[Grem] Sztlin - a pszichopata

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jl. 29., Sze, 12:49:53 CEST 

Egy pszichopata változtatta kollektív elmegyógyintézetté a Szovjetuniót
[image: GettyImages-90007467]
[image: Kolozsi Ádám] <http://index.hu/szerzo/kolozsi_adam>
KOLOZSI ÁDÁM <http://index.hu/szerzo/kolozsi_adam>KÖVETÉS
2015.07.27. 10:54
Sztálin nélkül soha nem lett volna sztálinizmus: a zsarnok mindent maga
irányított, személyesen rendelkezett a tömeggyilkosságokról, betegesen
élvezte az erőszak orgiáját. Hol romlott el a kommunista kísérlet, hogy tud
egy rablóbanda uralma alatt tartani egy egész birodalmat, hogy éledhet
manapság újjá a Sztálin-kultusz Oroszországban? A*Felperzselt föld –
Sztálin erőszakuralma* megrendítő könyv – aki kibírja, olvassa el.

Maroknyi, mindenre elszánt, erőszakos bűnözőnek sikerült őrültekházává
változtatnia a Szovjetuniót

– írja Jörg Baberowski 2012-es, most már magyarul is megjelent
könyvében. A Felperzselt
föld –
<http://dex.hu/x?index_tudomany_cikklink=http%3A%2F%2Fbookline.hu%2Fproduct%2Fhome.action%3F_v%3DBaberowski_Jorg_Felperzselt_fold_Sztalin_eroszakuralma%26id%3D277783%26type%3D22>
Sztálin
erőszakuralma
<http://dex.hu/x?index_tudomany_cikklink=http%3A%2F%2Fbookline.hu%2Fproduct%2Fhome.action%3F_v%3DBaberowski_Jorg_Felperzselt_fold_Sztalin_eroszakuralma%26id%3D277783%26type%3D22>
az
egyik legbrutálisabb kötet, amit valaha olvastam. *A szerző azt írja,
időnként ő is rosszul volt a sok szörnyűségtől, az erőszak álmaiban is
üldözte. *„Olyan rettenetesen megviselt, hogy néha arra gondoltam, bárcsak
egy másik könyvön dolgozhatnék inkább.” De meg kellett írnia.

A kilencvenes években addig elzárt levéltári források váltak kutathatóvá: a
Központi Bizottság jegyzőkönyvei, levelek, Sztálin, Molotov és a többiek
személyes papírjai, és sok minden más. Ezekből pontosan kiderül, hogy*
Sztálin és szűk köre nemcsak elrendelte, hanem részletekbe menően
irányította is a tömeggyilkosságokat.* Az 1937–38-as, minden addigit és
azutánit felülmúló terror idején *ő adott pontos utasításokat a vidéki
pártvezetőknek, ő határozta meg az irányszámokat is, hogy az adott régióban
hány embert kell agyonlőni.*

Ha valakinek van hozzá gyomra, rémségek tárházaként is forgatható ez az
egyébként kiváló stílusban megírt (és Győri László szintén remek
fordításában megjelent) könyv, amelyben oldalról oldalra következnek egymás
után a sokkoló információk. Valójában sokkal több ennél: azt segít
megérteni, hogyan válhat normálissá áldozatok és hóhérok számára (ahol
utóbbiak pontosan tudják, hogy bármikor átkerülhetnek az előbbiek közé)
egyaránt a totális terror őrült logikája.

A kérdés, hogy *hogyan tud hatalomra jutni és aztán mindenkit a saját
akaratának kiszolgálójává tenni egy pszichopata.** Sztálin *Baberowski
értelmezésében ugyanis *súlyosan beteg személyiség volt,* akinek a
személyes patológiája nélkül nem vagy nem úgy történhetett volna meg mindaz
a szörnyűség, ami sok millió ember életébe került és többször annyi lelki
megnyomorodásához vezetett a Szovjetunióban.
Az erőszak a gátlástalanok életelixírje

Volt értelme a népeket és nemzedékeket megkínzó és tönkretevő sztálini
terrornak? Időnként most is szokás Oroszországban azt mondani
<http://dex.hu/x?index_tudomany_cikklink=http%3A%2F%2Findex.hu%2Fkulfold%2Fsztln0727%2F>,
hogy igen: a háborút csak így lehetett megnyerni, a diadalhoz szükség volt
a kegyetlenségre is, az előző évek durva politikája nélkül elbuktak volna.
Többen utólag is így mentegetik a tömeggyilkosságokat, magukat győzködve
arról, hogy nagyapáik halálának volt valami magasabb értelme.
Fotó: Sovfoto / Europress / Getty

Nem, nem volt – feleli a szerző. *Egy szadista pszichopata és
megfélemlített, rettegő és rettegett sleppje öncélúan változtatta a nagy
keleti birodalmat vérfürdővé, kihasználva a fásultságot, keserűséget,
nyomort és bezártságot, hogy saját, borzalmas fantáziaképeit tegye
valósággá, melyben az erőszak apokaliptikus orgiává hatványozódott.*

A könyv szerint az erőszak valós indítékai nem a kommunista eszmék, de az
orosz bolsevizmus attól még eredendően aljas volt. A csizmás, bőrkabátos
forradalmároknak már a kezdeteknél, 1917-ben sem volt sok fogalmuk a
marxizmusról, és azért kerülhettek ki győztesen a véres anarchiából, mert
ők voltak a legdurvábbak és leggátlástalanabbak a mezőnyben.

A forradalom Baberowskinál *az erőszakos csőcselék uralomra jutása, akiknek
nincs más céljuk, mint véres bosszút állni a nyakkendős embereken*.
Leninnek és a szűk értelmiségi élcsapatnak a megkeseredett, az 1914 után
tíz évig tartó háborúban és polgárháborúban eldurvult embereknek a
bosszúszomjára volt szüksége: *a bolsevikok beszédének „primitívsége és
gonoszsága arra vallott, hogy ők a tettek emberei”. Ezzel a radikális
intelligenciának sikerült magához vonzania a pszichopatákat, bűnözőket és
rablókat.*

A Lenint Sztálinnal ellentétben tisztességes szándékú idealistának
gondolókkal szemben a német történész egyértelműen fogalmaz: szerinte *
Lenin gonosz gyilkos volt, „az a fajta, aki íróasztal mögött ülve öl, és
akinek az emberi szenvedés és nyomorúság semmit nem jelent.*” *Azonban még
nem volt cinikus, hitt abban, hogy a bolsevikok szent küldetést
teljesítenek egy keresztes háborúban, és talán az országon végigsöprő
erőszak mértékéről is kevés fogalma volt.*

*Sztálin *– a csodálatos grúz, ahogy Lenin nevezte – számára *viszont a
háború legnagyobb álma beteljesülését jelentette: kedvére gyilkolhatott, és
soha életében nem volt olyan boldog, mint ekkor*. Eleinte senki nem vette
igazán komolyan, a Lenin halála utáni
<http://dex.hu/x?index_tudomany_cikklink=http%3A%2F%2Findavideo.hu%2Fvideo%2FLenin_elt_Lenin_elLenin_elni_fog>
hatalmi
harcban úgy győzhetett, hogy a többiek összefogtak a karizmatikus Trockij
ellen, ő pedig ügyesen kijátszotta egymás ellen riválisait. *Nem volt nagy
teoretikus vagy jó szónok, viszont veleszületett tehetsége volt az
intrikához és a hatalmi játszmákhoz. Legjobban pedig ahhoz értett, hogyan
használja fel, keverje bűntényekbe és tegye kiszolgáltatottá karrierista
tettestársait.*
Rablóbanda maffiaszabályokkal

Hogy képes egy szűk klikk egy hatalmas, soknemzetiségű birodalmat
évtizedekig az uralma alatt tartani? A rendszer a vidéki vazallusok
lojalitására támaszkodott, ahol a csinovnyikok és a Moszkvától távoli helyi
kiskirályok pontosan tudták, csak akkor van esélyük a túlélésre, ha
feltétel nélkül alávetik magukat a diktátor akaratának.
Fotó: Fotosoyuz / Europress / Getty

*Az egykori* *ortodox papi növendék* *kegyúri rendszerében főpapi szerepet
kreált magának, amiben lehetetlen volt ellentmondani neki.* Az*
egyszemélyes diktatúra* elfogadásában a hatalom gyengesége is vaskosan
benne volt: rettegtek a véleménykülönbségektől, mert minden vita a bolsevik
uralom végét jelentheti. *A vezető bolsevikok pedig egyáltalán nem bíztak
egymásban, ezért a színlelt barátság hazug rítusait kellett előadniuk,
miközben mindenkin elhatalmasodott az üldözési mánia* – ami hamarosan
árulókereséshez és kémhisztériához vezetett.

