennünket.
> Egyáltalán nincs okunk arra, hogy elhamarkodjunk ilyen jellegű döntéseket.
> Úgy gondolom, jó ilyenkor külön szemlélni az üzenetek témáját, valamint azt
> a jelenséget, hogy mennyien zarándokolnak Međjugorjéba, s ezáltal hány
> embernek vesz fordulatot az élete. Az, hogy az üzeneteknek mennyire
> bizonyítható vagy nem bizonyítható a természetfölöttisége, még további
> kutatásokat igényel. Az azonban bizonyos, és ezt látjuk is, hogy
> „beimádkozott helyről” van szó. Emberek tízezrei zarándokolnak oda, valóban
> vannak megtérések, életek rendeződnek, sőt, néha még testi gyógyulásokról
> is szólnak a hírek. Sokan felismerik az életükben az isteni kegyelem
> működését, a Szűzanyának a pártfogását. Međjugorjét a „világ
> gyóntatószékének” is szokták nevezni, hiszen ott rengetegen járulnak a
> bűnbocsánat szentségéhez. *Több olyan személyes ismerősöm is van, akik
> szkeptikusan, mereven indultak útnak Međjugorjéba, és én magam lepődtem meg
> a legjobban, hogy teljesen más lelkülettel jöttek haza.* Messzemenő
> következtetéseket nyilván még nem kell levonni abból, hogy a sok pozitív
> történés az üzenetek egyértelmű természetfölöttiségét bizonyítja-e, ezzel
> meg kell várni a Tanítóhivatal álláspontját. Ami azonban biztos, hogy *sokan
> megtapasztalnak egyfajta kegyelmi légkört ezen a helyen. Ha idővel sikerül
> tisztázni a gyökerét az ottani történéseknek, és tegyük fel, hogy nem
> igazolódna be a természetfölöttisége az üzeneteknek, akkor is van egy
> „beimádkozott hely”, amelynek a lelki atmoszférájára lehet építeni.*
> Mondjuk a gyakorlatban alkalmazni egy régebb óta működő, akár lourdes-i,
> vagy fatimai jellegű Mária-kultuszt, mely később képes fenntartani, sőt
> továbbfejleszteni azt a lelki többletet, ami ott évtizedeken keresztül
> kialakult. Međjugorjénak tehát ilyen értelemben is lehet jövője, de a
> szenzációhajhászás és az „üzenetek” egyoldalú, szubjektív értelmezése
> helyett folyamatosan figyelni kell arra, hogy a Mária-tisztelet mindig
> összhangban legyen az Egyház irányelveivel és hívő gyakorlatával.
>
> <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74699&img=o_IMG_6763.jpg>
>
> *– Nagyon sok magánkinyilatkoztatásról lehet hallani, olvasni az
> interneten. Milyen veszélyeket rejtegetnek ezek?*
>
> – Magánkinyilatkoztatásról beszélni, egyes üzenetek mellé állni úgy, hogy
> a Tanítóhivatal még nem folytatott róluk vizsgálatot és nem mondta ki, hogy
> igen, erről van szó, meglehetősen veszélyes. A *Katolikus Egyház
> Katekizmusa* is megfogalmazza: „A századok folyamán történtek úgynevezett
> »magán« kinyilatkoztatások, melyek közül néhányat az egyházi tekintély
> elismert, de ezek nem tartoznak a hitletéteményhez. Nem arra szolgálnak
> ugyanis, hogy Krisztus végleges kinyilatkoztatását »kiegészítsék« vagy
> »tökéletesítsék«, hanem azt kell elősegíteniük, hogy az adott korban
> tökéletesebben lehessen abból élni” (n. 67). Sok embernek vannak belső
> megtapasztalásai, akik ezekből messzemenő következtetéseket akarnak
> levonni, és kijelentik, ha én valamit a lelkiéletemben, imádságomban
> megtapasztaltam, akkor ennek így kell lennie mások életében is, és ezt
> mindenki fogadja el. *Ezeknek így nem feltétlenül kell még hitelt adni,
> jobb az óvatosság.*
>
> Minden írott kiadványon meg kell keresni az imprimáturt, vagyis az egyházi
> jóváhagyást. Ebből olvashatjuk ki, hogy az Egyház hivatalosan odaállt-e
> mellé, hogy volt-e teológus szakértő, aki átnézte, szakmai szempontból
> elfogadhatónak tartja. A teológiának vannak számunkra biztosan hiteles
> lelőhelyei: a Szentírás, a szent hagyomány, a Tanítóhivatal, mely kifejti,
> elmélyíti hitünknek a tartalmát és az emberek elé tárja azt. A liturgiában
> kikristályosodnak hitigazságok, a Szentlélek vezetésével. A magánjellegű
> megtapasztalások, „üzenetek” a népi vallásosság megnyilvánulásaihoz
> hasonlóan figyelmet igényelnek a Tanítóhivatal részéről, és ez nem azt
> jelenti, hogy vizsgálat és jóváhagyás nélkül követendők. Ha nem
> foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a Szűzanya megjelent-e valakinek vagy
> sem, üdvösségünkre tekintve semmit nem veszítünk.
>
> Jobb, ha a kinyilatkoztatást alapul véve és az Egyház előírásait
> megtartva, valamint hívő gyakorlatát követve növekedünk Isten és az emberek
> ismeretében és szeretetében. Ha csak azokra a magánkinyilatkoztatásokra
> támaszkodunk, amelyek mellé az Egyház hivatalosan odaállt, amelyekről
> kimondta, hogy azok természetfölöttisége vélelmezhető, ez elegendő. De ez
> sem azt jelenti, hogy az Egyház ezzel „dogmává emelne”
> magánkinyilatkoztatás kategóriájába tartozó üzeneteket, mert azok a
> hitletétemény részévé soha nem válnak. Építsünk arra, ami biztos: hitünk
> legitim forrásaira, elsősorban Isten Igéjére.
>
> *– Hogyan lehetséges megállapítani a Mária-jelenések hitelességét, illetve
> hamisságát? A Hittani Kongregáció 1978-as eljárási normái a mérvadók ebben?*
>
> – Ezek a normák teljes mértékben mérvadóknak tekinthetők. Egyetlen
> plébános vagy kegyhelyigazgató sem jelentheti ki, hogy ő egyedül képes
> megítélni egy Mária-jelenés hitelességét vagy hamisságát. Ehhez komoly
> szakképzettség szükséges, és mint olyan, az egyik legnehezebb feladat. Egy
> idős mariológus fogalmazta meg egyszer jóindulatú humorral fiatal
> hallgatóinak: ha nyugodtan akarnak aludni az életben, soha ne
> foglalkozzanak jelenésekkel. Meg kell vizsgálni magukat az érintetteteket:
> Hogyan élik meg a jelenéseket? Milyen a személyiségük? Milyen képzettségük
> van? Miért éppen úgy fejezik ki tapasztalataikat, ahogy? Hogyan élik meg a
> hitüket? Mi a céljuk a megtapasztalásaik továbbadásával, fűződik-e ehhez
> valamilyen érdekük, vagy egyszerűen tiszta lelkülettel teszik ezt? Mi a
> tartalma az esetleges jelenésekhez fűződő üzeneteknek? Összhangban áll-e
> azok mondanivalója a katolikus hit tanításával, vagy éppen mást akar
> kifejezni, nincs-e benne súlyos tárgyi vagy hitünk tartalmát tekintő
> tévedés? Milyenek a körülményei a jelenéseknek, buzdítanak-e ezek a
> jelenségek a hitben való elmélyedésre, imádságos légkörben születtek-e?
> Milyen „kényszeressége” van az üzenetek továbbadásának? Hiszen sokszor
> találkozunk olyannal, hogy valaki szinte betegesen ragaszkodik ahhoz, amit
> ő megtapasztalt, még az Anyaszentegyház hivatalos tanításának ellenében is
> érvényt akar neki szerezni. Ez utóbbiak gyakran negatív ismérvek szoktak
> lenni.
>
> *– Meg lehet-e állapítani a Mária-jelenések hitelességét a látnokok
> személyiségében bekövetkezett pozitív változásokkal? Gondoljunk a kegyelem
> különleges kiáradására, amelynek révén a látnok megtér, és élete további
> részében teljes mértékben Isten kezébe helyezi a sorsát, Szent Pál
> szavaival: „Élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.”*
>
> – Előfordult már, hogy valaki „üzenetet kapott”, legalábbis így
> interpretálta, vagy éppen úgy vélte, hogy jelenései voltak, és csodálkozó
> emberek tömege hallgatta, de utána mégis eltávolodott a hittől. Lehet
> kegyelmi ajándék a Szentlélek részéről az, hogy valaki üzeneteket kap, vagy
> valamilyen jelenése van. Garanciát azonban egyáltalán nem nyújt arra, hogy
> az érintett személy üdvözölni is fog, és arra sem, hogy ettől kezdve ő már
> csak mélyülni fog a hitben és mindvégig kitart. Az esetek többségében
> azonban – különösen, ha hiteles jelenésekről van szó – a látnokok
> kitartanak a hitben, mélyíti a hitüket a jelenés, meggyőződésükké válik,
> hogy nekik az Istenhez kell tartozniuk, és amit megéltek, azt szeretnék ők
> maguk is hívő tanúságtételként megélni.
>
> *– A kegyelem mindenkit elérhet, kivétel nélkül, bizonyítja ezt a
> lourdes-i látnok, Soubirous Bernadette, vagy a fatimai látnokok élete.
> Egyszerű származású, írni-olvasni is alig tudó gyerekekről volt szó.
> Elmondható hogy az Úristen az egyszerűeket választja ki?*
>
> – *Van egy ilyen „logikája” az örömhír továbbadásának, Jézus is beszél
> erről, amikor kitörő örömmel dicsőíti az Atyát: **„Áldalak téged, Atyám,
> mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől,
> és a kisdedeknek jelentetted ki. Igen Atyám, így tetszett neked” *(Lk
> 10,21). A szegényeknek általában jobban meg szokott nyílni a szívük egymás
> és a Jóisten felé is. Könnyebben felismerik az Isten arcát másokban. *Akiknek
> ingerszegény a környezetük, azok általában könnyebben meghallják a
> szívükben Isten hívását. A Szűzanya a Magnificatban, az ő hálaénekében
> mondja*: *„Letekintett az Úr az ő alázatos szolgálóleányára”. *Nem
> biztos, hogy az „alázatos” szó a pontos fordítás, a kicsinységére utal a
> szöveg, az utolsó sorhoz való tartozására, megvetettségére. Itt Jahve
> szegényei éltek. *„Hajlamos” az Isten, hogy így jöjjön közénk, egyszerűen
> az egyszerű emberekhez. Hajléktalanként született meg, egy betlehemi
> istállóban, egyszerű emberek, Mária és József gondjaira bízva. Léteznek
> persze olyanok is, akik jómódúak, és mégis, a hitükkel tanúságot tudnak
> tenni arról, hogy nem feltétlenül kell attól még a szívükben is távol állni
> az Istentől, hanem lehet így is őrá figyelni, és szentté lenni*. Az Úr
> mindenkitől készséges megnyílást vár az Ő meghívására az adott
> életállapotban. *Mária válasza mindnyájunk számára a hívő szív válasza:
> „Íme, az Úr Szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint” *(Lk 1,38).
>
> Fotó: Merényi Zita
>
> Bodnár Dániel/Magyar Kurír
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170109/8ff61ded/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl