[Grem] júl.18-i interjú Székely Jánossal, az új szombathelyi megyéspüspökkel

[Emoke Greschik]

Székely János, az új püspök: A mai világban a hitet csak radikálisan lehet
megélni
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/szekely_janos_megyespuspo
k_nagyinterju_szombathely_katolikus

Pais-Horváth Szilvia
<http://www.nyugat.hu/tartalom/szerzo/pajzs?author=Pais-Horv%C3%A1th+Szilvia&column=kozelet>
 2017.07.18.12:39
*Ki az új megyéspüspökünk? *Hol és hogyan él, mit csinál szabadidejében,
gitározik-e még? A beiktatása utáni munkanapok egyikén a Püspöki Palotában
interjúztunk, ahol az azt is megkérdeztük tőle, mi az a három fő tanács az
életre, amit érdemes lenne mindenkinek megfogadnia.




- Mivel telt a beiktatása
<http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/szekely_janos_puspok_szombathely_beiktatas>
utáni első püspöki munkanapja?

- *Három atyát is sikerült meglátogatnom,* örömteli találkozásoknak
lehettem részese, *egy szociális otthonban jártam még, beszélgettem egy
beteg atyával, és pár halaszthatatlan hivatali
<http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/szekely_janos_megyespuspok_szemelyi_valtozasokrol>levelet
is alá kellett írn*i. Az első nagy tervem az, hogy *szeretnék mindenkit,
aki az egyházmegyében szolgál meglátogatni,* családi hátterét, gyerekkorát
és hivatását, emberi adottságait megismerni. Az első találkozás mindig
hosszabb időt igényel, az elkövetkezendő két- három hónapom jórészt erről
fog szólni.
[image: Székely János szombathelyi megyéspüspök]
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170714162808>
Székely János szombathelyi megyéspüspök *Fotó: *Bonyhádi Zoltán
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170714162808>

-* Az egyházmegyében 67 plébánia működik, több mint 120 pappal és
szerzetessel, kicsit olyan ez, mint egy kisebb gyár. De nemcsak
gyárigazgató egy püspök, hanem pszichológus is, aki összetartja ezt a több
ezres közösséget.*

- Teológiailag, elvontabb fogalmakkal azt szoktuk mondani, hogy* hármas
küldetése van egy püspöknek: a tanítás, a pásztori szolgálat, és a
megszentelés. *Az első a tanítás: a püspök *igehirdető és próféta.* A
második a pásztorság: *a helyi egyházat vezetni, egységben tartani és
irányítani *kell. Ez a pásztori feladat magában foglalja például új egyházi
intézmények alapítását, vagy az atyák lelkipásztori helyeinek beosztását,
mélyebb szinten azonban a paptestvérek és az egyházmegye egész közösségének
Isten felé való vezetését jelenti. A harmadik feladat a megszentelés, ami
főleg *a szentségek szolgálatá*t jelenti, a püspök az, aki bérmál, aki
felszenteli a diakónusokat és a papokat, gyóntat, ünnepli az eucharisztiát.*
Elsősorban azonban saját életét szenteli meg és adja oda Istennek, ezzel
törekszik arra, hogy példát mutasson**, a megszentelés eszköze legyen. *
[image: Dr. Székely János püspök beiktatási szertartás]
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170708160925>
*Fotó: *Garai Antal Atom
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170708160925>

- Melyik püspöki küldetésre van itt a szombathelyi egyházmegyében a
legnagyobb szükség?

- Sok minden ragyogóan működik itt. Az év első felében például egyházmegyei
zarándoklatot tartottak Esztergomban, amire több mint 2500 ember jött el.
Hihetetlen élmény volt látni, ahogy zsúfolásig megtöltötték az esztergomi
bazilikát.
Hogy ekkora legyen a lelkesedés és az egység, hogy őszinte hit van, ilyen
egyházmegyével nem mindennap találkozik az ember!

Természetesen számtalan nehézséggel is meg kell birkóznunk, *óriási
probléma* például, hogy a térségben* sok az apró, kis lélekszámú
település,* *ahonnan
eltűnnek a fiatalok, vagy már meg sem születnek.* Nagy nehézség, hogy*
elöregednek a községek, sokan kiköltöznek nyugatra, iskolákat kell
bezárni.* *Fontos
feladat lenne a családokat erősíteni, a fiatalokat olyan lelki állapotba
juttatni, hogy rádöbbenjenek, az élet egy óriási kincs, amit bőkezűen és
nagylelkűen kell továbbadni. *
A gyermekáldásra kimondott IGEN elsősorban nem pénz, hanem szív kérdése.

*Dédanyáink sokkal nagyobb szegénységben, háborúk és nélkülözések közepette
sokkal több gyereket vállaltak, mint manapság.*
[image: Dr. Székely János püspök beiktatási szertartás]
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170708160925>
*Fotó: *Garai Antal Atom
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170708160925>

- Legtöbben úgy gondolják, amíg nincs biztos egzisztencia, stabil
munkahely, addig nem szabad gyerekeket szülni.

- Meggyőződésem, hogy *magyar népüknek* *ez az egyik legnagyobb problémája*.
Ha az ember szíve megtelik és túlcsordul, akkor tud bátran és bőkezűen,
örömmel a gyermekvállalásra gondolni. *Manapság már a megházasodás is
óriási probléma, egyre több fiatal nem érti,** miért szép, ha az ember
megosztja életét, és feltételek nélkül odaadja magát valaki másnak. Mintha
ez a fajta emberi nagyság **már sokakból hiányozna, * hogy képes legyen és
akarja az egész életét odaadni. *Az emberi szívet pedig leginkább felülről,
a Teremtő szépségével és gazdagságával lehet megtölteni. *A nyugati
kultúrák attól szenvednek, hogy elveszítették a Teremtőhöz vezető utat, az
élet forrásához nem tudnak odajutni.
Csak akkor van esélyünk a túlélésre, ha ehhez a forráshoz odatalálunk.

Martin Buber mondta azt, hogy minden kultúra addig él, amíg azzal az éltető
forrással kapcsolatban van, amelyből született. *Európát nem hadseregek
tették kereszténnyé. *A népvándorlás népei pogányok voltak, a római
birodalom, amely akkorra már kereszténnyé lett, totális vereséget
szenvedett. Aztán lassanként a győztesek átvették a legyőzöttek hitét. *Az
európai kultúra elsősorban a bencés kolostorok által született. A
szerzetesek templomokat emeltek, könyveket másoltak, betegeket ápoltak, a
szegényeknek enni adtak. A népvándorlás népei kíváncsiak lettek ezekre a
különleges helyekre, elkezdték a fejedelmek odaküldeni a fiaikat, hogy
tanuljanak tőlük. Az emberi méltóságon alapuló jogrendszerünk is vallási
gyökerű. *Azon a felismerésen alapszik, hogy az ember nem csak egy okos
állat, hanem a teremtő Isten képmása, végtelen értéke van, és soha
semmilyen földi cél érdekében nem feláldozható.
Ha Isten eltűnik a társadalmainkból, akkor eltűnik az ember és az emberi
méltóság is.

*Európának ezt az élő isteni gyökeret kell újra megtalálnia,* ez azonban
nem azt jelenti, hogy valami megkövült hagyományt kell újraélesztenünk.
Amikor az egyház a régi gyökerekről beszél, akkor ez nem konzervativizmus.*
Ez a gyökér egy élő szövet, olyan forrás, amelyből mindig új termékenység
fakad. *
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170714162808>

- Milyen helyek tölthetik be ma az akkori bencés kolostorok szerepét?

- *Ilyen szellemi kisugárzási központ lehet a gyerekek számára minden jól
működő egyházi iskola. *Olyan élő sziget, ahol az emberséget és az
értékeket meg tudják tapasztalni. De ilyen élethordozó és életadó
sziget *minden
keresztény család*,* minden jól működő plébánia, minden hiteles keresztény
közösség *is. Egyik fő vágyam, hogy ezeket erősítsem.
Azt gondolom, hogy a mai világban a hitet csak radikálisan lehet megélni,
annyira másról szól a külvilág.

- Radikálisan? Mit ért ezen?

- Erősen és komolyan. *Olyan közegekben látom, hogy az egyház valóban
eleven, ahol komolyan veszik a hit igazságait és aszerint is próbálnak
élni: mély lelki életet élnek, segítik a szegényeket, sok gyermeket
vállalnak, a házastársukhoz hűségesek. Ilyen radikális magokban igazán élő
a kereszténység. *

-* Ön a Magyar Katolikus Egyház Roma missziójának vezetője. Folytatja ezt a
munkát,* találkozott már az itteni roma vezetőkkel?

- Voltam több alkalommal itt a szombathelyi egyházmegyében is roma
találkozókon, illetve jöttek innen szervezett csoportok is a mi
találkozóinkra. Két alakalommal jártunk Rómában zarándoklaton a cigány
testvérekkel. Jöttek a Szombathelyi Egyházmegyéből is, főként zalai romák,
olyanok, akik anyanyelvi szinten beszélik a lovárit, nagyon lelkes közösség.

A roma pasztorációt eddig is irányítottam és segítettem, *ezt a munkát
továbbra is szeretném folytatni.* Az egyik legfontosabb kihívásnak és
feladatnak érzem ezt az egyház részéről. *A romák felzárkózása a magyar
népünk egyik legfontosabb sorskérdése*. De *nem csak** probléma*,* óriási
lehetőség is lehet benne, egy erőforrása nemzetünknek, ha a kihívást jól
kezeljük. *
A cigányok családszeretete, hit iránti érzéke, derűje, zenei tehetsége
olyan kincsek, amelyek egész nemzetünket gazdagíthatják.

A katolikus egyház jelenleg kb. 200 roma lelkipásztori munkatársat képez
azzal a céllal, hogy *a cigányság köréből olyan emberek kerüljenek ki, akik
a saját közösségeiket tudják a hit felé segíteni. Hozzanak létre
imacsoportokat, közvetítsenek a roma családok és az iskola, a kórház, vagy
az önkormányzat között. *

*A romák számára eleinte sokszor nem vonzóak a hagyományos szertartásaink,
énekeink. A családias imaközösségek lehetnek az első lépcső, amelynek
segítségével elindulnak a hit, az evangéliumi élet útján.*
[image: Dr. Székely János püspök beiktatási szertartás]
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170708160925>
*Fotó: *Garai Antal Atom
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170708160925>

- Más lelkülettel kéne a romáknak a miséket tartani?

- *Esztergomban elindítottunk olyan cigány miséket, amelyek teljesen más
hangulatban zajlottak, mint a megszokott szertartások*. Általában *a cigány
mise azzal indult, hogy körbementem, kezet fogtam, és köszöntöttem őket. A
romákat fontos mindig néven szólítani. Szeretik, ha mise közben
kérdezhetnek, hozzászólhatnak, esetleg nevethetnek, ettől aztán az egész
mise oldottabb lesz. *Teljesen más a zenei kultúrájuk, gyönyörű zenei
tehetsége van a legtöbb cigányembernek, ezt is be kell hoznunk a
templomokba. Ahogyan a kereszténység inkultúrálódik Indiában és Afrikában,
megtestesül az ottani kultúrában, úgy kellene megjeleníteni a
kereszténységet a cigány kultúrában is.

- Erre nyitott a katolikus egyház?

- Egyre inkább. *Egyre több pap látja be*,* ha a cigányságot nem tudjuk
megszólítani, akkor óriási területek vesznek el talán hosszú időre a
kereszténység számára. *Gondolok főleg észak-kelet Magyarországra, ahol
szinte csak romák által lakott falvak és régiók születnek. A mi korunk
parancsa: lépni kell a cigányság felé. Ez talán kicsit önző érdek is, ha
nem akar az egyház bizonyos régiókból eltűnni, lépnie kell a romák
felé. *Elsősorban
azonban nem ez vezet bennünket, hanem Jézus parancsa. Egy papnak, aki éli
az evangéliumot, a legtermészetesebb, hogy elsősorban a szegényhez, a
gyöngéhez, a beteghez és a kitaszítotthoz menjen.*

Azt is látom, hogy hitoktatókban és egyházi iskolákban is megszületik ez a
gondolat, és olyan vidékeken kezdenek el működni, ahol a diákok
túlnyomórészt romák és hátrányos helyzetűek. Próbálnak például segíteni
abban, hogy a gyermekek iskolából való kihullását valahogy megakadályozzák,
mert ez is óriási probléma.

*Kazincbarcikán a szalézi rend működtet egy olyan szakiskolát, ahol a
diákok túlnyomó része roma. Kezdetben óriási nehézségekkel küzdöttek. Volt
olyan nap, hogy a diákok egyharmada **ment csak el az iskolába,
mindennaposak voltak a verekedések, megjelent a kábítószer. **Egy ponton a
rend majdnem azt mondta, nem folytatják ezt az iskolát, nincs értelme. *
Az egyik nagy fordulat, ahogy mesélik, a templomban történt, egy ünnepségen.


N*agyon jó a rend zenekara, és egy igen szép és vidám ének következett,
amit a diákok elkezdtek teli torokból énekelni, 300 roma gyerek. Zengett a
templom, aztán hatalmas csend lett. Az igazgató érezte, hogy ez egy
kegyelmi pillanat, hirtelen odament a mikrofonhoz, és őszintén elmondta a
diákoknak, hogy hetek óta azon töprengenek, hogy bezárják-e az iskolát,
rengeteget szenvednek, éjszakákat nem tud aludni. Itt fordult meg az
intézmény sorsa. A diákok ettől kezdve másképpen néztek a tanáraikra. *

- Ismeri a körmendi plébánost, aki a migránsellenes világi kampány közepén
is befogadta a plébániára a menekülteket? Önnek erről az egészről mi a
véleménye?

- Igen, ismerem és nagyra becsülöm Németh Zoltán plébános atya és a
mellette levő káplánok munkáját.* Esztergomban és Budapesten nálunk is
laktak menekültek, mert úgy gondoltuk, kötelességünk, hogy segítsünk a
valóban rászorulóknak. *

*A bevándorlással kapcsolatban két nagyon fontos szempontot kell együtt
látni és összhangba hozni:** egyrészt a bevándorlónak is van kötelessége,
és a befogadó közösségnek is vannak jogai. A bevándorló köteles a határon
megállni és bemutatkozni, engedni, hogy azonosítsák, a befogadó közösségnek
pedig van joga mérlegelni,* * hány bevándorlót és milyen körülmények között
tud befogadni.* *A katolikus egyház soha nem tartotta helyesnek, és nem
támogatott egy honfoglalásszerű, zöldhatáron való átvonulást, hanem mindig
is egy rendezett és szabályozott bevándorlást tartott helyesnek.* *A
keresztény tanítás szerint a teremtő Isten akarata az, hogy az ember
történelmileg bontakoztassa ki önmagát, nyelvekben, kultúrákban, különböző
népekben és hagyományokban. A kereszténység nem* *olyasfajta
globalizációnak a híve, ami összekeveri **az emberiséget,* *hanem azt
gondoljuk, hogy a sokféle nyelv és kultúra érték, mint egy réten nyíló
sokféle virág. Nem lenne jó,* *ha csak egyfajta virágból állna **az
emberiség, ezért a nemzeti értékeket védeni kell. *
A másik fontos szempont azonban az, hogy a Földet a Teremtő Isten minden
embernek szánta.

Azért adta és adja az emberiségnek, *hogy rajta minden ember emberhez méltó
megélhetést találhasson.* Ha a Földön valahol az életlehetőségek eltűnnek,
akkor az egész emberiségnek – beleértve a magyar népet is – kötelessége
segítséget nyújtani. *Aki valóban rászoruló, aki háború elől, vagy
elképesztő szegénység miatt menekül ide, és egy biztonságosabb, jobb élet
lehetőségét keresi, és tiszteletben tartja a mi keresztény gyökerű
kultúránk értékeit, azok felé kötelességünk – lehetőségeinkhez mérten –
segítő kezet nyújtani, kötelességünk velük méltányosan, emberségesen bánni.
*

A bevándorlási hullámnak sok oka van, kezdve a háborúkon, a természet
pusztulásán át, az óriási méretű vagyoni egyenlőtlenségekig. A megoldást
hosszú távon az okok kezelésében látnám, a legtöbbet *azzal segíthetnénk,
ha mindent megtennénk azért, hogy a bajba jutottak saját hazájukban és
kultúrájukban élhessenek tovább, hogy a menekültek visszatérhessenek oda.* *A
magyar katolikus egyház is ebben segédkezik, például Erbilben iskolát
építünk, és tervezzük egy-két tönkretett iraki falu újjáépítését. *

- Amikor tömegével vonultak át Magyarországon a menekültek, az emberek
először hihetetlen szolidárisak voltak, sokan élelmiszereket, ruhát
gyűjtöttek a rászorultaknak. A kampánnyal aztán sikerült mindezt
átfordítani…

- Nehéz ehhez hozzászólni. Hadd mondjam azt, úgy látom, Nyugat-Európában
mindenki nagyon pozitívan beszél a migránsokról, ez a kötelező beszédmód.
Négyszemközti beszélgetésben viszont majd’ mindenki másképp gondolkodik,
ott előjönnek a problémák. Az utóbbi időben elterjedt hazai stílus a másik
véglet, nyersen szókimondó, csak a problémákra koncentráló. Egyik végletet
sem tartom jónak.
Nekem az is a tapasztalatom, hogy az emberek belül sokkal jobbak, mint
amilyennek
gondolnánk őket, vagy a média mutatja.

Ha bemegyek egy üzletbe, és kérek segítséget, akkor legtöbbször nagy
kedvességgel találkozom. Nemrégiben volt egy jó ismerősöm, aki váratlanul
nagy prémiumot kapott a munkahelyéről, hirtelen gondolt egyet, és egy
részét, nem is kis összeget, a szegényeknek ajánlotta fel. Ez is a valóság
része. Népünknek, igen sokaknak jó lelke van, de az is igaz, az igazi érték
csöndesebb, nem is találja mindig a megfelelő utakat, hogy nyilvánosan
megszólaljon.

- *Mesélne kicsit a családjáról?* Élnek a szülei, itt voltak a beiktatáson?

-* Édesapám meghalt, Édesanyám hála Istennek él, ő zongoratanárnő volt. Már
nyugdíjas, de sokat játszik otthon. Két bátyám van, közülük a kisebbiknek
négy fia, a húgomnak öt gyermeke van, három lány és két fiú. Három
testvéremmel Budapesten nőttünk fel, a Tövis utcai ferences templom
közelében laktunk, oda jártunk kicsi gyermekkorom óta, ott kezdtem el
ministrálni. *
Hamar elvarázsolt az ottani, számomra varázslatos légkör, 6-7 évesen már
tudtam, pap leszek.

- Nem próbálták lebeszélni, hogy legyen inkább villamosmérnök, mint az
édesapja? Nem ingott meg soha?

- *A matematika nekem is jól ment, szerettem, versenyeken is indultam, de
sokkal mélyebb volt bennem a megérintettség, az elhivatottság. Kisebb
megingások persze voltak, kamaszkorban vagy a katonaságnál, de komolyabb
nem. *
[image: Székely János szombathelyi megyéspüspök]
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170714162808>
Székely János szombathelyi megyéspüspök *Fotó: *Bonyhádi Zoltán
<http://www.nyugat.hu/tartalom/galeria/gal20170714162808>

- Egy interjúban mesélte, hogy* budai gyerekként a marcali laktanyában,
papnövendékként találkozott először testközelben a mélyszegénységgel és a
romákkal. *

*- Családunk egyébként kifejezetten nem volt jómódú, autónk sem volt soha,
ruháimat mindig bátyáimtól örököltem. Pont emiatt is, hogy négyen voltunk
édesanyám nagyon sokáig otthon maradt velünk. Soha nem jártam napközibe, és
egy napot sem voltam óvodás. Ott volt négy gyerek, egy házban laktunk még
két unokatestvéremmel, nagy kert, rengeteg játékkal. A közeli erdőben sokat
kirándultunk, nyaranta mi is elmentünk, de ezek is egyszerű utak voltak,
turistaházból turistaházba mentünk. *

Való igaz, budai gyerekként a cigánysággal nem igazán találkoztam, *védett,
értelmiségi és keresztény világban nőttem fel. **A katonaság volt az első
szembesülés, hogy más világ is létezik. De ez nem csak nehéz volt, hanem
nagyon pozitív is, mély barátságoknak és találkozásoknak a részese lehettem
ott. Megismerkedtem olyan cigányfiúval, aki eleinte sokat bántott, gúnyolt
minket papnövendékeket, aztán egyszer csak átfordult benne valami. Többször
megtörtént, hogy az egész hálóterem megkért, voltunk vagy harmincan, hogy
gitározzak nekik vallásos énekeket, és hosszan, örömmel hallgatták. *

- Tényleg, gitározik még?

- Elhoztam, de itt még nem játszottam. Táborokban a gyerekeknek biztosan
fogok.

- *Milyen napirend szerint él püspökként?*

- Még minden kialakulófélben van, de *alaposzlopok a reggeli mise és a papi
imádságok. *Ha nincs meghívás, akkor is rengeteg ügyintézéssel,
jövés-menéssel telik egy nap. Vasárnap délután például egy gyerektáborba
hívtak el, ahol egy a templomban – énekléssel, elmélkedéssel és
beszélgetéssel – töltött óra után pingpongoztunk is a gyerekekkel.
Esztergomban, ha volt egy kis szabad időm, gyakran biciklire pattantam és
feltekertem a közeli kis hegyre. Másrészt *volt egy felnőtt baráti kör,
akikkel fociztunk néha. Szeretek olvasni, szeretem a vereseket. Sok
kedvencem van, például Reményik Sándor, Pilinszky János, van egy-két vers
József Attilától is, közel áll hozzám Mécs László költészete.*

-* Itt lakik a püspöki palotában? *

- Igen, nem a régi patinás lakosztályban, hanem egy újabb szárnyban,
ahol *modern
lakásrész lett kialakítva, külön kis kápolnával. Praktikus, mivel az összes
hivatal egy helyen található, egy karnyújtásnyira a székesegyház.*
Végezetül arra kértük Székely János megyéspüspököt, mondjon három jó
tanácsot, hogyan, miként éljünk? Ő ezt válaszolta:

*Éljünk nagylelkűen! *

*A világ szeretetből lett, az Isten végtelen jóságából, a Nap, a Hold, a
csillagok és emberi élet titka is ebből a szeretetből sarjad ki. Akkor szép
az életünk, ha sikerül odaadni, ha megtanulunk szeretni. Ez az a dallam,
amiből a világ lett, amire a világnak rá kell hangolódnia! Ez az első nagy
tanács, éljünk nagylelkűen! A házasságban is, nem önző módon. Az ember a
szívét újra és újra tegye bele, tudja néha a másiknak megadni az utolsó
szót, és engedje, hogy a másik akarata teljesüljön! *

*Keressük a csendet és a mélységet! *

*E nélkül **az emberi élet **kiszárad*.

*Éljünk alázatosan! *

Ne mutassuk nagyobbnak magunkat, mint amik vagyunk! Az ember a maga
szegénységében sokkal gazdagabb mindenfajta ál-csillogásnál. Megéri
vállalni az embernek a sokszor sebzett töredékességét, ez értékesebb
mindenfajta önmutogató, hamis ragyogásnál.* Soha nem nagyobb az ember, mint
amikor leborul a nálánál nagyobb Titok előtt. *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170821/c45d1d3f/attachment.html>