*Ez teljesedett ki az 1937–38-as borzalmak hullámaiban: a párton belüli
tisztogatásoktól* *a papok, a kulákok és a rabok **módszeres lemészárlásán
keresztül egész népek deportálásáig.*
Ekkorra a Szovjetunió már egy hatalmas, kollektív elmegyógyintézet volt.



A hatalom kénye-kedve szerint bélyegezhette és ölhette meg az embereket, és
már a párt sem jelentett menedéket. A pártelitben csak néhányan élték túl a
tisztogatások éveit, *a Központi Bizottság majdnem minden tagját
kivégezték. A nagy leszámolások idején a legtöbben bármilyen rájuk szabott
szerepet eljátszottak, hogy a diktátor meghagyja az életüket. Behódoltak és
hóhérnak ajánlkoztak, volt vezető, aki azt írta Sztálinnak, a saját
feleségével is végezne, csak meggyőzhesse lojalitásáról a diktátort. Más
csak akkor omlott össze, amikor a csekisták a szeme láttára erőszakolták
meg** a lányát.* *Szokásos módszer volt, hogy túszként tartották, majd
Szibériába deportálták **az elítélt teljes rokonságát.*

Baberowski maffiaszabályok szerint működő rablóbandaként írja le a sztálini
vezetést. A keresztapa természetesen maga Sztálin volt, méghozzá a
legveszélyesebb fajtából. Kevésbé elborult maffiavezérek legalább a saját
hű embereiket megvédik, nála azonban senki nem lehetett biztonságban.
*Bizalmatlan
maradt mindenkivel szemben, a túlélésért mindenkinek áldozatot kellett
hoznia.*
Előbb a vakok, aztán a féllábúak

A paranoia és a bizalmatlanság légkörében a zsarnok mindenkire rá tudta
kényszeríteni az akaratát. *Sztálin az erőszak megszállottja volt, aki
tankönyvszerűen produkálta a pszichopata kórállapot jellemző tüneteit* a
beleérző képesség hiányától a manipulatív magatartáson át odáig, hogy a
többi ember nem több számára puszta tárgynál. *Az 1932–33-as nagy éhínség
<http://www.enrs.eu/pl/articles/73-a-nagy-ehinseg-ukrajnaban-1932-1933-koezoett>
idején
(a kollektivizálás eredményeként legalább három-, de inkább hétmillió ember
halt meg) olvasta a beszámolókat a felpuffadt emberekről, akik már a
temetőből ássák ki a bomló holttesteket, de mindez hidegen hagyta.* *Az ő
szemében* *az együttérzés* *a burzsoá szentimentalizmus és gyengeség jele
volt.*

A Kremlben lévő dolgozószobájából élőben követhette, ahogy a közelből lévő
komplexumból – ahol a pártelitből többeknek volt lakása – az NKVD elhurcol
egy-egy funkcionáriust, és ilyenkor elalszik a villany a lakásban. Élvezte,
hogy élet és halál ura: időnként felhívta és telefonon bátorította a még
szabadlábon lévő áldozatot, miközben már kiadta az utasítást az illető
letartóztatására.

*Miután* * egyik fiatalkori grúz barátját és annak feleségét* *megkínoztatta,
gondolt egyet,* *és a férfit mégis kiengedte a Lubjankából, sőt, kinevezte
belügyminiszter-helyettesnek.* *Amikor Berijával együtt meglátogatta a
családot, grúz ínyencségeket hozatott, és* *azt kérdezgette a nőtől: vajon
ki volt az, aki ilyen csúnyán megkínozta? Kislányukat ölbe vette, és
énekelt neki.*

Olyan kedves volt, olyan szelíd – arcon csókolt, én pedig belenéztem abba a
mézszínű, csillogó szemébe. És közben úgy, de úgy féltem

– olvashatjuk a visszaemlékezést.

Néha a kihallgatóhelyiségekből dolgozószobájába vitette a a félholtra vert
áldozatot, és utasításokat adott a további bántalmazásokat illetően.
Élvezetét lelte az ilyesmiben, miközben Baberowski szerint olyan bűnöző
volt, aki azért követett el egyre több gyilkosságot, mert* gaztetteinek
szükségképpen folytatódniuk kellett: a túlélők arra emlékeztették, egyszer
még bosszút állhatnak rajta.*

Ahogy *a kegyetlenkedés Sztálin életformájává vált, az erőszak önjáró lett,
elvált a kiváltó indítékoktól. „Az összes gyilkosságot abban a tudatban
hajtották végre, hogy a zsarnok ott a Kremlben örömét leli benne.”* A
terror éveiben a helyi NKVD-k gyakorlatilag abból rendeztek munkaversenyt,
hogy hány embert tudnak a legrövidebb idő alatt halálra ítélni és
kivégezni. *Területi kvóták voltak arra, hogy a szovjet állam hány
ellenségét semmisítsék meg. Volt, ahol naponta ezer ember sorsáról
döntöttek anélkül,* *hogy átnézték volna az ügyüket *– félpercenként
határoztak egy ember életéről.

A hajléktalanok és tolvajok után Moszkvában *1938-ban **a hadirokkantak, az
amputált lábúak és a vakok **kerültek sorra, Leningrádban a süketnémákkal
végeztek.** Naponta százával lőtték agyon a börtön pincéjében és fürdőjében
a meztelen foglyokat; hogy kibírják, a hóhérok hordóból vedelték a vodkát,
aztán egy másik hordóból kölnivel mosták le magukról a vért – nap mint nap,
egymás után.*

Végül a nemzeti kisebbségek következtek. Nem kérdés, hogy etnikai
tisztogatásokról lehet beszélni, az internacionalista szólamok ellenére a
sztálini rendszer egyszerű előítéletek szerint működött. *A németek,
lengyelek, kurdok, koreaiak elűzése és Kazahsztánba telepítése *után jöttek
a tömeges kivégzések. A nemzetiségi műveletek az NKVD belső statisztikái
328 ezer áldozatot követeltek. A *háborúban aztán jött a többi megvádolt,
kollektív bűnösnek nyilvánított nép a krími tatároktól a csecsenekig.
*Kazahsztán
a száműzöttek egyetlen gigantikus gyűjtőhelyévé vált, és az otthonaikból
elűzött szerencsétlenek egymással háborúskodtak a viskókért és maradék
élelmiszerért.
Az erőszak ragályos

Sztálin nélkül nem lett volna sztálinizmus – mondja Baberowski. Erről
árulkodik, hogy *a terror gépezete **rögtön **a diktátor* *halála után
leállt.* A pártvezetők, akik addig bármikor képesek lettek volna megöletni
egymást, azonnal kiegyeztek. Hruscsov rendszere ilyen előzmények után már
szinte túl kedvező színben jelenik meg, és a sztálinizmusban
megfélemlített, ugyanakkor komolyan besározódott Hruscsov politikájához a
könyv talán túl megengedően is viszonyul.
Fotó: Keystone / Europress / Getty

Még többen vitatkoznának a könyvet egészében jellemző pszichologizáló
megközelítéssel, ami a terror okát elsősorban Sztálin személyiségében, nem
pedig a rendszerben keresi. A német történész vitatkozik azzal a nézettel,
hogy a sztálinizimus, ha kicsavarva is, a modernitásból, a modern államnak
a mindent szabályozni, elrendezni kívánó akaratából eredne. Ehelyett inkább
Oroszország elmaradottságából és abból vezeti le a történteket, hogy
állandósított rendkívüli állapotot teremtettek, amiben a polgári erkölcs
szabályai nem érvényesek, amikor mindent meg lehet tenni.

Baberowski azt hangsúlyozza, hogy a totális terror nem a kommunizmus
ideológiájából fakadt. „Nem az eszmék gyilkolnak. Az erőszak ragályos”
– ismétli meg többször a tételét. Ezzel a marxizmust nem menti fel, de a
sztálinizmusnak a könyv szerint nem sok köze volt az ideológiákhoz. Az
eszmék ikonokká váltak, a marxizmus kinyilatkoztatássá, miközben nem volt
még egy ország, ahol az osztályellentétek mélyebbek, az uralkodó osztály
kiváltságai nagyobbak lettek volna, mint az egyenlősítés nevében fellépő
rezsim Szovjetuniójában.

*A könyv nem foglalkozik olyan leegyszerűsítő kérdésekkel, hogy a bolsevik
terror és a sztálini totalitárius rezsim emberiség elleni bűnei
összemérhetők-e a náci Németországéval, de a könyvet olvasva nem nagyon
képzelhető el olyan szempont, ami ennek az ellenkezője mellett szólna.* A
két gyilkos rendszer a másikkal szemben igyekezett megteremteni a maga
legitimációját, és Sztálin ma Oroszországban és Grúziában újraéledő
kultuszának építői minduntalan a sztálini Szovjetunió második világháborús
hősies helytállásra hivatkoznak.

Baberowski azonban arról is ír, hogy a nagy honvédő háború mítosza csak a
hatvanas években keletkezett – leginkább azért, mert a rendszer semmilyen
más legitimációs forrásra nem támaszkodhatott. Nem az orosz és a többi,
szövetségbe forrt szabad köztársaság szenvedéseinek mértéke kérdéses
természetesen a háborúban, arra azonban érdemes emlékezni, hogy az
elgyötört falvak lakói 1941-ben még éljenezve fogadták a hódító német
csapatokat.

A könyv szerint Oroszország csak azért nem omlott akkor teljesen össze,
mert Hitler nem használta ki a szovjet rendszer iránti gyűlöletet, a szláv
lakosságot ostoba módon helótaként kezelte, és a szovjet terror helyébe
lépő náci terrorral elidegenítette a helyieket. Pedig a saját katonáit
tízezrével a vágóhídra küldő, csak a frontális támadást elfogadó, a
fogságba esetteket árulóként kezelő hadpolitika és a könyv címét is adó
felperzselt föld taktika semmivel sem tette vonzóbbá a rendszert, ami a
háborús években ugyan valamivel racionálisabb lett, de terrorjellegét nem
veszítette el.
Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty

A háború után a harcokban megedzett és érdemeket szerzett, a külföldi jobb
létet megtapasztaló katonák között már nem volt könnyű újra elfogadtatni a
teljes alávetettséget, de a rendszer alapmechanizmusa változatlan maradt.
Az idősödő Sztálin számára a méregkeverők és összeesküvők leleplezése egy,
a desztalinizáció korában írt Pravda-cikk szerint olyan volt, mint a vodka.
A pártelit pedig továbbra is rettegett a Sztálin dácsájában tartott
ivászatokról, ahol elég volt egy rossz gesztus, és máris megrendülhetett a
pozíciójuk.

Miért nem néz a szemembe? Miért kerüli a tekintetem?

– kérdezte időnként Sztálin, és az efféle érdeklődés nem sok jóval
kecsegtetett.

*A zsidó orvosok „lelepelezésével” induló antiszemita kampány
<http://dex.hu/x?index_tudomany_cikklink=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fhu%2Ftartalom%2Fhistoria%2F00-02%2Fch07.html>
**csak
azért nem fordult* *újabb terrorhullámba, **mert a diktátor 1953
márciusában meghalt*. *Amikor agyvérzést kapott, senki nem mert belépni a
dolgozószobájába, a pártvezetők küldöttsége úgy tett, mintha a földön fekvő
zsarnok csak pihenne, mert rettegtek, hogy ha netán magához tér, őket* *bünteti
majd meg megaláztatásáért.*

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/07/27/sztalin_sztalinizmus_baberowski_felperzselt_fold_terror_tomeggyilkossagok/
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150729/4aae84b2/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl