[Grem] Hátha valaki nem tudja - vitéz jákfai Gömbös Gyula

[KEA]

vitéz jákfai Gömbös Gyula

Dobai Miklós, 2014.10.06.
miklos.dobai at freestart.hu


Hátha valaki nem tudja...

Október 6-a van. Az aradi vértanukra emlékezik a magyar nemzet, s
megfeledkezik, valakiről, aki hivatalban lévő miniszterelnökként az első
volt, aki visszaadta lelkét Teremtőjének. Pedig egykoron nagy
tiszteletet érdemelt ki magának: szobra, Pásztor János alkotása, a budai
Döbrentei téren volt látható, s a mai Alkotás utca az ő nevét viselte.

Igen, eltalálták, vitéz jákfai Gömbös Gyuláról van szó, aki 1932.
október 1-től 1936. október 6-ig, haláláig volt a Magyar Királyság
miniszterelnöke. Igen, őróla van szó, aki a nagy gazdasági válság kellős
közepén vette át a miniszterelnöki posztot, gróf Bethlen István és
Károlyi Gyula lemondása után. Nagy feladatra vállalkozott, legalább
akkorára, mint az általa egykor – Horthy Miklóssal, Zadrevecz István
páterrel s Lőw Immanuel Szeged tudós rabbijával – végrehajtott Nemzeti
Hadsereg szegedi megszervezése volt, s legalább akkorára, mint a második
királypuccs idején, a Budaörsi csatában – szinte a semmiből – a
kormányzó-hű alakulatok ellenállásának megszervezése, megmentve ezzel az
országot a Kisantant kilátásba helyezett beavatkozásától. Gömbös
Gyuláról van szó, aki miniszterelnöki székfoglalójában – feladva egykor
Eckhardt Tiborral és Bajcsy-Zsilinszky Endrével képviselt fajvédő elveit
– testvéréül fogadott minden, a nemzettel együtt érző zsidó honfitársát.
Gömbös Gyuláról, aki miniszterelnökké történt kinevezése után – a magyar
kormányzati gyakorlatban szokatlan módon – kormányprogramot, ahogy ő
nevezte Nemzeti Munkatervet bocsátott ki, hogy kormányzati lépései,
cselekedetei számon kérhetők legyenek. Gömbös Gyuláról, aki igaz, hogy
elsőnek gratulált 1933. január 30-a után Adolf Hitler kancellárrá
történt kinevezésekor (ami diplomáciai kötelessége volt), de ugyanő volt
az, aki 1933 nyarán azzal a szándékkal utazott ki Hitlerhez, hogy
lebeszéli a küszöbön álló Anschlussról, s gazdasági (nem politikai!)
együttműködést ír alá Németországgal a gyengélkedő magyar gazdaság
előnyeit szem előtt tartva. Ugyanez a cél vezérelte, amikor 1934-ben a
Szovjetunióval vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, hogy a magyar
gazdaság számára felvevőpiacot nyisson.

Valószínűleg ezen lépései váltották ki halála után a bevezetőben már
említett szoborállítást, s az utcanévadást, s talán az, amit egyik
méltatója mondott: az egyre elembertelenedő Európában – hiszen a
Nürnbergi-törvények már 1935 óta életben vannak – Gömbös
miniszterelnöksége alatt egyetlen magyarországi zsidótörvény nem
születik, s egyetlen zsidóellenes lépés sem történik.

Ezért az Aradi Vértanukra való emlékezés mellett, emlékezzünk meg vitéz
jákfai Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnökről is, aki ugyanezen a
napon, 1936. október 6-án halt meg gyógykezelésen, egy müncheni klinikán.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
e. doc.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI