[Grem] Mit mond Aquinói Szent Tamás a migrációról?

KEA kea at turul.banki.hu
2016. Sze. 29., Cs, 22:49:53 CEST


Mit mond Aquinói Szent Tamás a migrációról?

Karizmatikus Honlap -- 2016.09.29., Horvat II. John
http://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/teveszme-kritika-oesszefoglalo-irasok/5073-mit-mond-aquinoi-szent-tamas-a-migraciorol.html


A migrációs vitát nézve sokan szinte automatikusan feltételezik az
egyház álláspontját, azaz feltétel nélküli szeretetet azok iránt, akik
bekerülnek egy [másik] nemzetbe, legálisan vagy illegálisan.

Valóban ez a helyzet? Mit mond a Biblia a migrációról? Mit mondanak az
egyház tudósai és teológusok? Mindenekelőtt mit mond a legnagyobb tudós,
Aquinói Szent Tamás, mondjuk a migrációról? Vajon az ő véleménye ad némi
betekintést erről az égető kérdésről, ami megrázza a nemzetet és elmossa
a nemzeti határokat?

A migráció modern [kori] probléma, és így egyesek úgy vélik, mintha a
középkori Szent Tamásnak nem lenne véleménye a problémáról. Pedig van.
Meg kell nézni fő művét, a Summa Theologica első része második felében
található 105. kérdés 3. cikkét (I-II, Q. 105, Art. 3). Ott megtalálható
elemzése, ami bibliai betekintésen alapul, s ez kiegészítheti a nemzeti
vitát. Ez teljes egészében alkalmazható a jelenre.

Szent Tamás: „Az ember kapcsolata egy idegennel kettős: békés és
ellenséges, mindkét kapcsolat irányításában a Törvény tartalmazott
megfelelő előírásokat.”

Kommentár: Abban, hogy ezt mondja, Szent Tamás megerősíti, hogy nem
minden migráns egyenlő. Minden nemzetnek joga van eldönteni, hogy melyik
migráns hasznos, azaz „békés”, a közjó érdekében. Ami az önvédelmet
illeti, az állam elutasíthatja azokat a bűnöző elemeket, árulókat,
ellenséget és másokat, akiket károsnak vagy "ellenséges"-nek ítél a
polgárai számára.

A második dolog, amit megerősít, hogy a migráció kezelését a Törvény
határozza meg mind a hasznos, mind az „ellenséges” migrációra
vonatkozóan is. Az államnak joga és kötelessége, hogy alkalmazza a Törvényt.

Szent Tamás: „A zsidóknak három lehetőséget ajánlottak fel az
idegenekkel való békés kapcsolathoz. Először, amikor az idegenek
áthaladtak a földjükön, mint utazók. Másodszor, amikor úgy jöttek
belakni a földet, mint jövevények. Mindkét esetre a Törvény
rendelkezett: mert meg van írva (Kiv 22,21): "Az idegent ne használd ki
és ne nyomd el [advenam]"; és újra (Kiv 22,9): "Az idegent ne használd
ki [peregrino].”

Kommentár: Itt Szent Tamás elismeri azt a tényt, hogy mások is akarnak
jönni látogatóba, vagy akár letelepedni egy ideig egy földön. Az ilyen
idegenek megérdemelik a szeretetet, a tiszteletet és udvariasságot, ami
az emberi jóakaratnak köszönhető. Ilyen esetekben a törvénynek meg lehet
és meg is kell védenie az idegeneket attól, hogy rosszul bánjanak velük
vagy zaklassák őket.

Szent Tamás: „Harmadszor, amikor bármelyik idegen azt kívánta, hogy
teljes mértékben a közösség tagja legyen és istentiszteleten vehessen
részt. Ezekkel kapcsolatban egy bizonyos sorrendiség volt megfigyelhető.
Nem egyszerre kapták meg az állampolgárságot: a Törvény meghatározta
egyes nemzetek esetében, hogy senki sem tekinthető állampolgárnak, csak
két-három generáció múlva, ahogy a Filozófus mondja (Polit. III, 1).”

Kommentár: Szent Tamás felismeri, hogy lesznek olyanok, akik maradni
akarnak, és állampolgárrá válni azon a földön, ahova ellátogatnak.
Ugyanakkor az elfogadás első feltételéül azt a kívánságot fogalmazza
meg, hogy teljes mértékben beilleszkedjenek abba, ami ma a kultúrát és a
nemzet életét jelenti.

A második feltétel az, hogy a kért állampolgárságot nem azonnal kapják
meg. Az integrációs folyamat időt vesz igénybe. Az embereknek
alkalmazkodniuk kell a nemzethez. Idézi a filozófus Arisztotelészt, aki
szerint ez a folyamat két vagy három generációt vesz igénybe. Szent
Tamás maga nem ad időkeretet erre az integrációra, de elismerni, hogy ez
hosszú időt vehet igénybe.

Szent Tamás: „Ennek oka az volt, hogy ha a külföldieknek megengedték,
hogy beleavatkozzanak egy nemzet ügyeibe a letelepedésük közepette,
akkor ebből sok probléma lehet, mivel az idegenek, akik még nem
rendelkeznek szilárd közjóval a szívükben, olyat próbálnak tenni, ami
bántó lehet az emberekre nézve.”

Kommentár: a józan ész Szent Tamásnál természetesen nem politikailag
korrekt, hanem logikus. A teológus megjegyzi, hogy bonyolult dolog egy
nemzetben élni. Időt vesz igénybe megismerni a nemzetet érintő
kérdéseket. Azok, akik ismerik a nemzet hosszú történelmét, a legjobb
helyzetben vannak ahhoz, hogy meghozzák a hosszú távú döntéseket a
jövőről. Káros és igazságtalan lenne a jövőt azoknak a kezébe tenni,
akik nemrég érkeztek, akik, bár nem a saját hibájukból, de kevés
elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy mi történik vagy történt a
nemzettel. Ez a politika a nemzet megsemmisítéséhez vezethetne.

Illusztrációként ezen a ponton Szent Tamás később megállapítja, hogy a
zsidó nép nem kezelte az összes nemzetet egyformán, mivel azokat a
nemzeteket, melyek közelebb álltak hozzá, gyorsabban integrálták a
népességbe, mint azokat, akik nem voltak olyan közel. Néhány ellenséges
népnél egyáltalán nem engedték, hogy teljes közösségre lépjenek velük,
mivel ellenségesek a zsidó néppel.

Szent Tamás: „Mindazonáltal lehetséges a felmentés egy embernél, hogy
állampolgárságot kapjon néhány cselekedete alapján: ide kapcsolódik (Jud
14,6), hogy Achior, Ammon gyermekeinek kapitánya,"csatlakozott Izrael
népéhez, minden egymást követő rokonaival."”

Kommentár: ez azt jelenti, hogy a szabályok nem voltak merevek. Voltak
kivételek, melyeket a körülmények hoztak létre. Azonban az ilyen
kivételek nem önkényesek voltak, hanem mindig a közjót tartották szem
előtt. Achior példája leírja, hogyan ajándékozták meg az
állampolgársággal a kapitányt és a gyermekeit a nemzet számára nyújtott
jó szolgálatért.

* * *

Ez csak néhány gondolat Aquinói Szent Tamástól a bibliai elveken alapuló
migrációs ügyekben. Egyértelmű, hogy a migráció során két dolgot kell
szem előtt tartani: az első a nemzet egysége, a második pedig a közjó.

A migráció célja az integráció kell, hogy legyen, nem a szétesés vagy az
elkülönülés. A bevándorlóknak nem csak az előnyök elfogadására kell
törekedniük, hanem a felelősségre is, hogy csatlakoznak a nemzet teljes
közösségéhez. Állampolgárként hosszú távon a személy egy nagyobb család
részévé válik, és nem egy részvénytársaság részvényesévé, aki csak a
rövid távú önérdekét keresi.

Másodszor, Szent Tamás azt tanítja, hogy a migrációnak figyelemmel kell
lennie a közjóra; nem pusztíthat vagy nyomhat el egy nemzetet.

Ez megmagyarázza, hogy oly sok amerikai miért nyugtalan a tömeges és
aránytalan bevándorlás miatt. Az ilyen politika mesterségesen vezet egy
olyan helyzethez, ami elpusztítja az egység közös pontjait és elnyomja
azt a képességet egy társadalomban, hogy az új elemeket szervesen
beillessze egy egységes kultúrába. A közjót már nem veszik figyelembe.

Egy arányos bevándorlás mindig egy társadalom egészséges fejlődését
jelenti, mivel új életet és tulajdonságokat juttat egy társadalom
szervezetébe. De ha elveszíti azt a részt és aláássa az állam céljait,
ez a nemzet jólétét veszélyezteti.

Ha ez megtörténik, a nemzet jól tenné, ha követné Aquinói Szent Tamás
tanácsát és a bibliai alapelveket.

A nemzetnek kell gyakorolni az igazságosságot és a szeretetet mindenki
felé, beleértve az idegeneket is, de elsősorban védeni kell a közjót és
egységét, ami nélkül egyetlen ország sem képes hosszú távon fennmaradni.

Forrás angol nyelven
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
e. doc.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI


További információk a(z) Grem levelezőlistáról