[Grem] ma: Alexandriai Szt.Katalin napja / Isten ltesse a lista Katalinjait!

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Nov. 25., P, 14:47:55 CET 

*Alexandriai Szt.Katalin *

http://www.magyarkurir.hu/hirek/mai-nap-szentje-alexandriai-szent-katalin-
szuz-vertanu

Katalin életéről keveset tudunk. *Valószínűleg előkelő alexandriai család
sarja volt, és a tudományoknak szentelte magát.*

*A 4. század elején, Maxentius császár alexandriai látogatása idején
megtagadta a bálványáldozatban való részvételt: a császár **elé lépett, és
a kereszt jelét rajzolva magára, értésére adta, hogy keresztény.*

*Maxentius ötven pogány filozófust rendelt* Katalin meggyőzésére, *azonban
mind az ötvenen * *megtértek a lány hatására,* *ezért megégették **őket.* *A
császár ezután felkínálta* Katalinnak *a császárnői trónust, s ezzel
burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot
állíttat neki.* *Katalin egyértelműen visszautasította* *a kísértést*.

*Caravaggio: Alexandriai Szent Katalin (1598 körül)*

*A bálványimádásra ezután kínzásokkal próbálták rábírni: a császár
erőszakhoz folyamodott, letépette Katalinról ékes ruháját, és ólmos
ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét
napot* *Katalin térítésre használta fel:* amikor a kíváncsi császárné
eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, *Katalin olyan hatással volt *a
kíséretében lévő * testőrtisztre, hogy az kétszáz katonájával együtt
keresztény lett.*

„Csodálatos volt az állhatatosságban, ahogy kitartott a fenyegetések
közepette, s megvetette azokat. A fenyegetőző császárnak így felelt:
»Teljesen mindegy, hogy milyen kínzást eszelsz ki, mert testemet és véremet
Krisztusért akarom áldozni.« Ugyanígy: »Tedd meg, amit kiterveltél, s látni
fogod, kész vagyok minden szenvedésre.« [...] állhatatos maradt a kínzások
során, s diadalmaskodott rajtuk, amikor börtönbe vetették vagy a kerékre
rakták.” (Részlet Jacobus de Voragine *Legenda Aureá*jából)

Amikor egy éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy
így összevagdossák, a kerék Katalin imájának hatására darabokra tört. A
császárné kérlelte urát, hogy hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen
folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre* a császár
*megkínoztatta,
majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s* kiadta
a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&img=o_alexandriai_katalin_vertanusaga_reni_guido_1606_07.jpg>

*Guido Reni: Alexandriai Szent Katalin vértanúsága (1606–07)*

*Katalin halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és
Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül.* A legenda szerint,
amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok
fogták a testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. *Sírja fölött
áll ma a Szent Katalin-kolostor.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&img=o_katharinenkloster_sinai.jpg>

Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt,* a
középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. *A tizennégy
segítő szent egyike. *Bölcseleti fakultások, teológusok, filozófusok,
ügyvédek, tudósok és diákok, valamint a molnárok, a fuvarosok, a bognárok
és a kerékgyártók védőszentje. Kerékkel és karddal ábrázolják.*

*Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a
győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő
közbenjárására a hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az egyház
egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te
Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké. Ámen.*

* * *

Katalin napjához számos szokás és hiedelem kötődik.

A házasságra készülő fiatal lányok segítségét kérték, hogy jó vőlegényre
találjanak. Úgynevezett katalinágat (vagy katalingallyat) vágtak, és vízbe
tették. Ha az ág karácsonyra kihajtott, azt jelezte, hogy a lány férjhez
megy a következő évben. A lányok nagy bizalma onnan eredt, hogy egy legenda
szerint Jézus gyűrűvel eljegyezte Katalint, és ugyanakkor megígérte
menyasszonyának, hogy meghallgatja mindazokat, akik hozzá könyörögnek
pártfogásért.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=45714&img=o_raphael_1507.jpg>

*Raffaello: Alexandriai Szent Katalin (1508)*

Az Érdy-kódexben és a Debreczeni-kódexben található legendák szerint
Katalin apja halála előtt lelkére kötötte leányának, hogy a kereszten függő
ismeretlen Istent mindig tisztelje, továbbá csak hozzá méltó szép, gazdag,
bölcs ifjúhoz menjen feleségül. E végső kívánság értelmét egy remete
fejtette meg. Egy kis képet adott Katalinnak, amelyre a Szűzanya és fia
volt festve, és azt tanácsolta a leánynak, imádkozzon.

Álmában Katalin egy mezőre ért, ahol egy szép szűz asszony jött elé, fiát
ölében tartva. Mária így szólt fiához: „Látod-e én édes szerelmes fiam,
mely nagy kívánatossággal gerjedez ez szűz leány Katerina tégödet látni…” A
kis Jézus azonban még anyja unszolására sem akart Katalinra nézni, mert
rútnak és szeplősnek találta.

Katalin elmondta álmát a remetének, aki megvigasztalta őt: majd ránéz a
királyfi, mihelyt hinni fog benne. Katalin megkeresztelkedett. Ezután újabb
álmot látott: ismét megjelent neki Mária a kis Jézussal a karján, angyalok
és szüzek társaságában, nagy fényességben. A Szűzanya kérésére Jézus most
jegyeséül fogadta Katalint: „én tiszteletes és édességes anyám, ha ez
teneked kedves és kellemetes, megteszem, és ez Katerinát jegyesül viszem
magamnak”.

Katalin napja női dologtiltó nap volt. Szoptatáskor, fejfájás és nyelvbajok
ellen is oltalmul hívták a szentet. A legények Katalinkor böjtöltek, hogy
álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Mivel Katalin napja közvetlenül az advent kezdete előtti napokra esik,
ezért a népi köztudat szerint Szent Katalin az újborral kezdődő kisfarsang
utolsó napja. Ezentúl már sem lakodalmat, sem bált nem tartottak egészen a
nagyfarsangig. Országosan ismertek és népszerűek voltak a Katalin-bálok.

A jeles naphoz kötődő időjárási regula szerint: ha Katalin kopog, akkor
karácsony locsog, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.
Forrás
Diós István:

*A szentek életeMagyar katolikus lexikon*Bálint Sándor: *Ünnepi kalendárium
II.*

*Magyar néprajz VII.*Jelesnapok.oszk.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161125/68bcc99e/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl