[Grem] mai igk

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jan. 14., Cs, 06:44:33 CET 

2016.01.14. csütörtök

*Jöjjön közénk az Úr ládája, és szabadítson meg minket!*

------------------------------

1Sám 4,1-11

Történt aztán azokban a napokban, hogy* a filiszteusok harcra gyűltek
egybe. **Erre Izrael hadbavonult a filiszteusok ellen és a Segítség-kövénél
ütött tábort,* amíg a filiszteusok Áfekben gyűltek össze és álltak
csatarendbe Izrael ellen. Amikor aztán *megkezdődött a harc, Izrael
meghátrált a filiszteusok előtt, s azok megöltek e harcban, szanaszét a
mezőn, mintegy négyezer embert*. Amikor aztán a nép visszatért a táborba,
azt mondták Izrael vénei: ,,Miért vert meg minket ma az Úr a filiszteusok
előtt? Hozzuk el magunkhoz Silóból az Úr szövetségének ládáját, jöjjön
közénk, hogy megszabadítson ellenségeink kezéből.’’ Elküldött tehát a nép
Silóba és elhozták onnan a kerubok felett trónoló Seregek Urának
szövetségládáját; Héli két fia, Ofni és Fineesz volt az Úr szövetségének
ládájával.* Amikor aztán megérkezett az Úr szövetségének ládája a táborba,
akkora örömrivalgásba tört ki egész Izrael, hogy a föld rengett belé. *Amint
a filiszteusok meghallották a rivalgás hangját, azt mondták: ,,*Micsoda
nagy rivalgás hangja ez a héberek táborában?’’ **Amikor megtudták, hogy az
Úr ládája jött a táborba, félelem szállta meg a filiszteusokat és azt
mondták: ,,Isten jött a táborba!’’ Majd felsóhajtottak és azt mondták:
,,Jaj nekünk, mert nem volt ekkora ujjongás sem tegnap, sem tegnapelőtt.
Jaj nekünk! Ki szabadít meg minket ezeknek a felséges isteneknek a kezéből?
*Ezek azok az istenek, akik annyi csapással sújtották Egyiptomot a
pusztában! *Legyetek erősek, legyetek férfiak, filiszteusok, hogy ne
kelljen szolgálnotok a hébereknek, mint ahogy azok szolgáltak nektek,
legyetek erősek, harcoljatok!’’ Harcba is szálltak a filiszteusok, s úgy
megverték Izraelt,* hogy mindenki a sátrába menekült. A vereség igen nagy
volt: harmincezer gyalogos esett el Izraelből. Az Isten ládáját is
elfogták, s Héli két fia, Ofni és Fineesz is meghalt.

Zs 43

A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól. Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk,
atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor
napjaiban. Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket
sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted. Nem kardjukkal szereztek
országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te
karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet. *Te vagy az én
királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak. *Általad ökleljük
ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat. Mert nem az íjamban
bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem. Sanyargatóinktól* te mentesz meg
minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket. Mindennap Istenben dicsekszünk,
és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.* De most elvetettél és szégyenben
hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten. Megfutamítottál
ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket. Vágójuhok gyanánt
odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között. Népedet ár nélkül eladtad,
nem lettél gazdagabb a cserével. Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának,
azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak. Példabeszédül
vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek*.
Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem, hogy
gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.**
Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg
szövetségedet. *Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a
te utaidtól, noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket
a halál árnyékával. Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé
tártuk volna kezünket, nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív
rejtekeit. Ámde *minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt
juhoknak tartanak. *Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts
el végleg! Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és
szorongatásunkat? Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz
tapadt. *Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket! *

Mk 1,40-45

Akkor odajött hozzá *egy leprás, és térdre esve így kérlelte: *,,Ha akarod,
meg tudsz tisztítani engem.’’ Jézus megkönyörült rajta. Kinyújtotta kezét,
megérintette, s közben azt mondta neki: ,*,Akarom, tisztulj meg!’’ Amikor
ezt kimondta, azonnal eltűnt róla a lepra, és megtisztult. *Nagyon
ráparancsolt, és mindjárt elbocsátotta őt: ,,Vigyázz, senkinek se szólj
erről; hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak [Lev 13,49], és ajánld föl
tisztulásodért, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik.’’ De az, mihelyt
elindult, híresztelni kezdte a dolgot, úgyhogy Jézus már nem mehetett
nyilvánosan a városba, hanem kint a puszta helyeken tartózkodott; és hozzá
gyülekeztek mindenfelől.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160114/dae0f182/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl