[Grem] ma Boldog Meszleny Zoltán emléknapja

[Emoke Greschik]

Boldog Meszlényi Zoltán emléknapja
 http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-emleknapja-0

1951. március 4-én halt meg a 2009 októberében boldoggá avatott* Meszlényi
Zoltán vértanú püspök. 2014. március 4-én immár ötödik alkalommal
ünnepeljük
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/elete-volt-fedezet-szentmise-boldog-meszlenyi-zoltan-emlekere-videoval>
liturgikus emléknapját.*

<http://magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit9/meszlenyi.jpg>Meszlényi
Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban,* sokgyermekes családban
született.* *Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett,* majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római
Gregoriana Egyetemen *hallgatott teológiát*. 1912 júliusában* filozófia
doktorátus*t szerzett. Az* I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba
kényszerült,* ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább,* ott
szentelte pappá* október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.

A teológiai doktorátus megszerzése után* visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést*, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária
hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917
tavaszán már *érseki levéltáros és szertartó* lett. A fiatal papot 1920-ban
az Esztergomi* Érseki Főszentszék jegyzőjév*é, majd* érseki titkár*rá
nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január
30-án *hercegprímási és érseki titkár* lett.

*Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott*: 1927-ben
jelent meg *Házassági köteléki perek* című műve. A következő évben a
Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett *hittudor*rá
választotta. Székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi
tanulmányok fontossága témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki
Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem *Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezés*t, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.

A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő *Serédi Jusztinián
mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciók*at töltött be:
1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék
zsinati bírója. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz pápa
kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri
megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor 1938-ban a
XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. *Több,
egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus
Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt elnöke*.

Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; *a háború utolsó napjaiban,
1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt*. Serédi
Jusztinián bíboros halálát követően *a hercegprímás végrendeletének ő volt
a végrehajtója*. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán
letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a
kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a
káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett* az egyházmegye vezetője*, *noha
a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére.* *"Krisztus hű
pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten
engem úgy segéljen!" *- ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán
esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla
ügynöki jelentések.* A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit
választották helynöknek*, *Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni
ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának
körülményei miatt panaszt tevő püspököknek.* Meszlényi nem ijedt meg a
fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok
áttekintését és folytatását tartotta.

1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari ülésen. Néhány nappal később,
június 29-én Esztergomban* letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva,
mindenkitől szigorúan elkülönítve. Az érseki helynöknek éjjel-nappal,
télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában
kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran
rúgták és bottal ütötték.* Meszlényi Zoltán ráadásul nem volt teljesen
egészséges ember, *gyógyszerekre is szüksége vol*t, már akkor is, amikor
elvitték. *Gyógyszert azonban  nem lehetett  bevinni, sőt semmilyen
kapcsolatot nem tarthatott a külvilággal. Sem letartóztatásának tényéről,
sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás.* Egy rabtársa
visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek*,
Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: "Ő többet szenvedett."*

Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott
főpásztort szállították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan
anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a
rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek
földi maradványai.

2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI.
Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi
Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az
évben október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában.*
Boldoggáavatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent
Adalbert-mellékoltárban helyezték el.*

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140304/e8229dd2/attachment.html