[Grem] Fwd: Fw: "Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét "
Margita Babu
bab.margita at gmail.com
2016. Okt. 21., P, 03:54:02 CEST
---------- TovábbĂtott levĂ©l ----------
FeladĂł: Obabu <obabu at freemail.hu>
Dátum: 2016. október 21. 3:50
Tárgy: Fw: "Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét "
CĂmzett: bab.margita at gmail.com
----------Eredeti ĂĽzenet----------
Dátum: 2016. október 20., csütörtök, 09:27:45
FeladĂł: "Dobai MiklĂłs"
Tárgy: "Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét "
CĂmzett: "LevelezĹ‘ lista"
*Sztálin apánk.....*
*„Az 1956-os forradalom kioltotta a szovjet modell vonzerejét ”*
*A berlini Collegium Hungaricum konferenciát szervezett a forradalom
évfordulója kapcsán*
MH/MTI
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=187>
– 2016.10.18. 17:33
Az 1956-os magyar forradalom és az előzményeként számon tartott poznani
munkásfelkelés katasztrofális csapás volt a Szovjetunió számára, mert
kioltotta a szovjet modell vonzerejét - mondta Hartmut Koschyk, a Német
Kereszténydemokrata Párt (CDU) tekintélyes politikusa kedden a német
főváros magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB)
1956-ról szóló konferenciáján.
Forrás:Twitter/@koschyk
A CDU parlamenti (Bundestag) képviselője, a keletnémet állampárti diktatúra
törtĂ©netĂ©nek feltárására hivatott közalapĂtvány (Bundesstiftung zur
Aufarbeitung der SED-Diktatur) tanácsának alelnöke a Balassi Intézet
berlini kulturális intézetének 1956 - átrendeződés a keleti blokkban - a
sztálinizmussal valĂł szakĂtás Ă©s következmĂ©nyei Kelet-KözĂ©p-EurĂłpában cĂmű
konferenciáját megnyitó beszédében rámutatott, hogy 1956 után a Szovjetunió
már csak katonai erővel tudta fenntartani befolyási övezetét, valamint a
csatlósállamok hűségét gazdasági és politikai engedményekkel kellett
"megvásárolnia".
Kelet-Közép-Európa további fejlődésében meghatározónak bizonyult, hogy
1956-ban a marxizmus vĂ©gĂ©rvĂ©nyesen elveszĂtette világmagyarázĂł, meggyĹ‘zĹ‘
erejét. Ezután zömében már csak "karrieristák" mondták magukénak a
szovjetek eszmerendszerét. Ezek az emberek kezdetben belső meggyőződésükkel
ellentétben cselekedtek, majd "élethazugságaik" sűrű szövedékének foglyaivá
lettek - mondta Hartmut Koschyk.
A kétnapos konferencia első napján mindenekelőtt a Joszif Sztálin szovjet
diktátor 1953-ban bekövetkezett halála után kibontakozott, úgynevezett
desztanilizációról volt szó. Gerhard Wettig történész, a hidegháború kül-
és biztonságpolitikai kérdéseinek szakértője a sztálini diktatúra
természetét érzékeltetve kiemelte, hogy amikor 1948-ban Vjacseszlav Molotov
külügyminiszter családját elérte a terror, és a politikus tartózkodott a
felesége párttagságának megszüntetéséről tartott szavazáson, Sztálin
megismĂ©teltette a voksolást, Ăgy kĂ©nyszerĂtve Molotovot arra, hogy neje
kizárására szavazzon.
A többi között hozzátette, hogy az egész társadalomhoz hasonlóan állandó
rettegésben tartott felső vezetés a diktátor halála után nagyon gyorsan
szembehelyezkedett a sztálinizmussal, a rendszer lebontását már Sztálin
életének utolsó óráiban elkezdték, amikor megtudták az agyvérzésen átesett
diktátor orvosaitól, hogy nem épül fel többé.
Jörg Baberowski, a berlini Humboldt Egyetem sztálinizmus- és
Kelet-Európa-szakértője a Sztálin halála utáni hatalmi harcból győztesen
kikerült Nyikita Hruscsov tevékenységét elemezve hangsúlyozta, hogy a
kevĂ©ssĂ© művelt, Ărni-olvasni is gyengĂ©n tudĂł pártvezetĹ‘ nagy teljesĂtmĂ©nyt
Ă©rt el a rendszer bűneivel valĂł szembenĂ©zĂ©ssel, a nyĂlt terror
felszámolásával. Jellemző a mai Oroszországra, hogy Hruscsovot jóformán
elfelejtettĂ©k, sĂremlĂ©kĂ©n nem látni friss virágot, Sztálinra viszont egyre
inkább emlékeznek - jegyezte meg a kutató.
Ungváry Krisztián történész a többi között rámutatott, hogy a magyarok
számára korántsem jelentett ekkor váltást a desztalinizáció, a rendszer az
alapvető vonásait, szerkezetét tekintve "Hruscsov előtt és Hruscsov után"
is szinte ugyanolyan volt.
Jörg Baberowski ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a kelet-közép-európai
országokban valóban nem hozott szerkezeti változást a desztalinizáció, de a
Szovjetunióban hatalmas változást jelentett, ami azzal magyarázható, hogy a
SzovjetuniĂłban - a balti tagköztársaságokat leszámĂtva - senkinek nem volt
tapasztalata a demokráciáról, civil társadalomról jogállamiságról. Mindenki
csak a szovjet rendszer kialakulását és megszilárdulását ismerte a
forradalommal, polgárháborĂşval, Ă©hĂnsĂ©ggel, terrorral egyĂĽtt. Ezekhez az
élményekhez képest a késői Hruscsov-korszak és a Szovjetunió Kommunista
Pártja (SZKP) elsĹ‘ titkári pozĂciĂłjában Ĺ‘t követĹ‘ Leonyid Brezsnyev Ă©vei a
béke és a gyarapodás időszakát jelentették - mondta Jörg Baberowski,
kiemelve, hogy a szovjet történelem ilyen tagolása, korszakolása nélkül nem
érthető meg a mai Oroszországban a Szovjetunió iránt mutatkozó nosztalgia.
Ungváry Krisztián 1956 emlékezetével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a
mai Magyarországon nem 1989 Ă©s nem is 1956 számĂt a legfontosabb ĂĽnnepnek,
hanem a 2010-es "fülkeforradalom" és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének
(NER) megalapĂtása.
A mintegy százfős hallgatóság - köztük társadalomtudósok, németek és
németországi magyarok - előtt tartott konferencián Balázs Péter volt
külügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (CEU) Nemzetközi Tanulmányok és
Európai Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára kiemelte, hogy 1956-ban
megmutatkozott kĂ©t irányzat, a nyugatos, pluralisztikus Ă©s a szovjet tĂpusĂş
modernizációs modell követőinek konfliktusa, amelyet a forradalom és
szabadságharc gyors leverése miatt nem lehetett kibontani, és a megbékélés
is elmaradt. A mai politikai erők is e választóvonal mentén helyezkednek
el, ismét az a kérdés, hogy "Nyugat vagy Kelet", avagy "Brüsszel vagy
Putyin, jövő vagy múlt" - fejtette ki Balázs Péter.
Egyebek mellett hozzátette, hogy a kormány valĂłszĂnűleg 1956 hatvanadik
Ă©vfordulĂłját is csak arra használja fel, hogy megprĂłbálja erĹ‘sĂteni
megtépázott népszerűségét, pedig a jövő formálásához szükséges a múlt
objektĂv Ă©s Ĺ‘szinte Ă©rtĂ©kelĂ©se, amire kiválĂł alkalmat kĂnálna a kerek
évforduló. Vagy esetleg "várjunk a 70. évfordulóig, 2026-ig?" - vetette fel
Balázs Péter.
--
--
Ne küldjön "Választ" a levélre!
Válaszokat, Ă©szrevĂ©teleket a miklos.dobai at freestart.hu e-mail cĂmre várom.
---
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok
„Miklos.Dobai” csoportjára.
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való
leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) miklosdobai+unsubscribe@
googlegroups.com cĂmre.
További lehetőségekért látogasson el ide: https://groups.google.com/d/optout
.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161021/20fd6f75/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról