[Grem] Kertész Imre a New York Times által cenzúrázva

[Emoke Greschik]

VezĂŠrcikk
Egy szabad emberElőző cikk
<http://mno.hu/belfold/skype-on-is-hivhato-a-reformatus-lelkisegely-1258067>Következő
cikk
<http://mno.hu/foci/ertekesebb-a-finn-valogatott-keret-a-magyarnal-1257995>
http://mno.hu/belfold/egy-szabad-ember-1258081
65
NyomtatĂĄs <http://mno.hu/belfold/egy-szabad-ember-1258081#>
2014. november 13., csĂźtĂśrtĂśk 00:01 , forrĂĄs: Magyar Nemzet
<http://mno.hu/magyar_nemzet/>, szerző: Körmendy Zsuzsanna
[image: Egy szabad ember]
Europress/AFP

Baj van az amerikai sajtĂłszabadsĂĄggal. El kellene hozzĂĄjuk kĂźldeni Neelie
Kroes médiaügyekért felelős EU-biztost, aki azonnal rátapintott a magyar
mĂŠdiatĂśrvĂŠny aggĂĄlyos pontjaira. Biztosan meg tudnĂĄ regulĂĄzni a The New
York Timest is.

Az ismert amerikai lapban ugyanis nem jelenhetett meg sajĂĄt ĂşjsĂĄgĂ­rĂłjuk KertĂŠsz
ImrĂŠvel kĂŠszĂ­tett interjĂşja
<http://mno.hu/grund/elhallgattatja-kertesz-imret-az-amerikai-lap-1257873>.
Úgy látszik, föl sem merült bennük, hogy egy Nobel-díjas íróval kulturált
országban ilyet nem szokás tenni. Előfordulhatnak persze extrém
nyilatkozatok, például az illető Nobel-díjas agyba-főbe dicséri a nagy
hadvezér Sztálint, aki leleményesen létrehozta a remekül működő
Gulag-rendszert, vagy ĂĄjultan dicsĂŠri Hitler autĂłpĂĄlya-ĂŠpĂ­tĂŠsi projektjĂŠt,
s egyĂŠb tevĂŠkenysĂŠgĂŠre nem veszteget szĂłt. De itt semmi ilyesmi nem
történt. Kertész Imre mindössze azt merte mondani az őt kérdések kalodájába
zárni akaró riporternek, hogy Magyarországon nincs diktatúra. Hogy „a
helyzet kielégítő”, és ő amúgy „remekül érzi magát”. A riporter itt nyilván
elszontyolodott, nem azt rendelte tőle a The New York Times, hogy egy
elĂŠgedett Nobel-dĂ­jas arrĂłl beszĂŠljen, MagyarorszĂĄgon nincs fĂŠlelem uralta
lĂŠgkĂśr. NyilvĂĄn mĂŠdiaterrorrĂłl, fasiszta csizmĂĄk csattogĂĄsĂĄrĂłl,
korrupciĂłban fuldoklĂł kormĂĄnyrĂłl szeretett volna hallani. Ehelyett KertĂŠsz
Imre azt mondta: „Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat,
nyĂ­ltan kifejezheti az ellenvĂŠlemĂŠnyĂŠt ĂŠs szabadon utazhat, akkor
egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni.”

Mi ezt ebben az orszĂĄgban pontosan tudjuk. Mivel azonban keserĹąen
szembesülünk azzal, hogy egy nyugati újság riporterének diktafonja előtt
jelentős művészek sem képesek ellenállni a sugallt válaszok
szirĂŠnhangjainak (Fischer IvĂĄn
<http://mno.hu/belfold/hellerek-vettek-ra-bajnait-hogy-vegye-be-gyurcsanyt-1204392>
, Schiff AndrĂĄs <http://mno.hu/grund/a-levagott-kezu-zongoramuvesz-1202087>),
nagyon tudjuk mĂŠltĂĄnyolni KertĂŠsz Imre visszafogottsĂĄgĂĄt, realitĂĄsĂŠrzĂŠkĂŠt.
Idősebb íróknál előfordul, hogy életük alkonyán sutba vetve minden egyebet,
olyan dolgokról kezdenek beszélni, amit „nem vártak tőlük”. Ilyen
fordulatot ĂŠrzĂŠkelhettĂźnk GĂźnter Grass
<http://mno.hu/grund/gunter-grass-nem-ir-tobb-regenyt-1205004>nĂĄl a
RĂĄklĂŠpĂŠsben megĂ­rĂĄsĂĄval, ĂŠs Cseres TibornĂĄl is, amikor a Hideg napok utĂĄn
megĂ­rta a bĂĄcskai vĂŠrengzĂŠst. Ilyennek ĂŠrzem KertĂŠsz Imre szavait is. Van
egy ĂŠletkor, amelynek elĂŠrĂŠse utĂĄn nem ĂŠrdemes, csak az igazsĂĄgot mondani.
KertĂŠsz nem tett tĂśbbet, csak leĂ­rta a mai magyar valĂłsĂĄgot egy amerikai
újságírónak, akinek „halvány sejtelme sincs arról, mi az a diktatúra”.

Micsoda nyomĂĄs alatt vagyunk mi, hogy mĂŠg ez sem jelenhetett meg! KertĂŠsz
Imre már okozott meglepetéseket azoknak, akik azt hiszik, ismerik őt, pedig
csak felĂźletes feltĂŠtelezĂŠseik vannak rĂłla. Hatalmas kĂśvet dobott a
dogmatikus gondolkodĂĄs ĂĄllĂłvizĂŠbe, amikor nem sokkal Nobel-dĂ­jĂĄnak ĂĄtvĂŠtele
után kijelentette, hogy a Sorstalanság valójában a Kádár-rendszerről szól.
NĂŠmelyek azt sem tudtĂĄk megemĂŠszteni, hogy augusztus 20-ĂĄn ĂĄtvette a magyar
kormĂĄnytĂłl a Szent IstvĂĄn-rend kitĂźntetĂŠst. (A liberĂĄlis Magyar Narancs nem
szégyellte ezt a címet: Kertész Imre leendő díja – A nagy valagrend. 2014.
augusztus 17.) KertĂŠsz a dĂ­j ĂĄtvĂŠtelĂŠvel idĂŠn ugyanazt fejezte ki, mint a
New York Times ĂşjsĂĄgĂ­rĂłjĂĄnak tavaly nyĂĄron: nincs diktatĂşra. KizĂĄrtnak
tartom ugyanis, hogy a SorstalansĂĄg Ă­rĂłja egy diktĂĄtortĂłl kitĂźntetĂŠst
fogadna el.

NĂŠhĂĄny ĂŠve KertĂŠsz a Die Weltben, indulatai ĂĄltal kissĂŠ elragadtatva
kikérte magának, hogy őt magyarnak tartsák. Miközben ő is tudja: magyar
voltunkat nem lehet csak Ăşgy levedleni. Amikor kivĂĄlĂł kĂśnyvei, mĂŠly
gondolatai, Nobel-dĂ­ja ellenĂŠre egy amerikai lap nem tartotta ĂŠrdemesnek
kĂśzĂślni mondatait, csak mert nem volt hajlandĂł lekĂśpni azt az orszĂĄgot,
ahol szĂźletett, szenvedett, szeretett, KertĂŠsz Imre mĂŠgiscsak megĂŠrezhette,
hogy magyar.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141113/9b147f15/attachment.html