[Grem] Hátha valaki nem tudja - gróf Tisza István

[KEA]

Hátha valaki nem tudja…


Mint tudjuk ma október 31-e van. Kerek 98 évvel ezelőtt a Városliget
szélén futó Hermina úton a korán alászálló őszi sötétséget
pisztolylövések zaja verte fel. E pisztolylövések oltották ki gróf Tisza
István életét.



Ki volt Tisza István, akit kortársai csodáltak, vagy gyűlöltek, akit
vagy zseninek, vagy bolondnak, Ady szavaival geszti-bolondnak tartottak,
neveztek.



Tisza István 1861. április 22-én született Budapesten a Zrínyi u. 8.
alatti épületben (itt kell megjegyezni, hogy számos könyv és lexikon a
születés helyét tévesen adja meg, amikor Gesztet ír), református nemesi
családban, melynek családi fészke Geszt volt. Édesapja: a korábbi
miniszterelnök Tisza Kálmán, de a grófi címet nem tőle, hanem
nagybátyjától, Szeged 1878-as árvíz utáni újjáépítőjétől gróf borosjenői
és szegedi Tisza Lajostól örökölte, annak 1883-ban bekövetkezett halála
után.



Tisza iskoláit előbb magánúton végezte, majd a Debreceni Református
Kollégiumban folytatta, végül 15-évesen Budapesten, a jogi fakultásra
iratkozott be. Ekkor szeretett bele unokatestvérébe, Tisza Ilonába, akit
1883-ban 22 évesen feleségül is vett. Jogi tanulmányait a heidelbergi és
berlini egyetemeken fejezte be.



20 évesen tiszteletbeli főjegyzői állást kapott megyéjében, majd egy évi
katonai szolgálatra vonult be egy huszárezredhez. Az igazi politikusi
pálya 1886-ban kezdődik (25 éves!), amikor a vízaknai kerület
képviselőjévé választják. Ugyanebben az évben átveszi a Szabadelvű Párt
irányítását. Politikai pályája innen meredeken ível felfelé, mígnem
1903-ban először lesz miniszterelnök, mely tisztséget 1905. június 18-ig
töltötte be, s közben a belügyminiszteri és a király személye körüli
miniszteri posztot is betöltötte.



1912-ben házelnöknek választották, mely tisztet 1913. június 7-ig,
második miniszterelnöksége kezdetéig töltött be.



Ezen időszak alatt jelentős parlamenti csatározások zajlottak a
véderőtörvény és a választójog kiszélesítése körül. Az ellenzék az
obstrukció, azaz az értelmetlen agyonbeszélés fegyveréhez nyúlt, amit
Tisza kemény eszközökkel, nem egy esetben a terem kiüríttetésével
próbált letörni. Egy ilyen alkalommal, 1912. június 12-én, Kovács Gyula
képviselő több pisztolylövést adott le, azonban Tisza sértetlen maradt.
A merénylő ekkor maga ellen fordította a fegyvert, de ő is túlélte az
öngyilkossági kísérletet.



Tisza második miniszterelnöksége nem kevésbé volt viharos, mint az első.
Keményen konzervatív álláspontot képviselt. A választójog
kiszélesítésében elfoglalt álláspontja ma is megszívlelendő: Annak kell
választójogot adni, aki tudja mit, mi közül és miért választ. Ha ez
megvalósítható lenne, mai gondjaink hamar megoldódnának.



A szarajevói merénylet után előállt krízisben körömszakadtáig ellenezte
a Szerbiának adandó hadüzenettel felérő ultimátumot, s a háború
elkerülése mellett foglal állást. Amikor azonban álláspontjával
alulmaradt, s kitört a háború, kötelességtudó, felelős politikusként
mindent megtett a háborús sikerek érdekében. Ez lett később a veszte, őt
tették felelőssé a háborús szenvedésekért, s küldték a halálba.



A Ferenc József halála után trónra lépő IV. károly óvatos reformjaival
nem értett egyet, s 1917. május 23-án önként távozott a miniszterelnöki
székből, s átvette az olasz fronton a Debreceni Huszárezred parancsnokságát.



A második, ugyancsak sikertelen merényletet egy huszártiszt kísérelte
meg ellene a fronton, majd 1918. október 16-án sor kerül a harmadik
kísérletre is. Ezt a titkos Galilei-körhöz és Korvin Ottó baráti köréhez
tartozó Lékai János követte el (a mai Apor Vilmos tér korábban az ő
nevét viselte) elvtársai felbujtására, mondván: a tüdőbajos Lékaira
úgyis korai halál vár, legyen ő a merénylő. Azonban a
fegyverhasználathoz nem értő Lékai kezében a pisztoly csütörtököt
mondott, Tisza pedig nemes egyszerűséggel kivette a merénylő kezéből a
fegyvert, s átadta, a közelben álló rendőrnek, Lékaival együtt.



Másnap, 1918. október 17-én Tisza István a parlamentben bejelentette
azt, amit már mindenki amúgy is sejtett: a Központi Hatalmak, így
Ausztria-Magyarország is elvesztette a háborút. Országszerte kitört a
balliberális körök által előkészített, forradalomba torkolló zavargás,
pánik.



E zűrzavar közepette, Tisza, noha figyelmeztették a veszélyre, nem bújt
el, továbbra is a Hermina úton, a bérelt Róheim-villában maradt. Itt
találnak rá a merénylők 1918. október 31-e délutánján, s lefegyverezve a
kirendelt őrséget berontottak a házba. A zajra megjelent Tisza István,
felesége Tisza Ilona, és unokahúga Almássy Denise. Tisza István
pisztolyt tartott kezében, azonban látva a túlerőt, s megkímélni akarván
a hölgyeket a lövöldözéstől, rövid szóváltás után eldobta a fegyvert.
Ekkor dördültek el a merénylők lövései. Gróf Tisza István kétszeres
miniszterelnök holtan rogyott össze, s napokon belül ugyanígy rogyott
össze az a Magyarország melyet ő, amíg módja volt rá, körmeszakadtáig
védelmezett.



Végezetül néhány megjegyzés.



Hogy pontosan kik voltak a merénylők és kik felbujtására cselekedtek,
csak sejteni lehet. Az aznap hatalomra, helyesebben a csőcselék élére
került Károlyi Mihály Tisza régi haragosa volt. Károlyi nehezen tudta
megbocsátani, hogy párbajuk alkalmával Tisza nem is vívott vele, hanem
egyszerűen kardlappal elverte, megszégyenítette. Kettejük politikai
ellentétéről, pedig kár beszélni, arról mindenki tudott. Egy biztos: a
merénylet után, az Astoriában berendezkedő Károlyiék az utcán hömpölygő
tömegnek diadalittasan jelentették be (egyesek szerint Fényes László
újságíró, képviselő) a sikeres merényletet.



A kommün összeomlása után lezajlott perben három személyt ítéltek el:
Kéri Pált, Gartner Marcellt és Csernyák Imrét, azonban Moszkva magyar
hadifoglyokért kiváltotta őket, ahogy később az 1848-as hadilobogókat
Rákosira és Vas Zoltánra cserélte.



És még egy megjegyzés. Új-Hatvanban érdemes megnézni az 1931-ben (a
világgazdasági-válság kellős közepén, Horthy Magyarországán!) épült
katolikus Szent István**templom Márton Lajos*//*által festett mennyezeti
freskóját: A dicsfénnyel tündöklő magyar Szent Korona előtt IV. Károly
király térdel. Tőle balra a nép, tőle jobbra a nemesség képviselői. Ezek
sorából fejmagassággal kiemelkedik gróf Tisza István drótkeretes
szemüvegétől jellegzetes alakja, ahogy életében is kiemelkedett
pályatársai, kortársai közül. Nem is egy fejjel.



Dobai Miklós
Válaszokat, észrevételeket a miklos.dobai at freestart.hu e-mail címre várom.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
e. doc.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI