[Grem] F.pápa /Avilai Nagy Szt.Teréz '500' -ra

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Már. 29., V, 18:10:40 CEST 

Ferenc pápa levele Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulójára
2015. március 29. vasárnap 12:02
http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-levele-nagy-szent-terez-szuletesenek-500-evforduloja-alkalm
Március 28-i keltezéssel szombaton tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa
levelét, melyet Saverio Cannistrà atyának, a sarutlan karmelita rend
legfőbb elöljárójának küldött - tájékoztat a Vatikáni Rádió.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=60041&img=o_rv5074_articolo.jpg>A pápa az
egyház egészével kapcsolódik a sarutlan karmelita rend hálaadásához „ennek
az egészen rendkívüli nőnek a karizmájáért”. Gondviselésszerű kegyelem,
hogy az évforduló egybeesik az Istennek szentelt élet évével, melynek során
Avila Szentjében biztos vezetőként ragyog fel az Istennek átadott élet
teljes és vonzó modellje”. A pápa a múltba visszatekintve azt a „sugalmazó
szikrát” keresi, mely impulzust adott az alapító Teréznek is. Tanúságtétele
a Krisztussal való közvetlen kapcsolatból, az imádságban szerzett
tapasztalatából, az Istennel folytatott párbeszédéből és az egyház
anyaságában gyökerező közösségi életből táplálkozott.

*Szent Teréz az imádság mestere*

*Szent Teréz elsőként is az imádság mestere volt*. Tapasztalatának
középpontját Krisztus emberi mivoltának a felfedezése jelentette. Az a vágy
éltette, hogy mindenkivel megossza ezt a tapasztalatát, ezért eleven és
egyszerű stílusban leírta, hogy az „egy baráti kapcsolat, amivel megtudjuk,
hogy Krisztus szeret minket”. Sokszor az elbeszélés imádsággá alakul át,
mintha be akarna vezetni bennünket a Krisztussal folytatott benső
dialógusba – írja levelében a pápa. *Teréz az imádságot nem szűkítette le
bizonyos időkre és helyekre, a legkülönfélébb alkalmakkor és helyzetekben
fölfakadt benne az imádság*, ahogy mondja: „bajos dolog lenne, ha csak
félreeső helyeken imádkoznánk”. Meg volt győződve „az állandó imádság
értékéről, még ha az nem is tökéletes mindig”. *Azt kéri, hogy „legyünk az
imádságunkban állhatatosak és hűségesek, még a lelki szárazság közepette
is”. *A lelki élet megújítására Teréz nagy örökséget hagyott, tele konkrét
javaslatokkal, ima-utakkal és módszerekkel. Nem engedi, „hogy önmagunkba
zárkózzunk, nem elégszik meg egy belső egyensúllyal sem, hanem újra és újra
Krisztusból indul ki, hogy a szeretetben mindig növekedjünk Isten és a
felebarát felé”.

*Szent Teréz az evangélium fáradhatatlan hirdetője*

A Krisztussal megélt személyes kapcsolata révén lett Teréz az evangélium
fáradhatatlan hirdetője - állapítja meg a pápa a második gondolataként.
Azért, hogy korának számos nehézsége közepette az egyházat szolgálhassa,*
Teréz nem maradt tétlen szemlélője az őt körülvevő valóságnak. *Női mivolta
és gyenge egészségi állapota ellenére úgy döntött, hogy „mind *megteszi azt
a keveset, ami rajta múlik, vagyis az evangéliumi tanácsok követését a
lehetséges tökéletességgel*, és hogy gondoskodjék arról, hogy a
környezetében a többi nővér is hasonlóképpen cselekedjék”. Így kezdődött el
a terézi reform, melyben arra kérte a nővértársait: *„ne vesztegessék el az
időt arra, hogy Istennel jelentéktelen dolgokról társalogjanak, miközben
lángokban áll a világ”*. „Ez a missziós és egyházi lelkület mindig is
jellemző volt a karmelitákra” – állapítja meg Ferenc pápa a levelében. Mint
egykor, ma is új távlatokat nyit a Szent, nagy vállalkozásokra szólít fel,
hogy a világot „Krisztus szemével nézzük, keressük azt, amit ő keres, és
szeressük azt, amit ő szeret”.

*Szent Teréz a közösségi élet építője*

Szent Teréz jól tudta, írja levele harmadik pontjaként Ferenc pápa, hogy
„sem az imádság, sem a misszió nem tudja önmagában fenntartani a hiteles
közösségi életet”. Éppen ezért *az egyes karmelita kolostorok alapjává a
testvériséget tette*: *„Itt mindenki szeresse és érezze egymást, segítse a
másikat kölcsönösen”.* Nagy figyelemmel intette a nővéreket az önmagukra
hivatkozás, az autóreferencialitás veszélyeire, mert *az igazi közösségi
élet megkívánja, hogy „szinte mindenben lemondjunk önmagunkról és a
kényelmünkről”*. Ezért ajánlja *„az alázat erényé*t, mely nem a külső
elhanyagolásából, sem pedig a lélek benső félénkségéből áll, hanem *mindenki
ismerje jól saját képességeit és azt, amit Isten megtehet benne”*. Az így
vett terézi alázatnak ellentettje a „hamis önbecs, mely fecsegésben,
féltékenykedésben, kifogásokban ölt testet és, ami komoly kárt okoz a
közösségi kapcsolatoknak”. Az igazi terézi alázatnak része továbbá „önmagam
elfogadása, saját méltóságom tudata, a missziós bátorság és az Istenre
hagyatkozás”.

Ezekkel „a nemes gyökerekkel *a terézi közösségek arra kaptak maghívást,
hogy a közösségi élet házai legyenek*, ahol tanúságot tesznek a testvéri
szeretetről és az egyház anyai arcáról, miközben az Úr felé továbbítják a
világnak a megosztottságok és háborúk gyötörte szükségleteit”.

Végül *megköszönte* a szentterézi közösségeknek, *hogy „rábízzák a pápát a
Kármelhegyi Boldogasszony oltalmának különleges gyengédségére és
imádságukkal kísérik őt az egyház nagy próbatételei és kihívásai közepette”*.
Azt kérte Ferenc pápa a sarutlan karmelita rend tagjai számára, hogy
„életük tanúságtételén ragyogjon át az evangélium öröme és szépsége és sok
fiatalt vonzzon Krisztus követésére”, majd apostoli áldását adta rájuk.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
<http://hu.radiovaticana.va/news/2015/03/28/a_p%C3%A1pa_levele_szent_ter%C3%A9z_sz%C3%BClet%C3%A9s%C3%A9nek_500_%C3%A9vfordul%C3%B3j%C3%A1ra/1132953>

Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150329/e7a0d8de/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról