[Grem] !! Marth Mikls, orientalista / ISIS, Szria, Trkorszg, iszlm, terrorizmus

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2017. Jan. 4., Sze, 19:26:20 CET 

Az Iszlám Állam már Európában van

2017. január 3. 17:28

http://888.hu/article-az-iszlam-allam-mar-europaban-van
Az Iszlám Államot 2017-ben katonailag sikerülhet legyőzni, de ez nem
szünteti meg a terrorizmust - mondta a 888.hu számára nyilatkozva Maróth
Miklós. Az akadémikus, orientalista professzor szerint Európa vezetőinek
tudomást kellene venniük arról a tényről, hogy az Iszlám Állam már itt van
Európában, mert a mecsetek körül teljesen kiépült az iszlám teljes
infrastruktúrája. Európának eltűnt minden vallási és kulturális tartása. A
bevándorlók tömegei viszont büszkén vállalják az iszlámot.

888.hu: *Mikor érhet véget a szíriai és iraki Iszlám Állam elleni háború,
amely sokak szerint mára már részben az iszlám és a keresztény világ
közötti civilizációs összecsapássá szélesedett ki? 2017-ben vége lehet a
háborúnak és a vele összefüggő terrortámadásoknak?*

Maróth Miklós: Nem szabad elfelejtenünk, hogy 2011-ben nyugati országok,
illetve néhány szunnita ország kezdeményezésére robbant ki Szírián belül a
polgárháború. Ma pedig éppen azok az országok, amelyek felelősek a
polgárháború kirobbantásáért, ma azok hullatnak krokodilkönnyeket a
humanitárius elvek szíriai megsérülésére hivatkozva a háború kapcsán. Itt
elsősorban az Egyesült Államokról, Angliáról és Franciaországról van szó,
amelyek a szíriai választások eredményeit semmibe véve, akarták elérni,
Bassár el-Aszad menesztését. Ez ráadásul egy olyan beavatkozás volt a
nyugati országok részéről, amit a Közel-Keleten a keresztény országok
beavatkozásaként értékeltek, miközben a kereszténységnek ehhez a
beavatkozáshoz valójában semmilyen köze sem volt. Ennek a beavatkozásnak a
következményeként jött létre az Iszlám Állam és számtalan egyéb szélsőséges
muzulmán fegyveres csoport is, amelyek terrortámadásokat is végrehajtanak.
Ezek a csoportok a nyugati beavatkozásra adott válaszként fordultak az őket
szerintük megtámadó keresztény világ ellen. Ezeket a szélsőséges
csoportokat nagy valószínűséggel katonailag még ebben az évben le fogják
győzni a szövetséges erők, de ez azt eredményezi majd, hogy ezeknek a
csoportoknak a tagjai szétszóródnak.Mivel azok az okok, amik most
működtetik ezeket a csoportokat, nem fognak megszűnni a háború végével
ezért ezek a szélsőséges iszlamista csoportok más formában, illetve esetleg
más néven, de várhatóan tovább működnek majd, mégpedig elsősorban
terrorcselekményeket végrehajtva.Ha lehetőségük lesz rá, akkor ezek a
csoportok Európában is terrorcselekményeket fognak végrehajtani.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/54a97a1905cfe5402b6c98103a672c360193d3eb/79629e646dd7426b1344764ae638a545d3f1ec73.jpg>
Fotó: Magyar Távirati Iroda Zrt.

888.hu*: Aleppó elfoglalásával jelentősen közelebb került a szíriai helyzet
rendezésének lehetősége? Milyen rendezés várható, ha Oroszország Irán és
Törökország képes lesz megegyezni a térség békéjéről?*

Maróth Miklós: Az oroszok szíriai jelenlétével kapcsolatban fontos
megemlíteni azt a nálunk kevésbé ismert tényt, hogy történelmileg ők
számítanak a Közel-Kelet keresztény közösségeinek többségét adó, a keleti
keresztény egyházhoz tartozó hívők védelmezőinek. Ehhez hozzá kell tenni
még azt a körülményt is, hogy Szíriában a háború előtt egy síita kormány
volt hatalmon. A síiták viszont kevesen voltak, és önmagukban nem tudták
volna kormányozni az országot, ezt csak a keresztényekkel együtt tudták
megtenni. Így amikor Oroszország a szír kormány mellett avatkozott be,
akkor azzal az orosz kormány alapvetően a térségbeli történelmi szerepének
megfelelően állt Bassár el-Aszad mellé. Az elmúlt időszak alapján pedig
egyértelműen azt lehet mondani, hogy sikeres volt a szíriai orosz katonai
fellépés, aminek következtében mostanra sikerült egyesíteni a korábban csak
Aszad ellen harcoló törökök, és a mindig Aszadot támogató irániak
törekvéseit is az Iszlám Állam elleni harchoz. Az orosz katonai beavatkozás
sikere miatt mostanra kialakult térségbeli katonai és diplomáciai
erőviszonyokat jól mutatja, hogy amikor december végén Moszkvában egy
nemzetközi tanácskozás volt a szíriai helyzet rendezése érdekében, akkor
arra nem hívták meg az Egyesült Államokat, és azokat a nyugati államokat
amelyek korábban Genfben sikertelenül próbálkoztak egy hasonló konferencián
a szíriai helyzet rendezésével. A kezdeményezés képességével és a
konfliktus rendezéséhez szükséges eszközökkel csak Oroszország és szíriai
szövetségesei, Irán valamit Törökország rendelkeznek. Szíriában az Egyesült
Államok és az ő szövetségesei már nem számítanak megkerülhetetlen erőnek.Az
orosz-török-iráni katonai és diplomáciai együttműködés most képesnek tűnik
arra, hogy Idlib tartományban és Damaszkusz külvárosaiban is rendet
csináljon, rövid időn belül véget vetve ezzel a polgárháborúnak. Most
minden elemzés szerint az várható, hogy a közeljövőben a szír hadsereg
Aleppó visszafoglalásával felszabadult jelentős erői a vidéki területeken
harcolnak tovább az Iszlám Állam, az al-Nuszra Front és ezek szövetségesei
ellen. Nyílt terepen a kormányerők lázadókat felülmúló tűzereje jobban
érvényesülhet majd, mint az eddigi városi harcokban, ami az iszlám
szélsőséges lázadó erők egyre gyorsabb visszaszorítását eredményezi majd.
Ehhez hozzájárul az is, hogy a lázadók Aleppóból történt kiűzésével
ellehetetlenült a szélsőséges erők fegyverutánpótlása. Aleppóban még voltak
az amerikaiak által mérsékelteknek titulált, de valójában csak papíron
létező lázadó csoportok. Azonban Idlib tartományban, amerre most a
kormányerők fordulnak, ott viszont már papíron sincsenek ilyen erők, így
ezekre hivatkozva a nyugati országok már nem szállíthatnak fegyvereket ezen
a frontszakaszon az iszlám szélsőségeseknek. Érdekes tanulsága a Szíriában
történteknek, hogy azok az országok, amelyek úgy gondolták, hogy nekik
joguk van beavatkozni Szíria belügyeibe, most a céljaik meghiúsulása
mellett végig kell, hogy nézzék, mit értek el azzal a közel hétéves
háborúval, amit kirobbantottak. Szíria romokban hever és a négyszázezer
halott mellett 7 millió ember belső, 3 millió lakos pedig külső
emigrációban van, tehát Szíria lakosságának a fele földönfutóvá lett téve.A
történtekért a háború kirobbantóinak vállalniuk kellene a felelősséget,
hogy elszámolhassanak a lelkiismeretükkel, már ha hajlandóak lennének erre.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/19a948db22f03995ac568c7c1921298afe20da40/d8d902154ac69a45f523638b3c4141cca0903390.jpg>
Fotó: AFP

888.hu: Törökország, amely szunnita többségű ország, valamint az oszmán
nagyhatalmi státusz visszaszerzését is akaró állam, egyszersmind
NATO-tagállam is milyen szerepre törekedhet a szíriai és iraki háborús
térségben?

Maróth Miklós: Ankarának olyan kevésbé ismert érdekei is vannak a
térségben, mint hogy mivel Törökországban van egy harminc százalékos
alavita kisebbség, ezért a török államnak nem érdeke egy olyan alavitákat
is magába foglaló szír állam léte, mint amilyen a mostani Aszad vezette
szomszéd. Azonban most úgy tűnik, Törökország ennél az oknál jóval erősebb
érvek miatt hajlandó alkalmazkodni a Szíriában katonai beavatkozást
végrehajtó Oroszország akaratához. Törökország térségbeli viselkedését és
terveit ugyanakkor a kurd felkelő erők térségbeli jelenléte is alapvetően
befolyásolja. A kurdok hivatalosan az Amerikai Egyesült Államok
szövetségesei, hiszen például Irakban Moszul ostromában együtt vesznek
részt az iraki és amerikai haderővel, viszont Szíriában minden eszközzel
támadják őket azok a törökök, akik szintén Amerika szövetségesei.
Törökország pedig az Iszlám Állam ellen éppúgy az oroszok szövetségese,
mint a kurdok. A török hadsereg azért támadja folyamatosan a kurd fegyveres
csoportokat, hogy ezáltal csírájában megakadályozza a sokmilliós
törökországi kurd közösség részvételét egy önálló kurd állam
létrehozásában. A török-kurd szembenállásból most úgy tűnik, hogy a
központi szír kormánynak kedvez, azáltal, hogy a szír hadsereg erői helyett
a török hadsereg végzi el a Szíria északi területeinek egyes részeit
megszálló kurd fegyveres csoportok kiűzését.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/063e9b9a2f518795448060586208f0c74890e61c/1963725b6f8669a3fea74c5da2154ec9a745a5a3.jpg>

*888.hu <http://888.hu>: A szíriai és iraki szélsőséges iszlamista erők
elleni harcokat lezáró békefolyamatnak a kurdok lehetnek a legnagyobb
vesztesei? Mi lehet az Irak északi területén önkényesen kikiáltott és
nemzetközileg eddig önálló államként el nem ismert Kurdisztán sorsa?*

*Maróth Miklós:* Irak északi részén létrejött egy gyakorlatilag teljesen
kurd ellenőrzés, közigazgatás alatt működő terület, aminek a létezésének
nem örül a Törökország. Azonban a jelenlegi erőviszonyok mellett a török
hadsereg igazából csak Szíriában tudja sikerrel támadni a kurd erőket.Az
Iszlám Állam és az al-Nuszra Front szíriai erőinek a legyőzése után a szír
kormánycsapatok is feltételezhetően azonnal a kurdok ellen fordulnak majd,
hogy visszafoglalhassák a felkelők által megszállt területeket. Azt
viszont most
még nem lehet megítélni, hogy mennyi idő elteltével, és mi lehet a kurdok
elleni katonai akciók végső kimenetele, mivel a kurd felkelők fegyveres
csoportjai komoly katonai erőnek számítanak a térségben. Képtelenség
jelenleg megjósolni azt, hogy mennyiben befolyásolhatják majd a
nagyhatalmak közötti megállapodások vagy az egyedi, alkalmi térségi érdekek
a jövőben még a kurd autonóm terület jövőjét. Egy dolog biztos csak, hogy a
területen történelmileg érdekérvényesítő képességgel bíró államok maguktól
sohasem járulnának hozzá egy önálló kurd terület létrehozásához.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/063e9b9a2f518795448060586208f0c74890e61c/0fddec45c05c3386a6e6e245d2222887b6c29d38.jpg>

*888.hu <http://888.hu>: Az Iszlám Állam elleni háború után mi lehet a volt
harcosok és a civil támogatók sorsa? Az Iszlám Állam volt hívei esetleg a
balkáni iszlám enklávék felé vehetik az irányt?*

*Maróth Miklós:* Az iszlamista lázadó csoportok tagjaként nagyon sok
európai, csecsen, arab és mindenféle más származású nemzetközi kalandor
harcol, akik nagy részének a háború végén biztosan van hova visszamennie.
Ugyanakkor a volt harcosok előtt nyitva áll Törökország és azok a szunnita
országok is az Öböl menti országok közül, amelyek egyébként finanszírozták
a szíriai háborút. Azok a katonák pedig, akiknek bármilyen európai hátterük
van, minden bizonnyal visszajönnek majd Európába és várnak az alkalomra,
hogy lecsaphassanak valahol egy terrortámadással. Ezek a volt fegyveresek
újra fogják rendezni a soraikat, hogy mielőbb akcióba léphessenek.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/a7fe88abf05fee5e04b8083e925d3ab891ee75d8/eab63946701b39663cc8d42aa0903e7df00ec1ef.jpg>
Fotó: AFP

*888.hu <http://888.hu>: A Magyarországhoz közeli balkáni térség mennyire
veszélyeztetett az iszlám szélsőségesség és a terrorizmus által?*

*Maróth Miklós:* A Balkánon jelenleg a szunnita iszlám fundamentalista
irányzatok közötti versenyfutást figyelhetjük meg. A szaúdi támogatású
vahabita és a török támogatású szalafita irányzat egyaránt terjeszkedni
próbál.A két szélsőséges szunnita irányzat, a szalafizmus és a vahabizmus
között egyébként nincs lényegi különbség. Történelmileg a szalafita
irányzatból vált ki a vahabita irányzat. A szalafizmus a 14. században
született meg és Mohammed Abdul Vahab a vahabitizmus megalapítója egykor
szalafita volt. A vahabizmus igazából csak egy kicsivel követ merevebb és
szigorúbb vallási előírásokat, mint a szalafizmus.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/70990a6c8c7e9ce564030874f3d5aa6fb554973c/a221dec8cbc7166185ee76f2386a2f1948fcac6f.jpg>
Fotó: AFP

*888.hu <http://888.hu>: Mennyiben igaz az, hogy európai iszlámmal
kapcsolatos problémák gyökerét az adja, hogy külföldről olyan import imámok
érkeznek mecseteikbe, akik szélsőséges nézeteket terjesztenek? Hogy
viszonyulnak egymáshoz a szalafiták, a vahabiták és az oszmán birodalmi
hagyomány újjáélesztésén fáradozó török iszlám nacionalisták? Miért fontos,
hogy mi történik Európa mecseteiben?*

*Maróth Miklós: *Ott ahol a törökök vannak többségben, mint például
Németországban, ott természetszerűen a törökül beszélő imámok vezetik a
vallási közösségeket, ahol pedig arab nyelvűek vannak, ott pedig általában
az az ország, amelyik erre a célra a legtöbbet tudja áldozni, nevezetesen
általában Szaúd-Arábia.A történelmileg az oszmán birodalom befolyási
övezetéhez tartozó területeken egy reoszmanizálási kísérlet zajlik.
Németországban
egy kísérlet látható a török befolyás erősítésére, mindenhol máshol pedig a
muzulmán közösségeket nagyrészt a vahabizmus próbálja meg a bűvkörébe vonni
Európában. Az jelenleg elképzelhetetlen, hogy európaiak képezzenek imámokat
az európai muszlim hívőknek. A hiteles imámok csakis az iszlám területéről
érkezhetnek Európába. Mivel pedig ezeknek a küldése pénz kérdés is, ezért a
leggazdagabb országok, tehát Szaúd-Arábia és Katar azok, amelyek a
leginkább térítő hajlamúak, tehát ők küldik a legtöbb imámot Európába. Az
imámok jelentősége csak úgy érthető meg ha tudjuk, hogy az iszlám világában
a vallás az élet minden vonatkozásában a legmeghatározóbb tényező. Mi
Európában szekuláris államokban élünk és a vallás a mi számunkra
magánügynek számít, ami miatt mi egészen másként viszonyulunk ehhez a
kérdéshez, mint az iszlám világa.Az iszlám világában a politikai és a
vallási közösség egybeesik, tehát a vallási terjeszkedés az mindig egyben
politikai terjeszkedést is jelent.Nem volt véletlen az, hogy a tavalyi
évben amikor a nagy menekülthullám megindult Európa irányába, amellyel egy
vagy másfél millió muzulmán jött Európába, akkor egyedül Szaúd-Arábia volt
az, amely segítséget ajánlott fel az európai országoknak a menekülthullám
kezelése érdekében. Ez a felajánlott szaúdi segítség pedig egy 1500 mecset
felépítésére vonatkozó ajánlat volt. Jelenleg az európai vezetők nem
tudják, hogy az országaik mecseteiben pontosan kik, kinek a nevében is
hirdetik ki az imát, és hova is küldik a zakátból, azaz az iszlám adóból a
mecsetekben begyűjtött pénzeket. Miért fontos ez? Azért, mert az Iszlám
Állam fogalmát nem csak az államhatárok alapján lehet meghatározni, de
emellett az alapján is, hogy hol, mely mecsetekben hirdetik ki a hozzá
közel állók nevében az imát és, hogy honnan és mennyi jut el hozzá az
iszlám adóból, a zakátból. Ezekre az összefüggésekre való tekintettel ma
egyértelműen ki lehet jelenteni azt, hogyaz Iszlám Állam gyakorlatilag már
itt van Európában, hiszen mostanra teljeskörűen kiépült Európában az az
iszlám lényegét jelentő infrastruktúra, amelyre számíthat az Iszlám Állam.
Emellett ma már Európában az úgynevezett „havala”, azaz az iszlám
alternatív banki átutalási rendszere is működik, jelentős pénzeket
mozgatva, amivel végképp teljes lett az iszlám vallási és egyben politikai
közösségének infrastruktúrája.Az iszlám vallási közösségei ma már komoly
pénzügyi alapokkal is rendelkezve, úgy működnek Európában, amit a
szekuláris keretekben gondolkodó európai politika és közigazgatás képtelen
egyszerűen felfogni.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/19f0e0c7b084ddd705f6f7c6ba543a3f9a30e87f/7317db00e216d7fc0eaae9d19cf95dad779f0caf.jpg>

*888.hu <http://888.hu>: Hogyan tekintenek az iszlám hívői azokra az
európai területekre, amelyek valaha iszlám uralom alatt voltak?*

*Maróth Miklós*: Erre vonatkozóan leginkább egyfajta gondolkodásmódról
beszélhetünk az iszlám világban. Az a terület, ami egyszer az iszlámhoz
tartozott, az az ő elképzelésük szerint mindig is az iszlám területe marad.Erre
jó példa az eset, amit az Al Jazeera TV egyik tudósításában láttam. Ez
arról szólt, hogy egy marokkói kormányküldöttség Spanyolországba utazott. A
televízió riportere tudta, hogy a delegáció vezetőjének ősei Andalúziából,
a keresztény rekonkvista elől menekültek el és telepedtek le Marokkó
területén. A televízió arab adásának riportere ezért azzal a kérdéssel
kezdte a küldöttség vezetőjével az interjút, hogy mit érez akkor, amikor
visszamegy ősei földjére, amely jelen pillanatban idegen megszállás alatt
van. Az idegen megszállók tehát a spanyolok Spanyolországban. Sok
tekintetben ugyanez a hozzáállás figyelhető meg a török reoszmanizációs
törekvések mögött is.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/7874f51ada93671c29216b5577dcfa202c9b69c8/439cb8ed744f9ef35f2538afd8908de842972d81.jpg>
Fotó: AFP

*888.hu <http://888.hu>: Magyarországon jelent-e kockázatot az itteni
iszlám közösség? Kell ma tartani Magyarországon a helyi iszlám közösség
esetleges radikalizálódásától?*

*Maróth Miklós:* Nem kell tartani ilyesmitől, mivela magyarországi iszlám
hátterű közösség meghatározó része olyan emberekből áll, akik az 50-es
évektől a 80-as évekig tartó időszakban érkeztek Magyarországra, főként
arab anyanyelvű diákként. Ők úgy maradtak itt, úgy telepedtek le, hogy
mivel szekularizált országokból érkeztek, ezért nem is integrálódtak, hanem
gyakorlatilag beolvadtak a magyar társadalomba. Magyar feleségeik és
gyermekeik vannak. Ők teljesen más mentalitást képviselnek, mint azok a
most Európába özönlő muszlim vallású migránsok, akik minden szaktudás
nélkül várják el, hogy megélhetést biztosítsanak számukra és akik még
ráadásul terjeszteni is akarják az iszlámot. Ezzel kapcsolatban kiemelném,
hogy a muzulmán vallásnak fontos eleme a jog. A 90-es évektől pedig a
muzulmán jogban kidolgozták a kisebbségben élő muzulmánokra vonatkozó
szabályokat is. Ezek az előírások pedig azt mondják, hogy egy nem iszlám
országban, így például Európában, csak akkor élhetnek muzulmánok, ha
áttérítenek másokat az iszlám vallásra.
<http://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/7874f51ada93671c29216b5577dcfa202c9b69c8/ea06dfb257cb0f8e3cea91708843a3c426ad54c3.jpg>
Fotó: AFP

*888.hu <http://888.hu>: Mi kellett, hogy megváltozzon Európában vagy az
iszlám világban ahhoz, hogy az iszlámmal, a migrációs válság kapcsán mint
váratlan problémával és veszélyforrással szembesült a keresztény Európa? A
szélsőséges iszlám és a terrorcselekmények miért most nyertek teret?*

Maróth Miklós: Az utóbbi években egyszerre több körülmény megváltozása
vezetett a mostani helyzethez. A muszlim vallású bevándorlók első
jelentősebb csoportja, amely Európába érkezett, az még megélhetést és
munkát keresett.Ők megelégedtek azzal, amit kaptak és örömmel elvégezték
azokat a feladatokat, amivel megbízták őket és amikért valamilyen
egzisztenciát is kaptak cserébe. A második generációja ennek a csoportnak
azonban már másként viszonyul mindenhez. Ők már európai megélhetést akarnak.
Pedig a statisztikák szerint az iskolarendszerekből kieső tanulók többsége
migráns, illetve migrációs hátterű fiatal, azaz ennek a csoportnak nincs
iskolai végzettsége. Ők a társadalom perifériájára sodródva élnek, ami
miatt frusztráltak. Fontos változás, hogy eddig a muszlim bevándorlók,
azért kevesen voltak. Az utóbbi idők nagy létszámú iszlám bevándorlási
hullámaival megnőtt a muszlim hívők arányának a száma Európában. A
betelepült muzulmánok népszaporulata is jóval meghaladja a befogadó
társadalmakét, ami jól látható. A muzulmán hátterű lakosságszám
növekedésével pedig ez a csoport már egyre több mindent és egyre bátrabban
kezd követelni. Ugyanakkor az iszlám öntudatú migráció térnyerését nagyban
segítette az az európai közgondolkodás, politikai hozzáállás és szociális
rendszerbeállítás, amely szerint a vallás az magánügy, a migrációs
kisebbségek jogait pedig minden tekintetben figyelembe kell venni. Ez a
hozzáállás aztán végül az európai hagyományok teljes föladásához vezetett.Ennek
a gondolatiságnak a jegyében most Európában mi vagyunk azok, akik levesszük
a keresztet a falról és a templom tornyáról is, valamint mi nem kívánunk
egymásnak karácsonyi ünnepeket, hanem csak kellemes ünnepeket kívánó
üdvözlőkártyákat küldünk egymásnak, csak azért, hogy nehogy megsértsük az
iszlám bevándorlók vallási érzékenységét. Tehát Európának jelenleg nincs
semmiféle vallási vagy kulturális tartása szemben a beözönlő
 bevándorlókkal, akik viszont elkötelezett muzulmánok, ragaszkodnak a
vallásukhoz és azt nem szégyellik képviselni.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170104/41028bc4/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl