[Grem] a 20.szi eurpai meneklthelyzetek trtnelme / tnyek s hamistsok / Boross P.

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Dec. 27., K, 16:00:20 CET 

*A magyarok nem tudják feladni*
http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html
Az európai omlástudat, dekadencia ezalatt kitermelt egy olyan réteget,
amely nagyképűen demokratának és liberálisnak állítja be magát.
2016. december 24. 10:18
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/103686-A_magyarok_nem_tudjak_feladni.html#>

Hosszú időnek kell eltelnie, amíg helyrehozzuk *a múlt mulasztásai*t *a
történelemszemléletünk terén is.* *Sok minden egy kierőszakolt
önleértékelési hangulat jegyében történt* és a közbeszédben teret nyert *a
nemzetet* *megalázó színben feltüntető hangütés*. Az, hogy ebből máig nem
tudtunk kilábalni, azért is fájdalmas, mert *1945 után még érthető volt* *a
kishitűség.* Olyan hazug kommunista áltörténészekkel végeztették ki a
tudományosságot, mint például Andics Erzsébet, *a valódi szakembereket*
pedig* elüldözték, hallgatásra ítélték, eltüntették.* Ennek a máig ható
pusztításnak,* a könyvtárak* *bezúzásá*nak tulajdonítható, hogy a jó
szándékú polgárok néha azért nem tudnak elég hatékonyan érvelni *a magyar
nemzetet* *befeketítő propagandisztikus beállítások* ellen, mert *az
eredeti hiteles forrásokat* *Rákosiék javarészt megsemmisítették.*

A magyar társadalom, amelyet a valóságos információktól, tudástól
megfosztottak, ezáltal könnyebben félrevezethető. Sokan tehát hitelt adnak
azoknak a nyugati és *hazai baloldali rágalmak*nak, amelyek *úgy tüntetik
fel, mintha a magyar nép utálná az úgymond idegeneket*, *s
elutasítaná* *azokat,
akik hozzánk menekülnek.* *Holott éppen az ellenkezője igaz,* és jó volna,
ha ezek a tények a hazai közpublicisztikában is megjelenhetnének, sőt
elfogadott állásponttá válhatnának. *XX. századi történelmünknek ugyanis
visszatérő motívuma, hogy befogadtuk, oltalmaztuk azokat, akik segítséget,
védelmet kértek tőlünk.*

*A lengyel menekültek 1939 őszi befogadása* országuknak a nácik és a
szovjetek általi lerohanása után nemcsak az állami hivatalokat, a
magánszférát is megmozgatta. Bátor dolog volt, hogy *Hitlerre*l *is
dacoltunk*,* amikor nem engedtük* *a csapatszállításokat*. *Olyan katonai
erőt is megmentettünk, amely Nyugatra távozva hősies részt vállalt a
szövetségesek későbbi győzelméből*. A kilencvenes évek elején, amikor *a
délszláv háborúban* elszabadultak az indulatok,* a magyar állam és a
lakosság ismét mindent megtett, hogy menedéket nyújtson a hozzánk áramló
tömegeknek*.

Hangsúlyozni kell: nemcsak a magyaroknak, hanem a horvátoknak, a
bosnyákoknak, a szerbeknek és mindenkinek, akit elüldöztek a volt
Jugoszlávia területéről. *Sokan közülük azóta is itt élnek.* Úgy vélem, ha
a nemzetközi sajtó nem csak azzal foglalkozna, milyen sületlenségeket
beszél egy ötszázezres lélekszámú városállam, Luxemburg külügyminisztere,
hanem a múlt tényeit számon tartaná, ezek a cselekedetek sem maradnának
rejtve a nyugati közvélemény előtt.

De ha már a külföldi kritikai szellem szóba került, *nem árt arra is
emlékeztetni* az emberi jogi szempontok buzgó szorgalmazóit, hogy *1938-ban,
az Anschluss után miként zárta le Svájc a határait* *az Ausztriából
menekülő, főként zsidó származású emberek* *elől.* És ne feledjük azt *az
óceánjárót sem, amely Hamburg kikötőjéből indulv*a* hiába kért bebocsátást **a
szabadság hazájától, az Egyesült Államoktól, ** fedélzetén a nácik elől
menedéket kereső német zsidókkal*. Ne feledjük, mert *nem engedték partra
szállni őket*. Emlékezzünk, mi lett a sorsuk a szerencsétleneknek, akik
hasztalan kopogtattak a ma a jogállamiságra oly kényes országok ajtaján!
Tegyük hozzá: az Anschluss után a menedéket keresők elől *az akkor még
önálló államként létező Csehszlovákia* *szintén lezárta a határait*. *Mialatt
a magyar határ végig nyitva állt.* Nálunk keresett oltalmat többek között
Szlovákiából az üldöztetés elől a zsidónak nyilvánítottak egy része
1942-től és 1944-ben is, *mert az itteni *– a német megszállás után
kötelezően felállított – *gettókban* *is nagyobb biztonságban érezték
magukat.*

De mondjanak még egy államfőt, aki többször is konfrontálódni mert az akkor
teljhatalmú úrnak számító Führerrel! *Horthy Miklós viszont nyíltan,
látványosan szembeszegült *– *sokszor ordítozó dührohamot váltva ki az
ilyesmihez nem szokott Hitlerből*. Nem véletlen, hogy a náci hadvezetés
végül Magyarország erőszakos katonai megszállása mellett döntött. Az akkori
magyar lakosság lett volna nácibarát és nem az osztrák nép, amely mámoros
boldogsággal ünnepelte a német csapatok bevonulását 1938-ban?

*Nálunk hatalmas sikert aratott Zilahy Lajos Fatornyok című színművének
bemutatója 1943-ban, amely egyértelmű* *náci**ellenes kiállás volt.* Melyik
országban volt olyan szellemi ellenállás, mint amit az akkor még polgári
konzervatív Magyar Nemzet meghirdetett? Sajnálatosan előfordul, hogy *az
iménti történeti tények* *még a konzervatív értelmiségieknek* *a figyelmét
is elkerülik*. Vannak, akik nincsenek az ismeretek birtokában *az utóbbi
évtizedek gyalázatos történelemoktatásának, hamisításainak következménye*ként.
Vagy pusztán azért nem kelnek védelmére történelmünknek, hogy elkerüljék a
baloldal bosszúját, zaklatásait.

Mondják néha a kritikusabbak: a Nyugat hátrált Hitler előtt, s *Neville
Chamberlain brit miniszterelnök is azt hitte, azzal lehet leszerelni a
nácikat, ha engedményeket tesznek nekik.* Pedig nemhogy hátráltak előttük,
de *együtt is működtek velük *sokan. Miért nem említik sosem Léon
Degrelle-t, aki kitüntetett SS-parancsnokként harcolt belga–vallon
egységével, a Hitler bunkerét is védő francia Charles le Magne-t vagy a
skandináv Viking hadosztályt? Hogy a nemzetárulás szinonimájává vált norvég
náci kollaboráns Vidkun Quislingről ne is essék szó.

Ehelyett *sokat hangsúlyozzák a híres francia ellenállást*, *amiben nem túl
sok a igazság.* *Azt írta Arthur Koestler 1945 után*, *hogy a franciák nem
tudnak elszámolni az 1940 és 1944 közötti évekkel. Ne hagyjuk ki a svédeket
sem. Nekik is vonzó volt az úgynevezett északi faj felsőbbrendűségéről
szóló náci mítosz. A svéd ipar az egyik legfőbb táplálója volt a német
hadigazdaságnak és átengedték a Wehrmacht hadosztályait a keleti frontra.**
Ezzel szemben a kormányzó 1944 július elején kihasználta az első kínálkozó
alkalmat **a Führer parancsának **kijátszására**, a deportálás**
leállítására* azt követően, hogy a június 6-i normandiai partraszállás után
nyilvánvalóvá vált: a nácik nagy erőket vonnak ki hazánkból a nyugati front
megerősítése érdekében. Egy hónapnak kellett eltelnie ugyanis, amíg
kiderült, hogy sikeres a szövetségesek áttörése.

Mindezzel nem a Nyugatot szeretném kipellengérezni, *csupán arra hívom fel
a figyelmet, hogy a legalább egyenlő minősítés, mérce nekünk is kijárna. **Az
eltorzított történelemtanítás kizárólag pusztít. *Ennek részeként el lehet
hitetni, hogy Bárdossy László miniszterelnök a kassai szovjet támadás után,
1941. június végén hadat üzent a Szovjetuniónak, holott pusztán a
hadiállapot beálltát konstatálhatta a vezetés. És be lehet adni, hogy a
Volksbund engedélyezése hiba volt – amikor az lett volna az alternatíva,
hogy ha nem fogadjuk el az 1938-as első bécsi döntéssel a Felvidék
visszatértét, az a kormány azonnali nép általi megbuktatását eredményezte
volna. Az egész nemzet attól tartott, hogy a szlovákok és románok hű német
szövetségesként egyszerre támadtak a szovjetre, s elveszíthetjük a
visszakapott területeket, ha nem lépünk be a háborúba.

Volt is egy titkos német terv 1944-ben, amely szerint szlovák és román
csapatok szállták volna meg hazánkat. Ezt aztán a magyar ellenállási
hagyományoktól félve ejtették, ám az ország megszállásáról nem mondtak le.
Edmund Vee­senmayer teljhatalmú hitleri helytartóként a hírhedt Adolf
Eichmannal itt irányította a holokauszt tömeggyilkosságainak végrehajtását. *A
történelmünket* *érintő** negatív legendák sora *mindenesetre *hosszan
folytatható.*

Hogy *mi az oka *a minket, illetve a közép-európai népeket érő
diszkriminációnak? Miért van ez kapcsolatban a múlttal? Mert *keletinek
tartják, s lenézik **mindazt, ami nem nyugaton történik *s *ennek a
gyökerei régi időkre nyúlnak vissza. Feltehetően 1943-ban Teheránban átadta
Roosevelt Sztálinnak a Stettin–Trieszt-vonaltól keletre eső területeket.
Nem értik **azokat az országokat, amelyek **a szovjet uralom alatt **érzékennyé
lettek* *a diktatúrákra* *és védelmi reflexként a nemzeti jelleg
erősítésével válaszoltak.** Nyugaton* *eközben megteremtettek egy hazug,
önigazoló történelmi paradigmát, legendát, amelyben minket kivéve szinte
mindenki győztes hatalom lehetett a második világháborúban*,* még a
kollaboráns franciák is. Fölépítettek egy hamis, elgyávult, nihilista és
cinikus világot, amelynek még a védelméről sem ők gondoskodtak, hanem az
Egyesült Államok.*

*A Nyugat alkonya egyértelművé vált. Az európai omlástudat, dekadencia
ezalatt kitermelt egy olyan réteget, amely nagyképűen demokratának és
liberálisnak állítja be magát. Megszületett az az embertípus, amely –
akárcsak tejtestvére, a kommunizmus – megveti* *a nemzeti kötődést, a
család eszményét, a hagyományos, zsidó–keresztény világnézetet, a
tisztességet, a munka becsületét. **Létrejött tehát a mai agresszív,
intoleráns európai baloldali mentalitás, amely* *a normalitás **helyett az
extravaganciának, a devianciának ad több jogot és üldöz **mindenkit, aki a
konzervatív polgári értékrendet vallja. **Ezért szomorúan logikus, hogy a
menekültügynek hívott illegális bevándorlást támogatják, mivel segít
lerombolni azt a világot, amelyet veszélyesnek tartanak saját
dominanciájukra nézve.* *Szerencsére egy új szellemiség is megjelent *a
sehová sem tartozó gyűlölködő attitűd, életszemlélet ellenében. *Ennek a
megnyilvánulása az amerikai elnökválasztás, ám jelei már tapasztalhatóak az
ébredező Európában is.*

Mi lehet mindebben az euroatlanti újjáéledésben a szerepünk? Milyenek a
kilátásaink? A gazdaság állapota egyre jobb, az elindított folyamatok
beérnek, az emberek pedig érzékelik, hogy a mostani konzervatív kabinettel
szemben nincs komolyan vehető, kormányképes, felelős ellenzék.* Mindez
alapot teremt arra, hogy a nemzet felemelkedjen, szép eredményeket érjen
el. Egyúttal meg kell teremteni a méltányosság, a tisztesség újjászülető
kultuszát. Kiemelt feladat hárul mindebben a hangsúlyt a nevelésre helyező
oktatásra, hiszen a nemzet sorsa az új generációkon múlik.* *A magyarságnak
van egy olyan sajátossága, hogy nem tudja feladni*. Ennek köszönhetjük,
hogy történelmünk során a legnagyobb megpróbáltatásokat is túléltük. Itt az
ideje, hogy az évtizedek óta kívülről ránk erőltetett önvádnak véget
vessünk és az ország jövőjére koncentráljunk.

*Boross Péter*

*A szerző volt miniszterelnök*
magyaridok.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161227/cade83d3/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl