[Grem] Kiszelly Zoltn: zentnk Brsszelnek

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Okt. 12., Sze, 20:38:59 CEST 

Üzentünk Brüsszelnek

http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html
A népszavazásnak van európai hatása, az unió visszavett a tempóból.
2016. október 12. 10:19
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102800-Uzentunk_Brusszelnek.html#>

*Brüsszelben minden ellenkező állítással szemben értik a kvótanépszavazás
üzenetét. Innentől már nem kvótáról beszélnek, hanem például
„szolidaritásról”.* Mintha nem ismernék azt a népi bölcsességet, miszerint
ha valaki a kútba ugrik, akkor másnak szolidaritásból nem kell utána
ugrania. Innentől már nem egyetlen nagy intézkedéscsomagban gondolkoznak,
hanem sok apró lépésben, amelyek eredménye végül ugyanúgy egy kötelező
európai betelepítési kvóta lenne.

Olyan ez, mint a szovjet traktoralkatrészek a Kádár-rendszerben. Amikor a
főmérnök megkérdezte a munkásokat, hogy milyenek ezek, akkor azt a választ
kapta, hogy jók, csak egy hiba van velük: akárhogyan is építik össze őket,
mindig egy tank lesz belőle. Valahogy így állunk mi is a kvótával. *Soros
György egy éve, a svéd bevándorlásügyi miniszter két hete évi egymillió
migráns Európába engedését szorgalmazta. A nemzetközi spekuláns idei
brüsszeli bizottsági meghallgatásán már „csak” évi 300-500 ezer migráns
átvételéről beszélt, akiknek letelepítési költségeire évi 30 milliárd euró
hitel felvételét javasolta.*

*A számokról, mint láthatjuk, még vita van. Abban mindenki egyetért, hogy a
2015-ös milliós ellenőrizetlen beáramlás nem ismétlődhet meg.* Miközben a
visegrádi államok és a nyugat-európaiak többsége inkább kevesebb vagy nulla
migránst engedne be, addig a bajor CSU Németországba évi 200 ezer, az
osztrák nagykoalíció Ausztriára nézve évi 37 500 migráns beengedését
tartaná elfogadhatónak.

Emlékezzünk a Juncker-képletre! Magyarországra a beérkező tömeg 1,78
százaléka jutna, azaz egymillió emberből 17 800, félmillió­ból 8900 és a
családtagok. Brüsszel ugyanis könnyítene a családegyesítés szabályain, mint
ahogyan a tagállamoktól egy uniós hatósághoz telepítené a menedékkérelmek
elbírálásának jogát.* Az 1968-as politikai korrektség talaján álló
eurokraták valószínűleg sokkal több migránsnak adnának menedékjogot, így
máris lenne kit szétosztani a kontinensen.* Ők talán jobban elhiszik azokat
a történeteket, amelyek *a migránsoknak osztogatott füzetecskékben
szerepelnek. Ott ugyanis például azt tanácsolják a migránsoknak, hogy
mondják magukat kiskorúnak vagy homoszexuálisnak, mert ez javítja az
Európában maradásuk esélyét.*

A brüsszeli tervek között szerepel továbbá a közös határőrizet is, ami jó
ötlet lenne, ha nem az olasz gyakorlat folytatását jelentené, és az uniós
hadihajók nem szállítanának még több tengerből kimentett migránst a
kontinensre. A V4-államok ezt ellenző Schengen 2.0 terve mellett már a brit
külügyminiszter is az ausztrál példa átvételét javasolja, nevezetesen, hogy
a tengerből kimentett embereket ne taxizzák be az uniós hadihajók
Olaszországba, hanem az EU területén kívül helyezzék őket biztonságba, és
ott döntsenek a sorsukról.

*Továbbra is napirenden van a kvótát elutasító országokra váró pénzbüntetés
kérdése. Lapinformációk szerint ezt a tartózkodó országoknak járó uniós
támogatásból vonnák le. *A migránsonkénti évi 78 milliós büntetés sem tette
az Elbától keletre népszerűbbé Brüsszelt, ez az alamuszi módszer talán
kevesebb felháborodást okoz – remélik. *A brüsszeli tervekben a kvóta
helyett egyre többet szerepel a „vészhelyzeti mechanizmus” szó.* Ez azt
jelenti, hogy amennyiben egy tagországban aránytalanul sok migráns torlódik
fel, akkor azokat szét kell osztani a többi tagország között. *Hívhatnánk
ezt persze kvótának is, de a magyar kvótareferendum, valamint a
nyugat-európai tapasztalatok miatt inkább ezt a címkét használják.*
Mint tudjuk, Angela Merkel egyetlen mondattal ki tudja váltani a
vészhelyzetet; tavaly is csak annyit mondott, hogy minden szírt befogadnak,
és egyet sem küldenek vissza.

*A népszavazásnak tehát igenis van európai hatása, Brüsszel visszavett a
tempóból. Újabb választások következnek, amelyek áttételesen a migrációról
is szólnak. A tavalyi és idei osztrák és német tartományi választásokon
taroltak a bevándorlásellenes pártok, a bevándorlás- és nagytőkebarát
néppártok nagykoalíciókban is alig tudják hatalmukat megtartani. Ha ez így
megy tovább, jövőre Németországban már három párt sem biztos, hogy elég
lesz a kormányalakításhoz*. Az osztrák elnökválasztás második fordulóján
mai tudásunk szerint a Szabadságpárt jelöltje nyerne, talán ezért is
halasztották el Mikulásig a voksolást, hátha a Zöld Párt jelöltjének
addigra nő a támogatottsága, vagy addigra találnak olyan borítékot, ami
rendesen ragad, már ha a hivatalos indoklást vesszük.

*A szocialista olasz miniszterelnök is Mikulásra halasztotta az ottani
alkotmányreformról szóló népszavazást, amit a kutatások szerint most
októberben biztosan elveszített volna*. Ő is időt akar nyerni, bár az olasz
nagybankok versenyt futnak jó néhány európai nagybankkal abban, hogy melyik
dől be hamarabb az elmúlt évtized spekulációs veszteségeinek terhe alatt.
Az idén megváltozott uniós bankmentési szabályok szerint már a bedőlt
pénzintézetek tulajdonosainak és kötvényeseinek is a zsebükbe kell
nyúlniuk. Idén két olasz takarékszövetkezet csődje 130 ezer olasz család
megtakarításait csapolta meg. Képzeljük el, ha ugyanez egy-két nagybankkal
történik, akkor milliónyi család lenne érintett!

Ezeket látva egyáltalán nem csoda, ha Olaszország legnépszerűbb pártja, az
5 Csillagos Mozgalom nyáron elhódította Róma polgármesteri székét, és
készek a kormányrúd átvételére is. Egyik népszerű ötletüktől Berlinben és
Brüsszelben hideglelést kapnak, a déliek ugyanis kettévágnák az eurózónát,
és egy erősen leértékelt mediterrán eurót akarnának bevezetni, hogy
megszabaduljanak a guruló hólabdaként növekvő adósságuktól és
visszanyerjenek valamit versenyképességükből. Hasonló ötletet dédelget a
legnépszerűbb francia párt, a Nemzeti Front is.

*Brüsszelnek a Brexit után nem hiányzik, hogy az integráció visszafelé
gyorsabban haladjon, mint előre*.* Ezért erőltetik még októberben az
EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás elfogadását, a kvótát, vagy az
eurózóna elmélyítését.*

*A visegrádi országok* – minden ellenzéki médiahíresztelés ellenére – továbbra
is egységesen utasítják el a kvótát. Nem is tehetnének másképp, hiszen a
közvélemény-kutatásokban a válaszadók 70-80 százaléka is így gondolkodik. A
magyar népszavazásnak most nem lesznek követői, ám sokkal inkább az eddigi
tendencia felerősödése várható, azaz a tagországok parlamenti és tartományi
választásainak továbbra is a migráció és az ezzel összefüggő problémák
(például a közbiztonság) lesznek a fő témái. Sorrendben Ausztriában,
Olaszországban, Hollandiában, majd Francia- és Németországban.

*A közösségi oldalakon a német és osztrák kommentelők is élénken figyelték
a magyar népszavazás eredményét. Többségük azzal védi meg a magyar kormány
döntését az érvénytelenséget szajkózó kisebbségtől, hogy itt bezzeg
megkérdezik az embereket, **miközben a német és osztrák kormány tíz- és
százezerszám importál „új polgártársakat”.*

*A demokrácia lényege a választás lehetősége. Mi, magyarok éltünk a
lehetőséggel, megtettük, amit a haza megkövetelt. Most ez a küzdelem
Brüsszelben folytatódik, hogy az EU-ban is biztosított legyen a választás
lehetősége.*

*Kiszelly Zoltán*

*A szerző politológus*
magyaridok.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161012/f856a24f/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl