[Grem] Zichy L.: Van-e cignykrds Magyarorszgon?

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Jn. 20., P, 14:44:42 CEST 

 2014. 06. 20., péntek
Van-e cigánykérdés Magyarországon?
<http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2014/06/20/van-e-ciganykerdes-magyarorszagon_12006.html>
*Írta:* Zichy László <http://kaposvarmost.hu/blog/zichy-laszlo_76.html>
http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2014/06/20/van-e-ciganykerdes-magyarorszagon_12006.html

S kinek tesz jót a Jobbik, amikor felvonul a miskolci cigánysoron? Az
erőfitogtatás súlyosan árt az ügynek, mert ott is éket ver, ahol ép a
kapcsolat. S persze szégyenpadra állítja egész országunkat, ami végül
százmilliárdokba kerül.

Mindenekelőtt megkérdőjelezhető, miért nevezem a romákat cigányoknak?
Mondhatnák, ez nem politikailag korrekt! De ezt ki határozza meg? Mert
néhány cigány ismerősöm bizony kikérte magának, hogy ő nem roma, hanem
cigány, az volt az apja, a nagyapja és összes őse. És nem kíván valami
idegen szóval jelzett új, idegen identitást.

„Cigány vagyok! És magyar” - cseng vissza számomra egy ismert cigány
értelmiségi szava. Sok cigány értelmiségit ismerek, költőt, zenészt,
festőt, de újságírót és politikust is. Például Rostás Árpádot, a nágocsi
nevelőotthonban felnevelkedett, francia kastélyokban is tevékenykedett
bútorasztalost.

[image: 100]
<http://kaposvarmost.hu/files/5/d/5d68232cfdc3b030cdd8edf407f37664.jpg>

De itt sorolhatnánk fel a már elhunyt világhírű zongoraművészt, Cziffra
Györgyöt, s rajta kívül sokan megfordultak már Európa és a világ
színpadain. Száztagú cigányzenekarunk világhírű, s a Rajkó zenekar
ugyancsak. Tagjaik közül sokan gimnáziumba járnak. Még feleségem is sokat
tanított közülük. De nézzünk körül a jazz vagy a komolyzene világában!

A cigányzene évszázadok óta a magyar zenekultúra dallamvilágát ötvözi
cigány művészek előadásával. Két éve egy disznóvágáskor egy borospincében
igazán ragyogó háromtagú zenekart hallottam. De van ismerősöm, aki az
Operaház melletti elit vendéglőben prímás, egyébként közkedvelt zenetanár.

Az integráció sem újkeletű. Czinka Panna a XVIII. században nő létére
messze földön híres cigányprímás volt, az első cigányzenekar megalapítója.
Zenét is szerzett. De hallottam olyan erdélyi népzenészeket, akik
táncrendjében egymás után szólaltak meg cigány, román és ősi magyar
dallamok.

Számos települést ismerek, ahol béke van és természetes egymás mellett élés.

Számos települést ismerek, ahol béke van és természetes egymás mellett
élés. Úgymond a faluközösség részben cigány származású, részben magyar.
Polgármester asszony ismerősöm (agrármérnök és diplomás szoc. munkás)
mondja: Laci itt teljes volt a béke, de mióta beköltözött egy tíz tagú
család, azóta bizony megismertük a poklot is. A Bereg egyik településen
ismerősöm nem zárja sem a kertkaput, sem a kocsiajtót. Pedig az ezer fős
település lakóinak több mint a fele cigány.

No, azonban százával sorolhatnánk a településeket, ahol bizony rettegnek az
emberek a bandává szerveződöttektől. Iszonyú állapotok számtalan helyen. S
bizony a börtönök tele cigány elkövetőkkel.

De mégse beszéljünk cigánybűnözésről! Sokakat joggal sértünk vele. Hiszen
országunk egyik legfőbb erénye és esélye, hogy igen differenciált a kép.
Nálunk sok helyen léteznek békés közösségek, léteznek a felemelkedésnek
útjai, addig a szintig is, hogy a magyarok büszkék reájuk.
Míg Olaszországban, Franciaországban és Nyugat-Európa számos helyén
fekélyként képeződik le ez a probléma, s tőlünk dél-keletre vagy éppen
Csehországban és Szlovákiában is tragikus a helyzet, azt látom, nálunk
sokkal differenciáltabb a kép. Léteznek jól működő integrált közösségek, jó
modellek, nem kis számban sikeres pályák.

[image: Jobbik]
<http://kaposvarmost.hu/files/b/8/b8efa1744090bf3581aebc8fb4b5c85f.jpg>A
Jobbik aláírásgyűjtése a nyomortelepek felszámolásáért Miskolcon

S persze égbekiáltó erőszakok (rablás, gyilkosság, nemi erőszak). Kell
tehát a szigor, az erős kontroll, s az arányos és következetes büntetés. A
másik oldalon viszont kell a segítség és emberi elfogadás orvostól,
nővértől, védőnőtől. Kell az óvodában, az iskolában az emberi megbecsülés.
Hadd zárjam egy Somogy megyei, közmegbecsülésnek örvendő cigányasszony
mondatával: A cigánynak húsz százalékkal többet kell dolgoznia, de amikor
befogadták, meg is kapja a nagyobb elismerést! Legyen övé az igazság, s
miénk a jól végiggondolt cselekvés!

De az utcai Jobbikos és gárdás erőfitogtatás súlyosan árt az ügynek, mert
ott is éket ver, ahol ép a kapcsolat. S persze szégyenpadra állítja egész
országunkat, ami végül százmilliárdokba kerül.
 Forrás: MTI-fotó
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140620/d41e0724/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl