[Grem] jezsuita lelkivezető újévi üzenete / A HÁLA az erények anyja

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 7., Szo, 17:03:38 CET 

 2017. január 6. péntek 19:59
http://www.magyarkurir.hu/hirek/hogyan-lehetnenk-kovetkezete
sen-halasak-az-uj-esztendoben
Robert McTeigue SJ, a Jézus Társasága marylandi tartományának tagja
filozófia- és teológiaprofesszor, *tapasztalt lelkivezető*. Újévi írásában
arra hívja fel a figyelmünket, milyen fontos elkötelezetten, fegyelmezetten
és következetesen gyakorolni *a hálát*.

*A hála minden erény anyja *– szokták idézni Cicerótól; Loyolai Szent Ignác
pedig azt írja egy levelében
<http://www.jesuits-chgdet.org/wp-content/uploads/2011/03/Partners_FA09.Sprituality.pdf>:
*a hálátlanság az a bűn, amely legjobban bántja* *az **Istent.* Robert
McTeigue SJ nemrégiben már szót ejtett arról az *Aleteia *nemzetközi
katolikus portálon, *mennyire fontos, hogy szinte „tervszerűen” a Krisztus
áldozata iránti hálában éljünk.* Egy barátja ezután arra kérte, segítsen
neki kidolgozni ezt a tervet – így született ez az új év eleji írása a
hálához való fegyelmezett, elkötelezett, következetes hozzáállásról.

Tegyük fel, hogy a nagynénink behoz egy tálca süteményt, a gyerekek
odaszaladnak hozzá – a szülők pedig közbeszólnak: „Mit kell ilyenkor
mondani?” – kérdik gyerekeiktől. Mire ők kórusban zengik: „Kö-szön-jük
szé-pen!” Majd rögvest felfalják a süteményt. Robert McTeigue azonban nem
erre gondol, amikor a fegyelmezett háláról beszél.

Fegyelmezett *hála alatt azt érti, hogy eltökélten és ténylegesen
elköteleződünk amellett, hogy jól gazdálkodunk a kapott ajándékokkal,
tiszteletben tartjuk az ajándékozó szándékát, és hálásak vagyunk
nagylelkűségéért.* A valódi hála* kötelességet és tiszteletet is magában
foglal.*

Szent Pál ragaszkodik hozzá, hogy keresztény hivatásunkhoz méltóan éljünk:
„Kérlek tehát titeket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, éljetek méltó módon
ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok” (Ef 4,1). Ez azt is jelenti, hogy
éljünk hálásan, tegyük magunkévá a hála fegyelmét. *A hálával teli élet*
azonban nem csak úgy magától jön létre: *tervet kell rá kidolgoznunk.*

A hálát megélhetjük taktikusan, napi rendszerességgel és stratégia szerint.
A taktika például abban nyilvánul meg, hogy *valahányszor kísértésbe esünk
vagy elbátortalanodunk,** gyakoroljuk a hála erényét.* Kérdezd meg: *„Hogyan
tudnám itt és most bizonyítani Istennek, hogy hálás vagyok neki mindazért,
amivel megáldott?” *Erre a kérdésre *mindig* van jó válasz – és *mindig*
van ok arra, hogy hálásak legyünk.

A napi rendszerességben az emlékezetünk segít. Elég, ha csupán öt percet
arra szánsz, hogy számba vedd az elmúlt 24 órában kapott áldásokat és
kegyelmeket. *Szánj rá időt, hogy ámulatba ejthessen Isten nagylelkűsége és
hűsége.* *Ha kitartó vagy, a napi „gyakorlás” könnyebbé teszi majd azt is,
hogy* *a nehéz pillanatokban* *„taktikából” is tudj hálás lenni.*

A stratégia megnyilvánulhat abban, hogy megtervezzük, hogyan fogjuk méltóan
fogadni az Úrtól kapott ajándékainkat, hogyan fejezzük ki értük való
hálánkat. *Robert atya például nagyon hálás az emberi értelemért, **ezért
az év elején össze fogja írni azokat a könyveket, melyeket az idén szeretne
elolvasni,* és azokat a képességeket, melyekre idén szeretne szert tenni.
Vagy: *mivel hálás az egészség ajándékáért, összeírja, mivel tudná jobban
szolgálni a teste javát. *És *mivel hálás a hit ajándékáért, összeírja, mit
vállal az imádság, a tanulmányok, a bűnbánat és a közbenjáró ima terén.*

Az első lépés az elkötelezett hála felé, ha felismerjük a kapott áldásokat,
és ízlelgetjük őket.* A felismerés az intellektus munkája*, *az ízlelgetés
azonban a szívé. *Mindkettőre szükség van. Amikor Robert atya annak idején
jelentkezett a jezsuitákhoz, kértek tőle egy rövid önéletrajzot. Erre
készülődvén imádságban végig kellett gondolnia addigi életét, hogy
felismerje abban Isten jelenlétét és jóságát. Úgy döntött, ehhez végighever
egy kanapén, lehunyja a szemét, és „újraéli” az életét – azt gondolta, nem
fog sokáig tartani, hiszen még csak 28 éves. Hat órával később meg volt
győződve arról, hogy ő részesült a legtöbb áldásban az egész világon…

*Életünk végiggondolását mindannyiunknak javasolja a jezsuita szerzetes* –
akár egy ültő helyünkben, akár több alkalomra osztva, de* gondoljuk át
életünket, és engedjük, hogy Isten felfedje magát benne.* Számítsunk rá,
hogy megdöbbentő élményben lesz részünk! Útmutatóként használhatjuk Szent
Ignác contemplatióját; segít lépésről lépésre felfedezni Isten működését
mindenben. Ignác a saját áldásai, ajándékai hatására írta meg a jól ismert,
*Suspice* kezdetű fölajánló imáját.


Forrás: Aleteia.org

FotĂł: Pexels.com
Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170107/4825d61f/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról