[Grem] Szkely Jnos psp. sok mindenrl

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Sze. 6., K, 22:02:18 CEST 

Mutassuk meg mindenkinek Isten szeretetét – Beszélgetés Székely János
püspökkel a KATTÁRS előtt
2016. szeptember 6. kedd 20:30
http://www.magyarkurir.hu/hirek/mutassuk-meg-mindenkinek-isten-szeretetet-
beszelgetes-szekely-janos-puspokkel-kattars
Negyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
(MKPK) a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) programot, amelynek kiemelt
célja a katolikus egyház tanításának bemutatása. Az eseményre ezúttal a
budapesti Március 15. téren kerül sor szeptember 16. és 17. között.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71892&img=o_IMG_9994.jpg>

*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

A rendezvény üzenetéről Székely János püspökkel, az MKPK Caritas in
Veritate Bizottságának elnökével beszélgettünk.

*– Az esemény szlogenje ebben az évben: Jézus az irgalmasság arca. Társai
vagyunk! Mit kell ez alatt értenünk?*

– A szlogen azt igyekszik megfogalmazni, hogy *a legnagyobb érték, amit az
egyház adni tud, maga Jézus. Az irgalmasság legfőbb cselekedete, ha Őt, az
irgalom forrását adjuk a társadalomnak*. Leginkább Istenre van szükségünk,
aki önmagunk, korlátaink, sérelmeink fölé emel bennünket.* Ha nem áll a
jogrend, a gazdaság és a társadalmi együttélés mögött az erkölcs ereje,
akkor a társadalom lassan szétesik és összeomlik. *A szlogen második fele
pedig arra utal, hogy a Katolikus Társadalmi Napok alkalmai mindig a
„társak vagyunk” alapkijelentésre épülnek. Ezt kapcsoltuk össze az
irgalmasság évének üzenetével.

Arra is törekedtünk, hogy a KATTÁRS ne olyan rendezvény legyen, ahol az
érdekes programok mögött elvész hitünk lényege. Amellett, hogy az eseményen
megjelenik például a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat vagy
éppen a cigány- és börtönpasztorációs tevékenység, tanúságtételekre,
személyes vallomásokra is sor kerül majd. Annak is meg kell fogalmazódnia,
hogy *a szociális és karitatív tevékenység forrása a hit. Ez tudja
megváltoztatni az emberi életet és a társadalmat. Az MKPK Caritas in
Veritate Bizottsága meghirdetett egy pályázatot Elvitt engem Jézushoz
címmel. Erre olyan vallomásokat vártunk, amelyekben valaki arról számolt
be, hogyan változtatta meg az életét a Jézussal való találkozás.*

*Megtérése után Szent Márton először a szüleit kereste fel, édesanyja az ő
hatására lett kereszténnyé. Innen jött az a gondolat, hogy bemutassuk: az
egyház legfőbb szolgálata mindenkit Jézushoz vezetni. Ahogyan Péter apostol
mondta: „Ezüstöm, aranyam nincs, de amim van, azt neked adom: a Názáreti
Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!*” (ApCsel 3,6) XVI. Benedek pápa
beszélt arról, hogy a mai ember egy belső sivatagot él át, mert az élet
forrásához, a Teremtőhöz vezető utat elveszítette. Ezért tapasztalhatjuk
azt, hogy *manapság nagyon kevesen tudnak őszintén örülni valaminek,
őszintén lelkesedni valamiért. A szíve ürült ki a társadalmunknak és a
családoknak. Erre vezethető vissza az is, hogy kevés gyermek születik,
hiszen ha nincs pozitív világkép, akkor az élet mindenhonnan eltűnik.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71892&img=o_IMG_0011.jpg>

*– Azok, akik az egyház szociális intézményeiben tevékenykednek, általában
csendesen teszik a dolgukat. Miért fontos, hogy kilépjenek a nyilvánosság
elé?*

– A média a gazdasági érdekeket szolgálva nagyon gyakran a meghökkentő, a
szenzációs vagy a szörnyű eseményekről ad számot. A pozitív valóságról nem
vesz tudomást. A krakkói ifjúsági világtalálkozónak, amelyen kétmillió
fiatal vett részt békességben és szeretetben, nem volt hírértéke. Pedig ez
egy egyedülálló világesemény. Nagyon fontos, hogy az egyház meg tudjon
jelenni a világ előtt. Amikor Szent II. János Pál pápa haldoklott, a
tévécsatornák napokon át az ő életéről sugároztak műsorokat. Ez idő alatt
úgy éreztem, megváltozott az emberek hangulata, mintha a szent pápa lelke
ott lebegett volna a város felett. A KATTÁRS célja, hogy a jó hírt
közvetítse a társadalom felé.

*– Napjainkban úgy tűnik, hogy az egyes ember erejét meghaladó problémákkal
kell szembesülnünk. Mit tehet az egyén a társadalmi bajok orvoslásáért?*

– Erről a témáról tartanak egy kerekasztal-beszélgetést, amelyen Erdő Péter
bíboros, Ürge-Vorsatz Diána Nobel-békedíjas tudós, Baritz Sarolta Laura OP
közgazdász és Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója vesz
majd részt. Az ember sokszor azt gondolja, túl kicsi pont ahhoz, hogy a
világ problémáján segíteni tudjon. De a*z evangélium is azt tanítja, hogy
azt a keveset, amit megtehetünk, tegyük is meg. A kenyérszaporítás
történetében egy fiú odavisz Jézus elé öt kenyeret és két halat. Ez
nevetségesen kevés ötezer embernek, de ez volt minden, amit a fiú adhatott.
Jézust megrendíti ez a nagylelkűség, és erre alapozva látja el a tömeget
élelemmel. Esztergomban él egy házaspár, amelynek tagjai felkaroltak egy
hajléktalan embert, a múlt télen pedig maguk közé fogadták, ott lakott
velük. Az esztergomi cigány közösség nemrég befogadott egy menekültet.
Vagyis mindannyian tehetünk valamit, és ha elkezdünk cselekedni, akkor
Isten és a közösség is segíteni fog. Dosztojevszkij írja, hogy ha őszintén
felelőssé teszed magad mindenért és mindenkiért, rögtön azt tapasztalod,
hogy ez így is van, mert valóban felelős vagy mindenért és mindenkiért.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71892&img=o_IMG_0016.jpg>

*– Az idei KATTÁRS újdonságaként a programok között megjelenik a sport is.
Keresztény szempontból milyen szerepe lehet a sportnak?*

– A keresztény felfogás szerint *az ember test és lélek egysége. Nagyon sok
testi betegségnek és gyógyulásnak lelki oka van. A testünk is Isten
alkotása, ezért fontos ápolni és őrizni azt. A test a Szentlélek temploma*.
A KATTÁRS során szeretnénk megmutatni, hogy a keresztény ember is ügyel az
egészségére. A nyári Mária Maratonon a résztvevők futva vagy kerékpározva
jutottak el a célhoz. Ez a zarándoklat nemcsak a léleknek, hanem a testnek
is hasznára vált. A mai túlhajszolt ember is keresi a harmóniát a testi
valóságával.

A keresztény ember sportolásában benne van a hit és a szeretet is. A
KATTÁRS-on együtt sportolnak majd a katolikus iskolák diákjai és a
Speciális Olimpia mozgalom értelmi fogyatékos sportolói.

*– A Szent Márton-év központi témájához kapcsolódó műhelykonferencia az
osztozó segítség hagyományaival foglalkozik…*

– A KATTÁRS ügyéhez több egyházi intézmény is csatlakozott. A Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara keresett meg
bennünket ezzel a gondolattal. Ez egy szociológia szempontú előadássorozat
lesz. Alapgondolata Szent Mártonnak az a mozdulata, amikor kettévágja a
köpenyét. A régi életrajzok mesélnek arról, hogy Szent Márton álmában
megjelent Jézus Krisztus, vállán az ő kettévágott köpenyével, és azt
mondta: Ezt Mártontól, a katekumentől kaptam.

*Az osztozás azt jelenti, hogy adok abból, amim van.* Ma fel kellene
ismernünk, hogy az az eszmény, amely a szabad versenyre épül,
működésképtelen; az embert és a társadalmat is megnyomorítja. *A szabad
verseny egy piramis-szerű világot épít, ahol mindenki a csúcsra tör. **Tudjuk
azonban, hogy erre nem mindenki képes. Az idős, a beteg, a gyönge
menthetetlenül lemarad, az erős és a gátlástalan pedig feljebb jut.* *Az
ember nem arra született, hogy önmagáért törtessen, hanem arra, hogy
szeressen és adjon.* A keresztény meggyőződés szerint *a világ az Atya, a
Fiú és a Szentlélek szeretetéből lett. Az ember életcélja az, hogy ezt a
szeretetet megtanulja.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71892&img=o_IMG_9986.jpg>

*A Biblia társadalomeszménye az emberi test. Pál apostol hozzáteszi: „Ha az
egyik tag szenved, vele együtt szenved valamennyi tag; vagy ha az egyik tag
tiszteletben részesül, együtt örvendezik vele valamennyi tag.” (1Kor 12,26)
A keresztény szemlélet szerint a szegény és a beteg nem a társadalom terhe,
nem egy megoldandó probléma, hanem a testvérünk. A világ legtermészetesebb
dolga, hogy osztozunk testvérünk fájdalmában. Ez velejárója az emberi
együttélésnek.* Nem attól lesz boldog az ember, ha anyagi javakat gyűjt a
végtelenségig.* A gazdasági növekedés nem korlátlan, a Föld nem végtelen
préri. A társadalom célja nem a GDP növelése*. Nem attól lesz boldog az
ember, hogy a harmadik autót is megvehette. Akkor lehet elégedett, ha
tudja, hogy a földön mindenkinek egyformán jut mindenből.

*– A Caritas in Veritate Bizottság elnökeként hogyan látja, az irgalmasság
rendkívüli szentévében az isteni irgalom megtapasztalása mennyire tett
irgalmasabbá bennünket, embereket?*

– *Szent II. János Pál pápa azt akarta kifejezni az irgalmasság titkával,
hogy* sokszor úgy tűnik, a világban tobzódik a gonoszság és a hatalom. Ezt
ő a II. világháború és a kommunista diktatúra idején is megtapasztalta. A
pápa sokat gondolkodott azon, hogy Isten miért hagy ilyen nagy teret a
gonosznak. Lassan rájött arra, hogy* Isten egy bizonyos korlátot állít a
gonosz elé, és ez a korlát az ő saját irgalma teremtménye iránt, illetve
korlát minden olyan ember is, aki ezt a tikot éli. Úgy érezte, hogy a 20.
században ilyen korlát volt a lengyel nép, amelyen megtört a nácizmus és a
kommunizmus is. Saját küldetését is így fogta fel. Minden emberen, aki
Isten szeretetében él, megtörik a gonosz hatalma.*

*Ferenc pápa az irgalmasság titkának egy másik oldalát emeli ki: Mutassuk
meg a világnak Isten irgalmas arcát. Legyünk az isteni szeretet eszköze és
közvetítője. Gyakoroljuk az irgalmasság cselekedeteit. A pápa egyrészt azt
szeretné, ha az egyház elvinné Isten irgalmát a szegények és a gyengék
közé, másrészt arra bátorítja az egyházat, hogy ne egy bezárkózó, önmagára
figyelő, lusta közösség legyen, hanem menjen el a perifériákra, és mutassa
meg mindenkinek Isten szeretetét.*

*Az írás az Új Ember szeptember 4-i számában jelent meg.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160906/ddcc0e70/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl