[Grem] !! a mlyen keresztny Bld.IV.Kroly magyar kirly !!

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Dec. 31., Szo, 08:10:35 CET 

Ünnepi szentmise a Mátyás-templomban Boldog IV. Károly király koronázásának
centenáriumán
2016. december 30. péntek 18:20
http://www.magyarkurir.hu/hirek/unnepi-szentmise-matyas-temp
lomban-boldog-iv-karoly-kiraly-koronazasanak-centenariuman
Boldog IV. Károly magyar királlyá koronázásának századik évfordulója
alkalmából Erdő Péter bíboros mutatott be ünnepi szentmisét december 30-án
a Mátyás-templomban Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Cserháti
Ferenc püspök és Varga Lajos váci segédpüspök koncelebrálásával.

Az ünnepi szentmisén *a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom
stallumaiban foglalt helyet Habsburg Károly, Habsburg György és családja,
Habsburg Mihály és felesége, Christina főhercegnő, valamint *a megjelent
magyar állami és *közjogi méltóságok* közt Áder János köztársasági elnök és
felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lázár János, a
Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az oltár két oldalán a Monarchia
történelmi zászlóit vonultatták fel.

Süllei László, a Mátyás-templom plébánosának köszöntője után a szentmisén
részletek csendültek fel *Liszt Ferenc Magyar koronázási miséjé*ből a
Mátyás-templom ének- és zenekara, valamint Szabóki Tünde, Heim Mercedes,
Komáromi Márton, Páni János énekművészek előadásában. Száz évvel ezelőtt,
IV. Károly az utolsó apostoli magyar király budavári koronázásakor is Liszt
művét hallhatták a jelenlévők, szintén magyar művészek előadásában (az
egykor Ferenc József koronázási ünnepségére írt művet 1867. június 8-án még
bécsiek adták elő, és Liszt nem lehetett jelen.).

Az idei, centenáriumi szentmisén* a tizenöt éves Habsburg Zsófia olvasta
fel az olvasmányt magyar nyelven, jelképezve a Habsburg leszármazottaknak
IV. Károly király óta töretlen szimpátiáját a magyarok iránt.*

Erdő Péter bíboros szentbeszédében hangsúlyozta: *az emberileg tragikus
helyzet (az éppen zajló első világháború*—a Szerk.)* és az isteni
Gondviselés örömet sugárzó ereje **közötti feszültség végigkísérte **Boldog
IV. Károly király életét, s ez megmutatkozott koronázásában, a békéért
végzett fáradozásaiban és száműzetése idején is. *

Száz esztendővel ezelőtt, *1916. december 30-án, a budai koronázás idején
IV. Károly még csak 29 éves volt, már megismerte a háború borzalmait,
szolgált a galíciai és az erdélyi fronton, s az első világégés közepette
lépett trónra.* „Szinte fáj a feszültség a háborúba sodródott ország végső
erőfeszítései” és a koronázási ceremónia előkészületeinek történeti
leírásaiból, valamint a fennmaradt, korabeli filmrészletekből ismert
»túlérett cicomája« között” – mondta Erdő Péter.

„De vajon Károly király is érzelgős módon rabja volt a részleteknek? –
tette fel a kérdést a bíboros. – Ennek az ellenkezője látszik az ünnepi
ebéd történetéből. *A pohárköszöntők elhangzása után a király véget vetett
az ebédnek, a meg sem kezdett ételeket pedig a város kórházaiba küldte a
sebesült katonák számára.* A versengés és a pompa mögött már ott rejtőzött
a szomorúság és a tragédia. Károly király éleslátásában és szeretetében
pedig már felcsillant Isten emberének bölcsessége” – mondta Erdő Péter.

A Gondviselésbe vetett hit, és a háborús történelmi körülmények kaotikus,
embertelen világa közti feszültségben egyértelmű volt Károly király
álláspontja, kiállása a béke ügye mellett.* „Uralkodásának kezdetétől fogva
a béke híve volt” *– mondta Erdő Péter, történelmi hivatkozásokkal
alátámasztva a király béketörekvéseit.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74552&img=o_IMG_6421.jpg>

„A külső tragédia és a belső világosság feszültsége jellemezte Károly
király száműzetésének éveit is – folytatta a bíboros. – *Mélyen átérezte a
felelősséget, amely a királykoronázás és a krizmával való felkenés vallási
szertartása révén a vállára került. Az eskü is a vallási kötelesség tudatát
erősítette az uralkodó lelkében*. *Ezért nem fogadta el Károly azt az
ajánlatot, hogy* *mondjon le a trónról és ennek árán mentse meg családi
vagyonát.** A koronázáskor rábízott népek atyjának érezte magát.”*

Mielőtt Magyarországról végleg távozni kényszerült, meglátogatta őt Lorenzo
Schioppa, a budapesti apostoli nuncius. A találkozásról szóló dokumentumból
idézett Erdő Péter bíboros: „*Károly király és Zita királyné bibliai
nagyságú személyiségek. Sok mindent láttam életemben, de sohasem fogom
elfelejteni a királyi pár távozását. Papi lelkem épült és gazdagodott ezzel
az élménnyel. Meg kellett állapítanom, hogy vannak még nagy lelkek, akik
valóban keresztények. A király emberfeletti nyugalommal fogadta sorsát, és
amikor együttérzésemet akartam kifejezni, ő vigasztalt engem mondván: Isten
akarta, hogy így legyen”.*

*A Madeira szigetén, betegségben elhunyt *„Boldog Károly király* életének
példája arra tanít, hogy minden emberi látszat ellenére is bízzunk
Istenben. *Akkor emlékezünk méltón utolsó apostoli királyunk koronázására, *ha
megújítjuk magunkban a közösségért vállalt felelősséget és a bizalmat a
gondviselő Istenben, *aki a mi életünket is az örök boldogság távlatában
szemléli” – zárta beszédét a bíboros.

A szentmise keretében beszédet mondott* Habsburg Károly, Boldog IV. Károly
egyik unokája *is. Beszédében kiemelte, hogy „*a Magyarország iránti
vonzalomnak volt köszönhető, hogy a Ferenc József császár halála utáni
egyetlen koronázási ünnepségre a háború viszontagságai ellenére is
Budapesten, Szent István koronájával került sor.” *Habsburg Károly
hangsúlyozta *a király mély vallásosságát, szociális meggyőződésé*t is. „A
hadiözvegyek és árvák jogaiért érzett aggodalma, az élelmezésre és a
készletezésre való törekvése, a népegészségügy iránti elkötelezettsége
eredményeképpen erősödött meg rövid, két éves uralkodása alatt az ország
első szociális minisztériuma” – mondta.

A centenáriumi misén a magyar kormány részéről *Balog Zoltán *emberi
erőforrásokért felelős miniszter mondta el gondolatait.* „Szent István és
Boldog IV. Károly olyan emberek voltak, akik képesek voltak felemelni
tekintetünket a legnagyobb magasság felé, ugyanakkor példát mutattak arra,
hogy a mindenkori kormányzás úgy lehet sikeres, ha azokra is tekintettel
van, akik nehezen élnek, és segíti felemelkedésüket” *– mondta a miniszter.
Balog Zoltán megemlékezett arról, hogy az európaiságában
megkérdőjelezhetetlen, a magyarokért sokat tevő, 2011-ben elhunyt Habsburg
Ottó, IV. Károly fia még kisgyermekként jelen lehetett a száz évvel
ezelőtti koronázási eseményeken.* Az ő alakja is azt sugallja számunkra,
hogy „Európának új együttműködésre, integrációra van szüksége a
megmaradásért és a gyarapodásért, szellemi és erkölcsi értelemben is” –*
mondta Balog Zoltán.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=74552&img=o_IMG_6641.jpg>

A Boldog IV. Károly száz évvel ezelőtti budai koronázására emlékező
szentmise után hagyományőrző katonai bemutató következett a Szentháromság
téren.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161231/ee1bc5a7/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl