[Grem] A cignysg integrcija / a Magy.Katol.Csaldegy. csaldkongresszusn

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Nov. 14., Szo, 10:47:18 CET 

A cigányság integrációjáról is szó volt a Magyar Katolikus Családegyesület
családkongresszusán
2015. november 13. péntek 16:30
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-ciganysag-integraciojarol-is-szo-volt-magyar-katolikus-csaladegyesulet-csaladkongresszusan
November 12. és 14. között rendezik a 22. családkongresszust a máriabesnyői
Mater Salvatoris házban Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
családreferens püspöke vezetésével. A második napon többek között Székely
János, az MKPK Caritas in Veritate bizottságának elnöke tartott előadást.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8712.jpg>

*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

*Székely János esztergom-budapesti segédpüspök* *Mit tehetünk a társadalom
integrációjáért?* címmel egy,* a magyar nép számára sorsdöntő témáról
beszélt: a cigányság integrációjá*ról. Hangsúlyozta: csak úgy képzelhető el
a jövő, ha megtanulunk egymást tiszteletben tartva élni – mi, keresztények
azonban nem csak ezért fordulunk a cigányság felé.

A püspök egy édesanyjához odabújó cigány gyermeket ábrázoló fényképet
vetített ki, és elmesélt mellé egy történetet egy munkahelyi pszichológiai
vizsgálatról, melynek során *a pszichológus erősködött és fenyegetett, hogy
az anyuka mondja meg, melyik gyerekét szereti legjobban*. *Az édesanya
végül azt felelte: „ha valamelyik elesett és sír, azt jobban szeretem,
(...) ha valamelyik beteg és az ágya mellett virrasztok, azt jobban
szeretem.” Így van Isten is velünk: mindegyikünket végtelenül szeret, de
talán különösen is szereti a gyöngét.* „Preferenciális szeretetnek” nevezi
az egyház ezt a kitaszítottak, gyengék felé irányuló szeretetet, és *ez a
szeretet önmagában is gyógyító cigány testvéreink számára.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8697.jpg>

Székely János beszélt arról, hogy* a legtöbb cigány ember átoknak,
bélyegnek fogja fel származását,* ami érthető is, *hiszen ha belép egy
szupermarketbe, rögtön biztonsági őrök veszik körbe.* Gyógyító a saját
méltóságának felismerése, hogy* ő is Isten remekműve, az Ő szeretetéből van* –
a cigánypasztoráció egyik legfőbb célja ennek a felismertetése.

A rendszerváltás utáni időszakban sok cigány fiatal került idegösszeomlással
orvoshoz, ennek hátterét kutatva később kiderült: egyrészt a munkahelyek
elvesztése okozta ezt, másrészt az, hogy ezek a fiatalok megpróbálták*
leplezni származásukat, megszakítottak minden kapcsolatot a családjukkal,
cigány ismerőseikkel,* elvágtak minden gyökeret. *A gyökerek hiánya viszont
boldogtalansághoz, néhány esetben tragédiákhoz vezetett.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8728.jpg>
*A cigánypasztoráció fontos vonulata, hogy a cigányságot megismertesse
saját múltjával* – emelte ki a püspök. Fontos annak hangsúlyozása, hogy* a
cigány identitás nem ellentétes a magyar identitással – egyikről sem kell
lemondani.* Nem az a kérdés, hogy a „magyarok” mit tesznek a cigányokért,
hiszen ők is magyarok. A hazai cigányság javarészét alkotó romungro csoport
az 1300-as évek végén érkezett a Kárpát-medencébe – sokunknak a sváb ősei
például jóval később.

Más országokkal ellentétben *Magyarországon viszonylag kevés konfliktus
volt cigány és nem cigány lakosság között, nem voltak olyan üldöztetésnek
kitéve,** mint például a mai Németország, Dánia vagy az Egyesült Királyság
területén*.* Kivételt jelentett a Mária Terézia uralkodása alatti
rendelkezés, amikor kettő-négy éves cigány gyerekeket elvettek szüleiktől
és minél távolabb élő magyar családoknak adták oda őket. *Ez tragédiák
sorát eredményezte. *A II. világháború alatt nem tudni, pontosan hány
cigány származású ember vesztette életét, félmillióra becsülik az áldozatok
számát. Ezt a két időszakot **leszámítva viszonylag békés együttélésről
beszélhetünk a Kárpát-medencében, és ezt kellene ápolni most is *– emelte
ki a püspök.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8700.jpg>

Az 1893-as összeírás idején százezer fő alatt volt a cigányság létszáma az
országban; jelenleg a lakosság 7–8 százalékát teszi ki. *Több gyermeket
vállalnak, és fiatalabb korban válnak szülővé *– ez áll a gyors
népességnövekedés hátterében.

*A rendszerváltás után nagymértékben visszaesett a foglalkoztatás, emellett
bezárt sok munkásszálló *– azzal pedig senki nem törődött, hogy mi lesz
például azokkal, *akik állami gondozásban nevelkedtek, nincs mögöttük
családi háttér.* A roma származásúak* kiestek a munkaerőpiacról,* és
érdemben azóta sem tudott ezen egyik kormányzat sem változtatni. *A
közmunka jelent némi segítséget az „emberi talpraállásban”, minimális
jövedelmet biztosít *– ugyanakkor *ezek nem igazi munkahelyek. A célzott
munkahelyteremtés az állam feladata,* a probléma a szabadverseny
logikájával sohasem fog megoldódni – hangsúlyozta Székely János.

A vezetékes víz, a fürdőszoba hiánya az első lépés a szegregáció felé; a
kicsi szag is azt eredményezi, hogy* elhúzódnak a gyermektől a közösségben,
ami sok esetben már kisgyermekkorban keserűséget, dühöt vált ki; rossz
irányba indul el az élet.* A katolikus egyház által működtetett 54
közösségi ház egyik alaptevékenysége a tisztálkodás biztosítása.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8734.jpg>

A másik alaptevékenység *a korrepetálás, amely leginkább önkéntesek
segítségével valósul meg.** A családban rengeteg szeretetet kapnak ezek a
gyerekek,* *de kevés nevelést, hiszen a szülők maguk sem kaptak irányokat;
ez pedig megnehezíti az iskolai beilleszkedést. *Figyelembe kell venni,
hogy a romák hatvan-hetven éve léptek be intenzívebben a nyugati
kultúrkörbe – hangsúlyozta Székely János. Rámutatott: kezdetben a
magyarságnak sem volt könnyű az európai normákhoz való alkalmazkodás,
például a magántulajdon tiszteletben tartása; őseinket is papok,
szerzetesek tanították, segítették a keresztény közösségbe való
beilleszkedésben.

Ugyanakkor *a cigány népesség iskolázottságára büszke lehet a magyar
társadalom; a mutató az egyik legjobb Európában.* Csak Spanyolországban
tudnak hasonló eredményt felmutatni, ahol szintén régóta jelen van a
cigányság, régen letelepedtek, és jó a társadalom hozzáállása.

Az egyház romapasztorációs stratégiája kapcsán Székely János elmondta: a
2005-ös szentszéki dokumentum a cigánypasztoráció minden kérdését bölcsen
érinti – ez a dokumentum jelenti az alapot. Emellett *az MKPK
romapasztorációs terve és a Boldog Ceferino Intézet jó irányba mutat*;
önálló entitással rendelkezik most már ez a terület, ami nagyon fontos a
tevékenység kibontakozásához.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8707.jpg>

*A nélkülözhetetlen három oszlop** az oktatás, a munkahelyteremtés és a
szív *– hangsúlyozta az előadó –:* a szív, vagyis az evangélium örömhírének
átadása és befogadása.* Beszélt a cursillós hétvégi intenzív
lelkigyakorlatok áldásairól, *a megtérésekről: az evangélium gyógyító,
életmegváltoztató hatásá*ról.

Nem a szociális segítség a legfontosabb, hanem *a befogadás*, ez a
cursillós találkozások alkalmával is mindig kiderül. Felmérhetetlen hatása
van annak, *hogy várják őket,* hogy a nem cigány testvéreik segítenek vinni
a csomagjaikat,* figyelnek rájuk *– ilyet soha nem tapasztaltak előtte. *„A
cigány és nem cigány emberek közötti szakadékot ők nem tudják átlépni, csak
mi” *– fogalmazott Székely János. A papoknak viszonylag könnyen megy ez,
mert nagy szeretettel fogadják őket mindig; volt, ahol az segített, hogy a
pap kitette a zászlók közé a cigány zászlót is, ez jelezte a falubeli romák
számára, hogy szívesen látják őket, és egyre többen jelentek meg a
szentmiséken; érezték, hogy itt nem kell a sarokban meghúzódni, mindig a
zászlójuk közelében foglaltak helyet.

*Hívni kell, elhozni, személyesen segíteni;* mint az a tanítónő, aki elsős
kis tanítványáért elment szinte minden reggel a cigánysorra, ő ébresztette
a gyermeket, összekészítette, elvitte az iskolába, mert az egyébként jó
képességű, tehetséges gyerek nem tudta még komolyan venni az iskolába
járást.

A nagy társadalmi projektek, törvények sok mindent nem tudnak megoldani –*
a személyes segítség sokszor többet jelent,* például amikor az ügyintézés
útvesztőjében kellene boldogulni. *Ebben tudnának segíteni keresztény
családok, ha fölvállalnának elesettebb családokat.*

* * *

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65484&img=o_img_8758.jpg>

Bíró László családreferens püspök, az eseményt szervező Magyar Katolikus
Családegyesület elnöke szerkesztőségünk kérdéseire válaszolva elmondta: a
családkongresszus egyik fő kérdése, *mi az a társadalmi közeg, ahol
szólnunk kell a családokhoz*. Beszélt Baritz Laura előadása kapcsán *az
érdekek és az értékek kiengeszteléséről*; majd a november 13-i előadásokat
mutatta be. Székely János után Diósi Dávid kolozsvári teológus beszélt
arról, hogy* a mai ember lassan elveszíti a magabiztosságát, elindul a
keresés felé* –* fontos, hogy mi erre hogyan reagálunk, hogy ne taszítsunk,
hanem vonzzunk *– hangsúlyozta Bíró László.

A tábori püspök elmondta, a következő előadó, Martos Balázs Jézus
Te-központú hozzáállásáról fog beszélni – mert csak ez a hozzáállás valóban
családbarát. November 14-én Vértesaljai László SJ osztja meg a
résztvevőkkel a családszinódussal, illetve a szinódus üzenetével
kapcsolatos gondolatait és tapasztalatait, majd Bíró László számol be a
családok 8. világtalálkozójáról, amelyet Philadelphiában rendeztek meg
szeptember 22. és 27. között.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151114/2bf3d880/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl