[Grem] cikk Kállai Nagy Kriszta grafikus k.Lttagról

Czétényi János czbtmail at gmail.com
2014. Okt. 16., Cs, 08:07:22 CEST


Kedves Mőci!

Hát ezt meg hogy/hol találtad??? Megleptél vele! :-)
Már több mint egy éve készítette ezt a riportot velem egy újságíró a blogjába, én már el is felejtettem...

szia
Kriszta


Oct 15, 2014 dátummal, 10:00 PM időpontban Emoke Greschik <greschem at gmail.com> írta:

> 'Nem veszem magam túl komolyan' Kállai Nagy Kriszta grafikus
> 
> 2013.08.16. | Nem Art Decor | Szólj hozzá!
> 
> http://nemartdecor.blog.hu/2013/08/16/nem_veszem_magam_tul_komolyan_kallai_nagy_kriszta_grafikus
> Nem volt egyszerű időt találnunk egy kis beszélgetésre. Kriszta szerencsére elfoglalt grafikus. Munkamódszerről, a képek hatásáról, az alkotás belső folyamatairól beszélgettünk.
> Kállai Nagy Kriszta a MOME grafika-tipográfia szakán végzett. Majd holland és angol művészeti iskolákba kapott ösztöndíjat. Később elvégezte a MOME Művészeti és Kulturális Menedzserképző szakát is. Jelenleg szabadfoglalkozású grafikus.
> 
> 
> 
> 
> – Nagyon sok illusztrátor és grafikus ma már csak számítógéppel dolgozik. Mívesen hat, jól néz ki, de sokszor ugyanaz a fa, ugyanaz a bárány szerepel oldalakon keresztül. Ez az előregyártottság amúgy is körülvesz minket, de így még nagyobb a veszélye, hogy a gyerekek világára is átmegy.
> 
> Az is igaz, hogy az én kézi rajzos módszeremmel elkészíteni például egy diafilmet 25 képpel, nem kifizetődő. Rengeteg idő. Ugyanakkor fontosnak tartom – még ha ez egy nehezebb munkamódszer is –, hogy a figuráimnak  legyen karaktere, személyisége, viszonya a többi szereplőhöz a mesében. A melegség, az emberi kéz által beletett személyesség ott van a rajzokban. Szerencsére ma már géppel is lehet úgy dolgozni, hogy benne van a kézművesség. Ez az én nagy szerencsém!
> 
> 
> Kriszta és képzőművész férje minden évben kiutazik a Bologna-ban rendezett éves gyerekkönyv-vásárra. Számukra ez fontos szakmai feltöltődés. Sokszor azonban meglepődnek és megdöbbennek a kortárs gyerekkönyv illusztrátorok munkáin, amelyek a környező világ zavarosságát, jelenítik meg. – Összetévesztik a művészek a gyerekkönyvet az önmegvalósítással – mondja Kriszta. – Értem a szándékot, hogy a való világot is meg kell ismerniük a gyerekeknek – láttunk például egy válás történetéről szóló, nagyon lehangoló mesekönyvet –, de azt gondolom, egy gyerekkönyvben a derű, a humor fontos. 
> Bizonyára alkati kérdés is, hogy ki mit kommunikál, mit tud megragadni. Emlékszem arra a pontra, ahol eldőlt, hogy én alkalmatlan vagyok a drámai hangvételre. Még középiskolai feladatként Arany balladákat választottam illusztrálni, de nem tudtam megbirkózni vele. Az unalomból lapszélre rajzolgatott egerek lettek a befutók. Azóta sem tudok komoly témákhoz „komolyat” rajzolni. Ahhoz, hogy gyerekeknek alkossak, nem kell gyereknek lenni, felnőttként ez infantilis volna. Inkább az alapvető kíváncsiságot, nyitottságot kell megőriznem. A rácsodálkozás képességét, ami a gyerekeknek megvan. Például, amikor először látnak havat életükben.
> 
> 
> A másik a humorérzék. Keresem a groteszket, a humort, ami oldja a feszültséget, ami örömet ad. Hogy ez gyereknek maradás-e? Ha az embernek már gyereke van, akkor a felelősségérzet alakítja a személyiségét, jó esetben többé nem gyerek.
> Inkább empátia, amikor belehelyezkedem egy szerepbe, és kicsit a színészetre hasonlít. De a legfontosabb, hogy érdekeljen, amin dolgozom. Nyilván mindnyájunknak vannak nehézségei, szomorúsága, de a küzdésünk ne legyen ott a rajzokban. Ez nagy feladat, de megtanít arra is, hogy kívülről lássuk magunkat.
> 
> 
> Kriszta minden munkája gyerekekhez kötődik. Még a reklámgrafikái is. Izgalmas feladat számára, amikor valamit a csomagolástól kezdve kell kitalálni.
> 
> – Amikor könyvet illusztrálok, nagyon figyelek, hogy a rajzok kövessék a szöveg stílusát. Az ember akkor tud igazán jót csinálni, ha olyan, mint a kút: a víz sok-sok rétegen át lemegy a mélybe, és onnan jön föl újra. Ezért nem működnek a direkt moralizáló üzenetek sem – lásd politikai plakátok.
> Nagyon izgat a kompozíció kérdése is – hogyan lehet feszültséget belevinni egy-egy rajzba, hogy izgalmas legyen. A férjemmel, mint alkotótárssal sokat beszélgetünk mindezekről. Valószínűleg ezért van a művészeknek gyakran olyan társuk, aki az alkotásban is társ.
> De nem akarom magam túl komolyan sem venni. A gyerekeknek készült rajzaimat otthon nem is tettem ki. Mindaddig, amíg a kislányom meg nem kérdezte, hogy minden képet eladok-e, mert ő is szeretne egyet.
> 
> 
> Érdekes élmény, amikor olyan 20 évesekkel találkozom, akik már felnőttek a könyveimen – teszi hozzá Kriszta. Ez csak annyiban fontos, hogy jelzi az idő múlását, és szintén abban segít, hogy kívülről láthassam magamat. Így tudok a leginkább a megrendelő szemével is látni, és a vele való közös munkából a lehető legtöbbet kihozni. Egyrészt elfogadtatva, hogy amit kér, az másként is lehet jó, ugyanakkor éreznie kell, hogy én is meghallom, elfogadom az ő szempontjait.
> Persze ott van az is, hogy szeretek belehelyezkedni egy adott témának, embernek a világába – ezek jó kalandok, sok mindent kipróbálhatok anélkül, hogy pályát kéne változtatnom.
> Igazából mindegy, hogy mi a feladat, az a fontos, hogy az elkészült alkotás egyfajta esztétikai minőséget képviseljen. Hogy ez mi? És miként lehetne jobban megragadni? Verbálisan nem is tudnám megtenni, csak a képeimmel.
> 
>                                                                                                                                          Babarczy Veronika
> 
> Kállai Nagy Kriszta grafikái megvásárolhatók, képek, elérhetőség a honlapján.
> 
> További cikkeink a vizuális nevelésről: itt és itt.
> 
> 
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141016/995234f5/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról