[Grem] Fwd: Fw: "Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét "

Margita Babu bab.margita at gmail.com
2016. Okt. 21., P, 03:54:02 CEST


---------- Továbbított levél ----------
FeladĂł: Obabu <obabu at freemail.hu>
Dátum: 2016. október 21. 3:50
Tárgy: Fw: "Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét "
CĂ­mzett: bab.margita at gmail.com




----------Eredeti ĂĽzenet----------
Dátum: 2016. október 20., csütörtök, 09:27:45
FeladĂł: "Dobai MiklĂłs"
Tárgy: "Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét "
Címzett: "Levelező lista"



*Sztálin apánk.....*


*„Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét ”*
*A berlini Collegium Hungaricum konferenciát szervezett a forradalom
évfordulója kapcsán*

MH/MTI
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=187>
 – 2016.10.18. 17:33

Az 1956-os magyar forradalom és az előzményeként számon tartott poznani
munkásfelkelés katasztrofális csapás volt a Szovjetunió számára, mert
kioltotta a szovjet modell vonzerejét - mondta Hartmut Koschyk, a Német
Kereszténydemokrata Párt (CDU) tekintélyes politikusa kedden a német
főváros magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB)
1956-ról szóló konferenciáján.

Forrás:Twitter/@koschyk

A CDU parlamenti (Bundestag) képviselője, a keletnémet állampárti diktatúra
történetének feltárására hivatott közalapítvány (Bundesstiftung zur
Aufarbeitung der SED-Diktatur) tanácsának alelnöke a Balassi Intézet
berlini kulturális intézetének 1956 - átrendeződés a keleti blokkban - a
sztálinizmussal való szakítás és következményei Kelet-Közép-Európában című
konferenciáját megnyitó beszédében rámutatott, hogy 1956 után a Szovjetunió
már csak katonai erővel tudta fenntartani befolyási övezetét, valamint a
csatlósállamok hűségét gazdasági és politikai engedményekkel kellett
"megvásárolnia".

Kelet-Közép-Európa további fejlődésében meghatározónak bizonyult, hogy
1956-ban a marxizmus végérvényesen elveszítette világmagyarázó, meggyőző
erejét. Ezután zömében már csak "karrieristák" mondták magukénak a
szovjetek eszmerendszerét. Ezek az emberek kezdetben belső meggyőződésükkel
ellentétben cselekedtek, majd "élethazugságaik" sűrű szövedékének foglyaivá
lettek - mondta Hartmut Koschyk.

A kétnapos konferencia első napján mindenekelőtt a Joszif Sztálin szovjet
diktátor 1953-ban bekövetkezett halála után kibontakozott, úgynevezett
desztanilizációról volt szó. Gerhard Wettig történész, a hidegháború kül-
és biztonságpolitikai kérdéseinek szakértője a sztálini diktatúra
természetét érzékeltetve kiemelte, hogy amikor 1948-ban Vjacseszlav Molotov
külügyminiszter családját elérte a terror, és a politikus tartózkodott a
felesége párttagságának megszüntetéséről tartott szavazáson, Sztálin
megismételtette a voksolást, így kényszerítve Molotovot arra, hogy neje
kizárására szavazzon.

A többi között hozzátette, hogy az egész társadalomhoz hasonlóan állandó
rettegésben tartott felső vezetés a diktátor halála után nagyon gyorsan
szembehelyezkedett a sztálinizmussal, a rendszer lebontását már Sztálin
életének utolsó óráiban elkezdték, amikor megtudták az agyvérzésen átesett
diktátor orvosaitól, hogy nem épül fel többé.

Jörg Baberowski, a berlini Humboldt Egyetem sztálinizmus- és
Kelet-Európa-szakértője a Sztálin halála utáni hatalmi harcból győztesen
kikerült Nyikita Hruscsov tevékenységét elemezve hangsúlyozta, hogy a
kevéssé művelt, írni-olvasni is gyengén tudó pártvezető nagy teljesítményt
ért el a rendszer bűneivel való szembenézéssel, a nyílt terror
felszámolásával. Jellemző a mai Oroszországra, hogy Hruscsovot jóformán
elfelejtették, síremlékén nem látni friss virágot, Sztálinra viszont egyre
inkább emlékeznek - jegyezte meg a kutató.

Ungváry Krisztián történész a többi között rámutatott, hogy a magyarok
számára korántsem jelentett ekkor váltást a desztalinizáció, a rendszer az
alapvető vonásait, szerkezetét tekintve "Hruscsov előtt és Hruscsov után"
is szinte ugyanolyan volt.

Jörg Baberowski ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a kelet-közép-európai
országokban valóban nem hozott szerkezeti változást a desztalinizáció, de a
Szovjetunióban hatalmas változást jelentett, ami azzal magyarázható, hogy a
Szovjetunióban - a balti tagköztársaságokat leszámítva - senkinek nem volt
tapasztalata a demokráciáról, civil társadalomról jogállamiságról. Mindenki
csak a szovjet rendszer kialakulását és megszilárdulását ismerte a
forradalommal, polgárháborúval, éhínséggel, terrorral együtt. Ezekhez az
élményekhez képest a késői Hruscsov-korszak és a Szovjetunió Kommunista
Pártja (SZKP) első titkári pozíciójában őt követő Leonyid Brezsnyev évei a
béke és a gyarapodás időszakát jelentették - mondta Jörg Baberowski,
kiemelve, hogy a szovjet történelem ilyen tagolása, korszakolása nélkül nem
érthető meg a mai Oroszországban a Szovjetunió iránt mutatkozó nosztalgia.

Ungváry Krisztián 1956 emlékezetével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a
mai Magyarországon nem 1989 és nem is 1956 számít a legfontosabb ünnepnek,
hanem a 2010-es "fülkeforradalom" és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének
(NER) megalapítása.

A mintegy százfős hallgatóság - köztük társadalomtudósok, németek és
németországi magyarok - előtt tartott konferencián Balázs Péter volt
külügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (CEU) Nemzetközi Tanulmányok és
Európai Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára kiemelte, hogy 1956-ban
megmutatkozott két irányzat, a nyugatos, pluralisztikus és a szovjet típusú
modernizációs modell követőinek konfliktusa, amelyet a forradalom és
szabadságharc gyors leverése miatt nem lehetett kibontani, és a megbékélés
is elmaradt. A mai politikai erők is e választóvonal mentén helyezkednek
el, ismét az a kérdés, hogy "Nyugat vagy Kelet", avagy "Brüsszel vagy
Putyin, jövő vagy múlt" - fejtette ki Balázs Péter.

Egyebek mellett hozzátette, hogy a kormány valószínűleg 1956 hatvanadik
évfordulóját is csak arra használja fel, hogy megpróbálja erősíteni
megtépázott népszerűségét, pedig a jövő formálásához szükséges a múlt
objektív és őszinte értékelése, amire kiváló alkalmat kínálna a kerek
évforduló. Vagy esetleg "várjunk a 70. évfordulóig, 2026-ig?" - vetette fel
Balázs Péter.




--
--
Ne küldjön "Választ" a levélre!

Válaszokat, észrevételeket a miklos.dobai at freestart.hu e-mail címre várom.
---
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok
„Miklos.Dobai” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való
leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) miklosdobai+unsubscribe@
googlegroups.com cĂ­mre.
További lehetőségekért látogasson el ide: https://groups.google.com/d/optout
.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161021/20fd6f75/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról