[Grem] "Franciao.-nak vge - Magyarorszgon szabadabb az let"

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. pr. 11., H, 19:38:51 CEST 

*http://magyarhirlap.hu/cikk/51902/Franciaorszagnak_vege__Magyarorszagon_szebb_es_szabadabb_az_elet*
<http://magyarhirlap.hu/cikk/51902/Franciaorszagnak_vege__Magyarorszagon_szebb_es_szabadabb_az_elet>


 " Franciaországnak vége – Magyarországon szebb és szabadabb az élet” *Almássy
Ferenc: Többnyelvű hírportált nyitottunk térségünk tárgyilagos
megismertetésére*

Lovas István
<http://magyarhirlap.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&fld_in_content=1&fld_title=&fld_sort=score&fld_keyword=&fld_author=196>
– 2016.04.07. 00:52

*Érzékeny övezetek, veszélyes zónák Nyugat-Európában*

[image: Almássy Ferenc 20160407]
<http://magyarhirlap.hu/mh/webimage/4/2/0/4/6/wimage/20160407_05.jpg>

 Almássy Ferenc: Nem akarjuk, hogy olyanok jöjjenek ide, akiktől
szemrehányást kaptam, amikor kimondtam az igazságot, csak olyanoknak
segítünk, akiknek itt hasznosítható tudásuk van (Fotó: Csudai Sándor)

*Közép-Európa eseményeiről ad tárgyilagos tájékoztatást a Visegradpost.com
címen elérhető francia és angol nyelvű internetes portál, amelyet Almássy
Ferenc indított el újságírótársaival március 31-én.  A honlap nemsokára
indul a V4-ek nyelvein is. A kulák hátterű magyar anya és francia mérnök
apa gyermekeként Párizsban született, ott felnövekedett, matematikát,
történelmet és építészetet tanult fiatalember 2010-ben, huszonnyolc évesen
végleg szakított Franciaországgal. Magyarországra költözése után néhány
hónappal társaival létrehozott egy szervezetet, amely a nálunk élni kívánó,
arra érdemes nyugat-európaiaknak nyújt segítséget az átmeneti időszakban.*

– Tökéletesen beszél franciául és magyarul. Édesanyja magyar, apja francia.
Párizsban született. Ott nőtt fel, járt egyetemre, mégis úgy döntött,
Magyarországra költözik. Miért?

– Minden nyáron ellátogattam Magyarországra. Nemcsak az itt élő rokonaim
miatt. Az ember nem tudja megválasztani a kultúráját, beleszületik. S én
mindkét kultúrában otthon érzem magam, mindkét nyelvet gyerekkoromtól
beszélem. Mindig is franciának és magyarnak éreztem magam, és mindkettő
leszek is életem végéig. Azért költöztem ide 2010-ben, mert
Franciaországban nem láttam a jövőt. Úgy éreztem, hogy Magyarországon van
még szabadság. És természetesebbek az emberi viszonyok. Paradicsom persze
sehol sincs, gondok mindenhol, mindig vannak. Franciaországban huszonkét
évig éltem, Magyarországon hat éve. Jobbak itt az emberek, lélekben
nincsenek annyira tönkretéve.

– A választások után telepedett le Magyarországon?

– Igen, de annak semmi köze a döntésemhez. A Sorbonne-on tanultam
történelmet, matematikát. A legjobban az építészet tetszett. Építészmérnök
akartam lenni. A második évben kezdtem megismerkedni nagyobb építkezésekkel
a helyszínen. Amit ott láttam, attól kirázott a hideg. Állami pénzlopás.
Illegális migránsok olcsó foglakoztatása, mintha rabszolgák lennének.
Tudták, ha panaszkodni mernek, kivágják őket az országból.

– A Soros-féle Transparency International korrupciós percepciós indexe
szerint nálunk jóval nagyobb a korrupció, mint Franciaországban.

– Ott már százötven éve köztársaság van, és nagy gyakorlatuk van abban,
hogy tisztának látszódjék, ami nem az. Azok az összegek, amelyekhez
Magyarországon hozzászoktak az emberek, számszerűen hasonlóak, ha
jövedelemről esik szó, mint Franciaországban, csak itt forintban viszik
haza azt, amit ott euróban… Itt amatőrök vannak, ott profik. Mondok egy
példát. A Jussieu Egyetem, Franciaország legnagyobb tudományegyeteme fő
campusának felújítására nyolcszázmillió eurót irányoztak elő, ugyanis tele
volt azbeszttel. A munkálatokat olyan ügyesen csinálták, hogy elvégzésük
kétharmadánál már 1,8 milliárd eurót elköltöttek. Rengeteg kisvállalkozást
alkalmaztak. Ezek kiképezték az embereiket, megvettek mindent, amire
szükség volt, és amikor a háromnegyedét elvégezték a munkának, a cégek
kétharmada csődbe ment. De a fővállalkozóknak már a zsebükben volt a pénz.
A francia munkásoknál heti tíz órával többet is dolgozó, de mintegy ezer
euróval kevesebbet kereső lengyel munkások az azbesztet hermetikusan lezárt
zsákokban elvitték valamilyen elhagyott telekre, és ott mindenfajta maszk
nélkül kiürítették a rakományt. Ez Franciaország. Itt pedig az emberekben
még mindig megvan az az illúzió, hogy Nyugaton jobb. Persze, hogy vannak
dolgok, amelyek valóban jobbak. De miért? Azért, mert a *Nyugat még mindig
gyarmatosít*. A fél világ a gyarmata. Afrika nem független. Francia
gyarmat. Közép-Európa nem független. Német gyarmat.

– Sokan vannak Franciaországban, akik mernek és tudnak így beszélni?

– Egy hatvanhárommilliós országban, ahol mintegy negyvenötmillió francia
él, vannak pár ezren. De azért vegye tekintetbe, hogy én ezekkel a
dolgokkal tíz éve napi tíz órát foglalkozom. Erre szántam az életemet. Ez a
hivatásom. Ennek alapján mondom, hogy azért nem dőltek össze még a nyugati
országok, mert innen szívják ki az energiát. Ez is az egyik oka annak, hogy
Magyarországon huszonöt év alatt sem emelkedtek észrevehetően a bérek.
Amikor az előbb Magyarország előnyeiről beszéltem, ne higgye, hogy
felelőtlen voltam. Tudom, milyen szegénység van az ország egyes részein.
Viszont láttam azokat a francia helyeket is, ahol nyomorban élnek.
Amelyekről senki nem tud. Ahol igazi szegénység van. Ami itt van Miskolc
környékén, az Franciaországban is létezik.

- Párizsban is?

– Igen. Párizs környékén több romatelep is van. És már van egy a városban
is, a XIX. kerületben. A körautópályán belül! Ott több százan vannak.
Füstölnek meg minden…

– Ha ön vagy én illegálisan bekvártélyoznánk magunkat a civilizált világban
bárhová, azonnal ki- vagy elvezetnének bennünket. És innánk a
következmények levét. Nekik miért nem kell a törvényeket betartaniuk?

– Mert egyfajta toleranciával kezelik őket. Tudják, hogy nem lehet mit
tenni velük a schengeni rendszerben.

– Azért ültünk le most beszélgetni, mert március legvégén indítottak egy
honlapot. Milyet?

– Egy egyelőre kétnyelvű, francia–angol nyelvű portált. Többen dolgozunk a
projekten nagy ambícióval. Visegradpost.com néven található az interneten.

- Miket posztolnak ki?

– Interjúkat. Képviselőkkel, egyetemi tanárokkal, újságírókkal. Azt
szeretnénk, hogy az angolul, franciául értők ezeket is olvashassák. Ne csak
azt, amit a liberális média közöl. Amit itt írnak liberális újságírók, azt
ott kicsit megformázzák, és megjelenik németül, franciául, angolul. Vagyis
mi nem Pravdát akarunk kiadni.

– Ma mennyire van jelen Franciaországban a nemzet fogalma és érzése az
emberekben?

– Kevésbé, mint Magyarországon, a négy és fél évtizednyi kommunizmus
ellenére.

– Viccel?

– Nem. Itt a kommunizmus alatt is büszkék voltak a magyar sportolókra,
írókra, tudósokra, filmesekre. Mint más közép-európai országban.
Franciaországban a nemzeti érzés és azonosságtudat 1968-ig volt jelen. Az
1968-as párizsi májusig – amelyet a CIA támogatott…

– Ezt mondják, vagy ez tény?

– Ma már tudjuk, hogy tény. Kiderült. A következményeket pedig láthatjuk. A
mai Franciaországban a hatvannyolcasok uralkodnak. És ami most van
Nyugaton, az az ő művük. Csontig hatolt a mérgező tevékenységük. Itt még
van a társadalomban szolidaritás, kollektív tudat. Nyugaton az
individualizmus teljes győzelmet aratott. Ott már segíteni sem mernek
például fizikailag bántalmazott embertársaikon, például nőkön, mert félnek,
hogy őket büntetik meg. Ez történt pár hónapja, amikor fél évre ítéltek egy
férfit, mert megvert egy srácot, amiért az próbált megerőszakolni egy nőt.
Az értékzavarra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az embereknek fogalmuk
sincs róla, kik tarthatók hősnek. Amikor kitörtek a lázadások a külső
kerületekben 2005-ben, két fiú – egyikük tizenöt, a másik tizenhét éves –
ellopott egy motort. A rendőrök utánuk mentek, a fiúk elbújtak előlük egy
transzformátorállomásban, ahol meghaltak. Most utcát neveztek el róluk.
Zied és Bouna utca.

- Amikor először találkoztunk, azt mondta nekem: „Franciaországnak vége”.
Hogy értette ezt?

– Audiard, Jean Gabin, Jacques Tati, Belmondo… Ennek vége. Mint a Római
vagy Bizánci Birodalomnak.

- A franciák ezt átérzik?

– Sokan tudják, de nem akarják bevallani maguknak, mert kellemesebb egy
illúzióban élni, amikor az igazság visszataszító. Ez a magatartás
elsősorban a szüleim korosztályára jellemző. Ők még a régi Franciaországot
képviselik, és nyilván nem akarják bevallani maguknak, hogy velük valaminek
vége lesz húsz-harminc év múlva. Franciaország már valami más lesz, mint
amit ők a hazájukként ismertek.

– Nemrég a magyar miniszterelnök kilencszáz „no-go”, azaz veszélyes zónáról
beszélt…

– Igen, emlékszem, nagyon nekiestek, állítván, hogy nincs is ilyen,
összekeveri a ZUS-szel, az „érzékeny városi területtel”, és egyéb
sületlenségek is elhangzottak.

– Ha netán ilyen „érzékeny” övezetben van dolga, mit tesz?

– Franciaországban nem viszem magammal a francia papírjaimat, hanem magyar
állampolgárként vagyok ott. A telefonomon megvan a magyar konzulátus száma.
Nem akarok Franciaországban francia polgár lenni. Nem viccelek. Az igazi
gond nem is a rendőrséggel van, hanem az igazságüggyel. Franciaországban ma
embereket börtönbe zárnak kijelentésekért. Vagyis nincs szólásszabadság.
Európában járva Fehéroroszországon kívül csak Franciaországban éreztem,
hogy vannak dolgok, amelyeket senkivel nem lehet megbeszélni. Ez arra
emlékeztet, amit anyámtól és a rokonaimtól hallottam arról, hogy mi volt
itt a szocializmus idején. Magyarországon ma sokkal nagyobb a
szólásszabadság.

– Mennyire szabad a francia közszolgálati televízió?

– Semennyire.

– Elhangozhat ott kemény bírálat a hivatalban lévő francia elnök ellen,
vagy feltárhatnak nagy korrupciós botrányokat?– És Marine Le Pen Nemzeti
Frontja?

– Sajnos nincs stratégiája, és így nem is tud győzni. Ez vonatkozik a
2017-es elnökválasztásra is. De a két nagy párt ugyanazt a sekélyes
politikát folytatja. Egyik sem ejti ki a száján bírálatként a másikkal
szemben, hogy Franciaország gyarmatosít, mert tudják magukról, hogy a
politikájuk ugyanaz.

– Nem. Franciaországban a két nagy párt ural mindent. De mindegyik
ugyanabból az elit körből jött. A parlamentben pedig színjátékot játszanak.

– Franciaországban a tüntetés szabadságát is korlátozzák. Például Párizsban
tilos palesztinbarát tüntetéseket rendezni. De legalább nem vakítanak meg
senkit sem gumilövedékkel, mint nálunk 2006-ban.

 S az említett portál:



*http://visegradpost.com/fr/accueil/ <http://visegradpost.com/fr/accueil/>*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160411/51d49c28/attachment.html 
--------- kvetkez rsz ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: image002.jpg
Típus: image/jpeg
Méret: 35202 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160411/51d49c28/attachment.jpg

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl