[Grem] ez ellen tntetgethetne az ellenzk is, meg a bkemenet is...
Lszl Imre
doncimil at gmail.com
2014. Nov. 5., Sze, 19:33:52 CET
s nem a belfidesz marakodás gumicsontját kellene rágják vasárnapon....
-m-
http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/
Az évszázad szerződése, amiről semmi biztosat nem tudunk
Molnár Tamás Levente
<http://kitekinto.hu/archivum.php?kulcsszo=Molnár%20Tamás%20Levente&szerzo=1>
| 2014. november 3., hétfő
Amennyiben végre révbe érnek az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti
szabadkereskedelmi tárgyalások, úgy a két blokk a világ legnagyobb
kereskedelmi zónáját hozná létre, amely komoly hatással lenne
Magyarországra is. A szakértők csábító számokat ígérnek, mármint ami a két
blokk gazdasági növekedését illeti, az egyezmény tető alá hozását azonban
számos tényező nehezíti: a szerződés részleteibe való belelátás abszolút
hiánya, a megállapodás a közös standardokról, vagy az ún. befektető-védelmi
klauzula. Az idő szorít, az előzetes tervek szerint az év végére már kész
kéne lennie az első tervezetnek, Washingtonban és Brüsszelben viszont egyre
több a kritikus hang. Összeszedtük, mit lehet eddig tudni a TTIP-ről.
- « Előző
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/#>
- 1
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/#>
- 2
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/2/>
- 3
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/3/>
- Következő »
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/2/>
*A fejünk felett fogják nyélbe ütni az évszázad üzletét*
Az Európai Unió és az Egyesült Államok, ha hihetünk az előzetes
ígéreteknek, az év végére aláírhatja a két gazdasági blokk között létrejövő
szabadkereskedelmi megállapodást, a Transatlantic Trade and Investment
Partnership szerződést, azaz a TTIP-et. A szerződés értelmében a két fél
kötelezettséget vállalna arra, hogy lebontsa a vámokat, a különböző
szabványokat és standardokat kölcsönösen elfogadják, a szolgáltatások
exportját megkönnyítsék. Nem kis lökést kaphat így a két blokk gazdasága,
melyre a 2008-as pénzügyi világválság (ill. az öreg kontinensen pluszban az
euróválság) óta nagy szüksége van mind Európának, mind az USA-nak. Az
előzetes becslések imponáló számokkal támasztják alá az egyezmény
hasznosságát: az EU átlagosan évi 119, az USA évi 95 milliárd eurót
remélhet a TTIP-től, a két fél külkereskedelmi volumene 6-8 százalékkal
növekedhet (ugyan csak hosszú távon), illetve több százezer (egyes források
szerint milliós nagyságrendű) új munkahely jöhet létre.
<http://kitekinto.hu/galeria/washingtonba_is_bekoszontott_az_sz>
Kattintson és tekintse meg az őszi Washingtont!
Európai részről az Európai Bizottság vezeti a tárgyalásokat, amely 2013
júniusában kapta meg mandátumát a tagállamoktól. A Bizottság mandátumának
részleteit igyekeztek teljes titokban tartani, az időközben kiszivárgott
forrásokból annyit lehet tudni, hogy a Bizottság igen tágan értelmezett
mandátummal bír, a magas környezet-, munka- és fogyasztóvédelmi előírásokat
azonban nem hagyhatja figyelmen kívül. A tárgyalások a nyilvánosság teljes
kizárásával kezdődtek meg, az európai és az amerikai tárgyalófeleken kívül
kezdetben csak a lobbisták vehettek részt az üléseken. A Bizottság csak
később hívott össze egy 14 főből álló megfigyelői csoportot, aki
elméletileg a tagállamok kormányait és az Európai Parlament kereskedelmi
bizottságát hivatott értesíteni a tárgyalások menetéről.
Ma már egyes részletekben ugyan körvonalazódik az egyezmény végleges, vagy
annak vélt képe, számos részletet azonban még mindig homály fed. Annyi
bizonyos, hogy az EU egyes tagállamaiban egészen máshogy állnak hozzá a
TTIP-tárgyalásokhoz, mely egyrészt a tájékoztatás mennyisége és milyensége,
másrészt a polgárok általános érdeklődésén múlik. Németországban például az
elmúlt másfél évben tömegével
<http://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/ttip-haelfte-der-deutschen-findet-freihandelsabkommen-mit-usa-gut-a-1000224.html>
jelentek
<http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/wirtschaftspolitik/ttip-die-wichtigsten-fragen-und-antworten-zum-freihandelsabkommen-12945736.html>
meg
<http://www.welt.de/wirtschaft/article130466733/Handelsabkommen-wird-zu-einem-Fall-ohne-Hoffnung.html>
cikkek
<http://www.sueddeutsche.de/wirtschaft/freihandelsabkommen-mit-den-usa-eu-kommission-stoppt-buergerinitiative-gegen-ttip-1.2126442>
a tárgyalásokról, a téma többször is megjárta a legnépszerűbb német politikai
kabaréműsort <http://www.youtube.com/watch?v=ub3iT0CSnb8>, az emberek nagy
részének pedig ösztönösen görcsbe rándul a gyomra, ha a TTIP-ről beszélnek,
ugyanis egyből a klórozott csirkére, vagy a génnel kezelt kukoricára
asszociál. Itthon ezzel szemben sajnos az emberek többségének fogalma sincs
arról, hogy a fejük felett épp az évszázad üzletét készülnek nyélbe ütni,
pedig ez rájuk is komoly hatással lesz. A magyar sajtóban a
TTIP-tárgyalások egyáltalán nem kapnak felületet, a kormányzati
kommunikáció gyakorlatilag hallgat az egészről, a kormányzat álláspontjáról
<http://www.fidesz.hu/hirek/2014-07-11/fontos-hogy-jo-szabadkereskedelmi-megallapodas-szulessen>
pedig annyit tudunk, hogy az alapvetően támogatja a TTIP-et, mivel az jót
tesz a magyar exportnak. A részletekbe azonban ez sem megy bele. Pedig
könnyen lehet, hogy oda lesz az egész rezsicsökkentés, ha beüt a TTIP.
*Az amerikai klórozott csirke és az európai érlelt sajt története*
A szabadkereskedelmi tárgyalássorozat talán legnagyobb gondja az, hogy az
egyáltalán nem transzparens. A felek már másfél éve egyezkednek a szerződés
különböző részleteiről, a nyilvánosság pedig lényegében nem tud semmi
biztosat. Ez pedig remek táptalajt biztosít a kétes eredetű információkra
és féligazságokra alapozott félelemkeltésnek. A gazdasági szakértők
érvelése szerint a vámok eltörlése, a duplikált szabályozások megszüntetése
(a két fél kölcsönösen elfogadja egymás rendelkezései), a standardok
egységesítése csökkenti a költségeket, megnöveli a kibocsátást, fokozza a
versenyt, ezáltal csökkenti a termékek árát. A közös standardokra példa
lehet, hogy míg az Egyesült Államokban az autók piros, addig Európában
narancsszínű villogóval indexelnek, plusz költséget jelentve ezzel a másik
piacára termelő autógyártónak. A jövőben ezeket a különbségeket szüntetheti
meg a TTIP.
L. Daniel Mullaney (bal) és Ignacio García Bercero (jobb) az USA és az EU
főtárgyalója.
(forrás: ec.europa.eu)
Ez így mind szép és jó, viszont mint tudjuk, az ördög mindig a részletekben
rejlik: nem tudni ugyanis, hogy melyik fél standardjait fogják alapul
venni. A szabadkereskedelem kéz a kézben jár a liberalizált piacokkal, így
érthető a kritikusabbak érvelése, mely szerint a tárgyalóasztal mellett
végső soron nem az emberek, hanem a tőke érdekeit fogják figyelembe
venni. „*When
the money's coming your way, you don't ask any questions*”-hangzik Frank
Underwood egyik leckéje a pragmatizmusról. Egy több száz milliárd eurós
üzletnél, mint amilyen a jelenlegi, sincs ez másképp.
Európában a legnagyobb aggodalommal a TTIP környezet-, egészség- és
munkavédelmi szakaszaira tekintenek. Lévén az európai, alapvetően
kisbirtokosi mezőgazdasági szektor szabad versenyes körülmények között,
vagyis szubvenciók híján, képtelen lenne felvenni a versenyt az amerikai,
alapvetően nagybirtokra épülő gépesített mezőgazdasággal. (Csak
összehasonlításképp
<http://www.ers.usda.gov/topics/international-markets-trade/countries-regions/european-union/basic-information.aspx>:
az európai átlagos birtokméret 45-46 hektár, ezzel szemben az amerikai
418-420 hektáros.) Ha tényleg szabad lesz a vásár, és meg kell változtatni
a szigorú európai GMO-szabályozást, úgy tényleg jöhet az európaiak rémálma:
az alabamai klórozott csirke, a texasi hormonkezelt marha, vagy épp az
ohiói génkezelt kukorica. Ám ez visszafele is igaz, az amerikaiak ugyanis
gutát kapnak attól, ha csak meghallják, hogy a francia érlelt sajtok
elárasztják az áruházaikat. Kevés biztos információ áll rendelkezésünkre,
így csak spekulálni lehet, hogy a tárgyalások végeztével milyen szintű
besorolást fognak végül kapni a vegyi- és mérgezőanyagok.
Az Európai Bizottság azonban tagad, szerintük ugyanis az emberek, állatok
egészségére, életére, környezeti hatásokra vonatkozó uniós rendelkezések
nem képezik a TTIP-tárgyalások részét. Ezt azonban majd csak akkor fogjuk
tudni biztosan, ha már kezünkben lesz a végleges szöveg.
*Lehet, hogy a TTIP miatt kell megválni a rezsicsökkentéstől? Kattintson és
folytassa a cikket a következő oldalon*
Amennyiben végre révbe érnek az Európai Unió és az Egyesült Államok
közötti szabadkereskedelmi tárgyalások, úgy a két blokk a világ legnagyobb
kereskedelmi zónáját hozná létre, amely komoly hatással lenne
Magyarországra is. A szakértők csábító számokat ígérnek, mármint ami a két
blokk gazdasági növekedését illeti, az egyezmény tető alá hozását azonban
számos tényező nehezíti: a szerződés részleteibe való belelátás abszolút
hiánya, a megállapodás a közös standardokról, vagy az ún. befektető-védelmi
klauzula. Az idő szorít, az előzetes tervek szerint az év végére már kész
kéne lennie az első tervezetnek, Washingtonban és Brüsszelben viszont egyre
több a kritikus hang. Összeszedtük, mit lehet eddig tudni a TTIP-ről.
- « Előző
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/>
- 1
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/>
- 2
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/2/#>
- 3
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/3/>
- Következő »
<http://kitekinto.hu/europa/2014/11/03/az_evszazad_szerzdese_amirl_semmi_biztosat_nem_tudunk/3/>
*Egészségügy, oktatás, rezsi – mindent privatizálunk?*
Mint már korábban említettük, az Európai Bizottság igen komoly mandátummal
lett felruházva a tárgyalások megkezdéséhez. Egyes területek, így például a
közszolgáltatások, az egészségügy, vagy épp a helyi és távolsági közlekedés
nem lehet tárgya semmilyen tárgyalásnak- szögezi le Sigmar Gabriel német
gazdasági miniszter. A német ARD közszolgálati televízió által készített
dokumentumfilmben <https://www.youtube.com/watch?v=aSnAK4Ez37M> egészen
másról számolnak be: a stáb birtokába jutott kiszivárgott anyagok alapján
világosan látszik, hogy az olyan elemek, mint a villany, a gáz, a víz, a
vasúti közlekedés, vagy épp az egészségügyi szolgáltatások mind nyitva
állnak tárgyalásra. Ha hinni lehet a kiszivárgott dokumentumnak, akkor az
Európai Bizottságnak mandátuma van arra, hogy a fent említett tételeket
áruba bocsájtsa, ez azonban óriási kavarodást okozna tagállami szinten.
Viszlát rezsicsökkentés, helló megfizethetetlen magánklinikák?
<http://kitekinto.hu/galeria/putyin-barroso_talakozo_brusszelben>
Brüsszel, csak itt épp egy másik alkalomkor. Kattionson és
tekintse meg Putyin látogatásának képeit!
Szintén kardinális kérdés, hogy végül bekerül-e a szerződésbe egy, a
munkavállalók jogait biztosító záradék, és ha igen, milyen formában. A már
említett ARD-dokumentumfilmben egy olyan papírt
<http://www.zeit.de/wirtschaft/2014-02/freihandelsabkommen-eu-sonderrechte-konzerne>
idéznek, amelyben az Európai Bizottság az amerikaiaknak tett ajánlatban
lényegében lemond erről a biztosító klauzuláról, egy lábjegyzetben ugyanis
látványosan át van húzva ez a rendelkezés. Ez pedig arra engedne
következtetni, hogy az amerikai, vagy éppen európai cégek idegen országban
nem az ottani ország munkajogi szabályozásai alá tartoznának. Ez teljes
képtelenség lenne, a munkajogi szabályozások ugyanis (tag)állami
hatáskörben vannak, nem kínálhatóak fel semmilyen nemzetközi szerződés
rendelkezéséül.
Amennyiben ezt a rendelkezést a végső szignózásig nem korrigálják, úgy
könnyen előfordulhat, hogy nemzetközi választottbíróságokat kell majd
életre hívni, akik majd eldöntik, hogy a szerződés szövege, vagy az adott
állami jog a mérvadó. A tárgyalóasztalok mellett ülők azonban mindenre
gondoltak, ugyanis egy ún. befektető-védelmi klauzulával is el lesz látva a
TTIP. A klauzula lényege, hogy a külföldiek bírósághoz fordulhatnak állami
kártérítésért, amennyiben nem részesülnek azonos bánásmódban. Az egész
helyzet egyáltalán nem világos, jelen állás szerint a külföldi befektetők a
TTIP-re hivatkozva bármikor beperelhetik az államot, amennyiben a magasabb
állami szabályozások ellentmondanak a szerződésbe foglalt deregulált
állapotoknak. Ha ez bekövetkezik, úgy rengeteg közpénzt kell majd arra
áldozni, hogy kifizessék a külföldi konszernek követeléseit.
*Miért is jó a szabadkereskedelem?*
Nem kell messzire mennie annak, aki ideológiai alapot szeretne találni,
miért is jó egyáltalán a szabadkereskedelem. Pár kattintással elérhetőek
Adam Smith és David Ricardo, a klasszikus liberalizmus atyjainak válogatott
művei, melyben az állami intervenciótól mentes szabad piac primátusa
mellett teszik le a garast. Adam Smith legismertebb művében, A nemzetek
gazdagságában (The Wealth of Nations) egy minimalista államkoncepciót
javasol, amely nem akarja szabályok közé szorítani a versenyt, hanem hagyja
a gazdaság szereplőit szabadon érvényesülni. A mi esetünkben a laissez
faire-politika lényege, hogy a szabad külkereskedelemmel mindenki jól jár,
hiszen az egyrészt a belkereskedelmi állami szabályozások megszüntetésével
nagyobb versenyt generál, másrészt specializálódásra kényszeríti a
munkaerőt, így végeredményben több terméket lehet előállítani, olcsóbban.
Politikai értelemben pedig a szabadkereskedelem a legjobb „békeprojekt”,
ugyanis azok a nemzetek, melyek gazdasági-kereskedelmi szempontból egymásra
vannak utalva, ritkán, ha egyáltalán háborúznak egymással.
Az EU és az USA külkereskedelme 2002 és 2013 között. (forrás: Eurostat/MTI)
Az amerikai politikai döntéshozatalra a klasszikus liberális iskola nézetei
mindig is különleges hatással voltak. A Smith-Ricardo-féle vonalat követve
gazdasági vonatkozásban a szabadkereskedelem, a Lock-Mill-féle vonalat
követve pedig politikai értelemben az emberi jogi ideológia támogatásával a
State Department hatásosan tudta érvényesíteni érdekeit. Európában azonban
a liberalizált angolszász modellhez képest eltérő modell(eke)t alkalmaznak,
így például a német szociális piacgazdasági, vagy a skandináv típusi
szociális (jóléti) modellt. Az európai mintájú államfelfogás nem az
éjjeliőr-állam modellt követi, sokkal inkább gazdasági tevékenységek
kereteit biztosító feladatra fókuszál. Az eltérő elképzelések és modellek,
illetve az abból adódó nézeteltérések pedig erősen visszaköszönnek a
TTIP-tárgyalásokon.
*Kattintson és ismerje meg a TTIP-et ellenzők táborát!*
Végezetül pedig nem elhanyagolható tényező a TTIP mint politikai tőke
jelentősége. Az Obama-adminisztráció már egy hosszú ideje teljesen bénult
állapotban van
<http://kitekinto.hu/iszlam/2014/10/15/obama_dilemmaja_sziriaban_aszaddal_vagy_nelkule/#.VFbTNGeeJlZ>,
külpolitikájában fiaskót halmoz fiaskó után, a belpolitikai megosztottság
miatt pedig nagy reformok gyakorlatilag végrehajthatatlanok. Barack
Obamának két éve van még hátra, ideje hát a politikai hagyatékra gondolnia,
a lista pedig idáig nem bővelkedik sok elemmel. Ahogy a Foreign Policy
elemzésében
<http://www.foreignpolicy.com/articles/2014/04/24/tpp_us_europe_asia_free_trade_agreements_ttip>kiemeli,
Obamának jelentős politikai tőkét jelentene, ha elnöksége alatt sikerülne
tető alá hozni a TTIP-et, illetve az ezzel párhuzamosan futó TPP-t
(Trans-Pacific-Partnership, Csendes-óceáni Partnerség), de a kettő közül
legalább az egyiket. Obama elnök egyelőre élvezi az amerikaiak többségének
támogatását, viszont sietnie kell, a szerződés aláírása ugyanis még nem
minden, a komplett csomagot még a Szenátusnak is jóvá kell hagynia, ami
szintén kemény menet lesz. Az idő tehát ellene dolgozik.
<http://kitekinto.hu/galeria/nemetorszag_dusseldorf_a_rajna-ruhr-videk_sokszin_kozpontja>
A németek nélkül biztosan nem dönt Európa. Kattintson és nézze meg
Düsseldorfot!
Nem jelenthetjük ki, hogy az idő az európaiak oldalán lenne. Egyre
gyakoribbak a híradások arról, hogy az euróválság egy új formában ismét
vissza fog térni, az EU tagállamainak tehát komoly érdeke, hogy minél
intenzívebb gazdaságélénkítő programokat indítsanak. A TTIP pedig
kétségkívül jelentős impulzust jelenthetne. Brüsszel számára elemi kérdés,
hogy a szabadkereskedelmi szerződést még a mostani amerikai adminisztráció
idején írják alá, az ugyanis feltétlenül támogatja a TTIP-et. Amennyiben
Brüsszelben kifutnának az időből, és belecsúsznának az amerikai
elnökválasztási kampányba, úgy teljességgel kiszámíthatatlan, mi lesz
Washington jövőbeli reakciója (pláne, ha új színezetű vezetés kerül
hatalomra).
És természetesen van a TTIP-nek egy globális politikai jellegű üzenete:
amennyiben az EU és az USA meg tud állapodni, úgy a 800 millió főt számláló
új blokk a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónája lenne. Európa és
Amerikai szorosabb összefonódását akár a Nyugat válaszlépésként is
felfoghatnánk a világban zajló globális hatalmi átrendeződésre, nevezetesen
a fejlődő országok (BRICS) fokozatos térnyerésének.
*Az ellenzők tábora növekszik*
A klórozott csirke és a génkezelt kukorica a fogyasztók szintjén, a
befektető-védelmi klauzula pedig az egyes uniós tagállami kormányok
szintjén verte ki a biztosítékot. Hiába a sokat ígérő gazdasági növekedés,
az újonnan létrehozott munkahelyek, az Európán végigvonuló TTIP-ellenes
tüntetések azt jelzik, van az a határ, amit Európában nem kívánnak átlépni.
Az egyenlőtlen feltételek: közérdek vs. magánszektori lobbizás (forrás:
ttip2014.eu)
A Snowden-anyagok
<http://kitekinto.hu/amerika/2014/07/11/friss_snowden-aktak_lattak_napvilagot/#.VFbTiWeeJlZ>
kiszivárogtatása utáni botrány szintén nehezíti az EU és az USA közötti
gördülékeny tárgyalási menetet. Az NSA-lehallgatások
<http://kitekinto.hu/europa/2013/11/05/melyponton_a_transzatlanti_kapcsolatok/#.VFbTtmeeJlZ>
kiderülése óta Berlin és Washington lényegében nincs beszélő viszonyban
egymással, az európai integráció legfontosabb tagjának aktív támogatása
<http://kitekinto.hu/europa/2014/09/21/nemetorszagban_eldlhet_a_ttip_sorsa1/#.VFbTymeeJlZ>
nélkül pedig nehéz lesz bármit is tető alá hozni. Szintén buktató faktor
lehet a tagállami parlamenti rosta: amennyiben végre megszövegezik és
aláírják a TTIP-szerződést, úgy a nemzeti parlamenteknek ratifikálni kell a
teljes szöveget. Ez pedig minden bizonnyal hosszú menet
<http://kitekinto.hu/europa/2013/10/08/a_leallas_miatt_akadozik_a_transzatlanti_szabadkereskedelmi_targyalas/#.VFbT4GeeJlZ>
lesz. És akkor még nem is beszéltünk az amerikai Szenátus feltételes
blokkjáról, vagy a 2016-os elnökválasztást követően egy esetleges politikai
irányváltásról. Az idő vészesen fogy, kétséges, hogy a TTIP idén decemberre
készen lesz.
Összességében kijelenthetjük, hogy a hiányzó transzparencia által keltett
bizalomhiány az, ami a TTIP-tárgyalások legnagyobb betegsége. Nem lehet
kategorikusan kijelenteni, hogy az amerikaiak, vagy az európaiak ösztönösen
gonoszak lennének, és arra törekednének, hogy gazdasági erejükkel
visszaélve ki akarják zsákmányolni a másikat. Az Amerika és Európa között
létrehozandó szabadkereskedelmi blokk alapjában véve egy pozitív gondolat,
a két fél közötti világháború utáni politikai-gazdasági történések végső
soron arra predesztinálják a két felet, hogy szorosabbra fonják az egymást
összekötő szálakat.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141105/b76d8c4d/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl